Amíg az amazóniai extrém méreteket öltött fakitermelésről egyre másra jelennek meg új hírek, addig arról már kevesebbet hallunk, hogy az aranybányászat ugyancsak gyors növekedésnek indult az elmúlt években Amazóniában, különösen a Guyanát, Suriname-ot, Francia Guyanát, Venezuelát és Kolumbia kis részeit, valamint Brazília északi területeit tömörítő Guyanai-pajzs mentén, ahol a bányászat felelős az erdőirtás kilencven százalékáért. Az erdők itt körülbelül húszmilliárd tonna szenet raktároznak a földfelszín fölött. Szintén meglepő a tény, hogy bár a trópusi esőerdők állandóan szem előtt vannak, az aranybányászat utáni megújulóképességéről eddig mégsem készült számszerűsített jelentés. A Leedsi Egyetem nemzetközi kutatócsoportja az első, akik (helyszín alapú) részletes információkat közöltek a bányászat utáni újranövekedéséről Guyana vidékén.

A Journal of Applied Ecology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban kimutatták, hogy az elhagyott bányák területén az erdők megújulási rátája a trópusi erdők esetében a legalacsonyabb.

Egyes helyeken szinte egyáltalán nem voltak újranövő fák, három-négy évvel a bányászati tevékenység megszűnése után sem.

A kutatók becslései alapján a bányászattal összefüggő erdőirtás következtében az erdők éves szénvesztesége meghaladja a kétmillió tonnát az Amazonas térségében. A bányászat utáni újranövésnek elmaradása azt jelzi, hogy az így elveszett szén nem pótolható természetes regenerációval. Michelle Kalamandeen, a tanulmány vezető szerzője szerint kutatásuk megmutatja, hogy a trópusi erdőkre erőteljes hatással van a bányászat, emiatt ezen a területen minimális esélyt látnak az újranövekedésre.

„Eredményeink világosan megmutatták, hogy a kitermelés megfosztja a földet a fák számára létfontosságú nitrogéntől, ami sok esetben közvetlenül hozzájárul a higany jelenlétéhez a szomszédos erdőkben, folyókban is. Az aktív bányákban ugyanis meglehetősen magas a higanykoncentráció.

Hozzátette: amennyiben korlátozódik az amazóniai erdők szénelnyelési és -tárolási képessége, az komoly következményekkel jár a klímaváltozásra is, arról nem beszélve, hogy a szennyezett talaj és folyók a helyi élelmiszereket is károsíthatják.

(Fotó: Pixabay)