A karib-tengeri kis sziget, Barbados területére 1625 május 14-én érkezett meg az az angol hajó John Powell kapitány vezetésével, amelynek legénysége először adott részletes leírást az otthoniak számára a sziget idilli környezetéről. A Powellék által birtokba vett helyen a britek csak az egzotikus természettel találkoztak, lakóknak nyomát sem lelték, így a szigetet egyből I. Jakab király birtokának nyilvánították ki. Több meghiúsult kísérlet után öt év múlva tértek vissza Barbadosra a gyarmatosítók, immár a William and John hajó fedélzetén, amelynek John Powell testvére, Henry Powell volt a kapitánya.

Nemcsak a legénységet alkotó nyolcvan angol férfi, hanem tíz, útközben a hajóra felvett rabszolga is az első telepesek számát gyarapította, akik kiépítették a kezdetleges infrastruktúrát, majd később több aravak indiánt is átvittek a szigetre, hogy megtanulják tőlük, hogyan kell az élelmiszerforrásul szolgáló növényeket megtermeszteni. Barbados később a gyarmatosítás korabeli rabszolgatartás egyik mintapéldájává vált, ahol eleinte dohány-, és gyapot-, később cukornádültetvényeket hoztak létre és tömegével szállították, főként Afrikából, a kemény munkát végző rabszolgákat. Miután a rabszolgatartást hivatalosan betiltották az 1830-as években, sokak számára elérhetővé vált a tanulás lehetősége is és magasabb pozíciókban helyezkedhettek el a szabaddá váló munkások, de az ültetvények továbbra is fontos bevételi forrást jelentettek.

A gyarmati státuszt csak 1966-ban vetkőzte le az ország, mikor hivatalosan is függetlenedett a brit királyságtól, azonban a királynő ezután is megőrizte uralkodói címét a szigeten.

Ez a korszak fog most végleg lezárulni, mikor a jövő héten, november 30-án köztársasággá nyilvánítják Barbadost

és kinevezik első elnökének a jelenleg főkormányzói tisztséget betöltő Sandra Masont. A Reuters beszámolója szerint Sir Hilary Beckles, barbadosi történész a test és a szellem gyarmati kizsákmányolásának végeként jellemezte az eseményt, ami történelmi pillanat lesz a hasonló múltú karibi országok számára. Beckles augusztusban arról beszélt a BBC Hard Talk című műsorában, hogy a régi rabszolgatartó idők még mindig érzetetik a hatásukat az országban, a szegénység, a fejlődés hiánya és a rasszizmus formájában. Többek között ez utóbbira épült az a struktúra, ami a Barbadoson kiépített rendszert működtette, és amelynek a mintájára később létrehozták más területeken is a gyarmati társadalmakat.

Az azonban, hogy pár nap múlva már nem II. Erzsébet lesz a nemzet uralkodója, nem jelenti azt, hogy az ország teljesen elszeparálja magát Nagy-Britanniától, mivel Barbados továbbra is a Nemzetközösség tagja marad, az ünnepségen pedig Károly herceg is részt vesz majd.

De az ország nem csak az államformáját modernizálja hamarosan, más tekintetben is dimenziót vált: hamarosan megnyitja a világ első metaverzumbeli nagykövetségét, amelyet sok másik követ majd a tervek szerint. Barbados területén jelenleg 23 nagykövetség és konzulátus található a Barbados.org adatai szerint, ezek fennmaradnak fizikai formában is, de a lakosok mostantól választhatnak majd aközött, hogy besétáljanak-e egy valódi hivatalba vagy inkább magukra öltsék a személyre szabott digitális megjelenésüket és ilyen módon intézzék az ügyeiket az online térben.

A Metaverzum Nagykövetség jövő januárra időzített nyitása után pedig további virtuális intézmények létesítését tervezik az országban. A kormány november 14-én állapodott meg a Decentraland virtuális valóság platformmal digitális építési területek vásárlásáról, és tárgyalásokat folytat a Somnium Space-szel, a SuperWorlddel és más cégekkel is a Coindesk elmondása szerint, hogy a különféle metaverzum világokban birtokolt területeken felépíthesse a többi nagykövetséget is.

So proud today to welcome the Government of Barbados to Decentraland, establishing the world's first metaverse embassy.https://t.co/Xu5RjAwhv4

— Decentraland (@decentraland) November 15, 2021

A számítógép által generált világban az ügyfelek digitális avatárjai e-vízumokat vásárolhatnak

és a tervezők nagy hangsúlyt helyeznek a más sokszor emlegetett és a metaverzumok jövője szempontjából kulcsfontosságú átjárhatóságra is, ezt a "teleportáló" által valósítják meg, amellyel a felhasználók a virtuális helyszínek között közlekedhetnek ugyanazzal az avatárral. A kormány a metaverzumokba való belépést elsősorban a diplomáciai kapcsolatok kiterjesztésének szempontjából tartja lényegesnek, amit a kultúra, zene és művészet népszerűsítésére is felhasználnak majd.

(Fotó: Pixabay/PublicDomainPictures, Picryl, Getty Images/Ron Bell-PA Images)

További cikkek a témában:

Hatvan éve nem volt ennyire jó esély rá, hogy új állam csatlakozzon az Egyesült Államokhoz Az amerikai elnökválasztással egy időben Puerto Ricóban arról szavaztak, hogy csatlakozzanak-e államként az USA-hoz. Bár jelen állás szerint az igenek nyertek, a döntés az amerikai képviselők kezében van.
2022-ben megszületik a metaverzum-város Egy kelet-ázsiai ország fővárosa digitális avatárokkal benépesített világba helyezi át az ügyintézés egy részét, azok számára, akik inkább virtuális tisztségviselőkkel beszélnék meg a problémáikat.
Az USA legizgalmasabb rabszolgafelkelése nem a nagyközönség előtt zajlott Bizonyára mindenki hallott már az állati sorba taszított, mégis forradalmi hevületű feketékről, azt viszont talán kevesebben tudják, hogy 1851. szeptember tizenegyedikén micsoda zendülés volt Pennsylvania egy csendes kis szegletében.