Bekerülhet az egészséges környezethez való jog az alapvető emberi jogok közé?
2020 / 04 / 23 / perei.dora
Bekerülhet az egészséges környezethez való jog az alapvető emberi jogok közé?
Természetvédelmi szervezetek világszerte arra kérik az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ), hogy az egészséges természeti környezet kerüljön be a minden embert megillető alapvető emberi jogok közé. A globális petícióhoz bárki csatlakozhat.

Mostanra több mint százhetvenöt ország belépett a Föld Napja kezdeményezéshez, hogy minden évben változatos eseményekkel, globálisan felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvásának fontosságára. Az idei év azonban nem csak az ötvenedik évforduló alkalmából lett emlékezetes. Idén ugyanis a BirdLife International, amelyhez nemrégiben nyílt levéllel fordult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) magyarországi partnerszervezete, és arra kérték António Guterrestet, az ENSZ főtitkárát, hogy a koronavírus-járványra adott válaszlépések egyikeként kerüljön be az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába egy harmincegyedik cikkely, ami biztosítaná az egészséges természeti környezethez való jogot. A levélírók célja, hogy az ENSZ emelje be kérésüket a szeptemberi Közgyűlés napirendi pontjai közé, így meglenne az esély arra, hogy 2023 decemberére, a nyilatkozat elfogadásának hetvenötödik évfordulójára a Közgyűlés is jóváhagyná azt.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy ENSZ által elfogadott, második világháború után született nyilatkozat, ami a történelem során először fogalmazott meg minden embert alapvetően jogokat, amelyeket egyetemes szinten védeni kell. A nyilatkozat harminc cikkben taglalja az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat, azonban a környezet egészségéről, amelytől szinte minden életforma, így az emberiség is függ, nem említi. A kezdeményezés sikeressége esetén ez a kiegészítés lenne az első módosítás a nyilatkozat 1948-as megfogalmazása óta. Bár már korábban is voltak próbálkozások erre vonatkozóan, a környezetvédők azonban ezúttal bíznak benne, hogy talán a koronavírus-járvány kellő nyomást gyakorol az ENSZ-re és a világ polgáraira, hogy közösen állítsák helyre a természeti környezetet, amely megvédhet minket a jövőben felmerülő hasonló válságok esetén. Patricia Zurita, a BirdLife International ügyvezetője szerint a koronavírus-járvány a legnagyobb globális válság a második világháború óta.

"Alakulása kétségbeejtő, de esélyt adhat a világ vezetőinek arra, hogy átformálják a társadalmat annak érdekében, hogy jólétünk és a következő generációk jóléte biztosítva legyen."

Halmos Gergő, az MME igazgatója pedig úgy látja, a globális válsághelyzetekből a kiutat kizárólag világszintű együttműködéssel lehet megtalálni. A járványok, a klímaválság elleni küzdelem, a biológiai sokféleség megőrzése csak így lehetséges. Hozzátette: a nyílt levéllel kezdeményezett szimbolikus lépés fontos alap lehet a későbbi közös irány megtalálásához és a valós cselekvéshez az egészséges természeti környezet megőrzése és helyreállítása érdekében. A magyar nyelvű felhívás elérhető az MME honlapján, a globális petícióhoz pedig bárki csatlakozhat a birlife.org oldalon.

(Forrás: MME, Fotó: Pixabay)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.