Kína 2021-ben állította Föld körüli pályára a Tienkung (azaz Mennyi palota) űrállomást, amelyen azóta az ISS-hez hasonlóan folyamatosan tartózkodnak asztronauták. A tudományos felszerelések szállítását és az ellátmány utánpótlását a kínai űrügynökség jelenleg a Tiencsou teheraűrhajóval oldja meg, ez viszont nem túlságosan gazdaságos, hiszen ez az űreszköz csak egyszer használható, a visszatérés során elég a Föld légkörében.
Ahogy arról a Space.com beszámolt, a költségek csökkentésére az emberes űrmissziókért felelős ügynökség több lehetséges megoldást is mérlegel, ezek közül pedig az egyik, hogy az űrállomás utánpótlását űrsiklókkal oldanák meg. A Haolung űrsiklót a Kínai Légiközlekedési Vállalat alá tartozó Csengdu Repülőgéptervező és - kutatóintézet tervezi, akik nemrég egy videót is megosztottak a készülő űreszközről, emellett pedig az űrsikló 1:1 méretű prototípusat is megépítették.

Official promo video of HaoLong-1 cargo spaceplane. Looking forward to seeing it fly!
10m long, 8m wide, folding wings, 1.8t cargo capacity. https://t.co/c9eWa1glso pic.twitter.com/rdLJ8JuFTR

— China 'N Asia Spaceflight 🚀𝕏 🛰️ (@CNSpaceflight) November 11, 2024

👀 They seem not only got a model but also a full-scale prototype.
HaoLong-1 cargo spaceplane https://t.co/VI1Yoh3sRj pic.twitter.com/Dthfd1gi1v

— China 'N Asia Spaceflight 🚀𝕏 🛰️ (@CNSpaceflight) November 11, 2024

A Haolung-1 a NASA 2011-ben nyugdíjba küldött űrsiklóihoz hasonlóan hordozórakéta segítségével emelkedne a magasba, a küldetés végén pedig a repülőgépekhez hasonlóan, a saját kerekein tud landolni. Az amerikai űrsiklókhoz képest ugyanakkor jelentős különbség, hogy a Haolung legénység nélkül, teljesen automatizálva repülne, emellett jóval kisebb is. Míg a NASA űrsiklóinak a hossza megközelítette a 40 métert, a szárnyfesztávolságuk pedig a 24 métert, a Haolung mindössze 10 méter hosszú és 8 méter széles lesz.

Nem a kínai űrügynökség az egyetlen, aki az űrsiklókban látja az űrbéli szállítmányozás jövőjét, hiszen az amerikai Sierra Space évek óta fejleszti a saját megoldását Dream Chaser néven, amellyel a Nemzetközi Űrállomást (valamint annak utódait) látnák el utánpótlással. Bár az űrsiklóprogramot leállították, az Egyesült Államoknak azért jelenleg is van aktív űrsiklója, az X-37B, igaz, ezt nem rakomány vagy asztronauták szállítására használják, hanem többek között megfigyelőtechnológiákat tesztelnek vele.

(Borítókép: VCG via Getty Images)

Kilenc űrállomás, ami az ISS-t követheti A NASA néhány éven belül kivonja a forgalomból az ISS-t, de attól nem kell félni, hogy az emberiség űrállomás nélkül marad. A kínai Tienkung képében már ma is kering másik űrállomás a bolygónk körül az ISS-en kívül, de ha minden egyes eddig bejelentett terv megvalósul, az évtized végére ezeknek a száma a sokszorosára nőhet.