A Popular Mechanics cikke szerint az AHAD (ami nevét az acoustic hailing and disruption, vagyis "kézi hangjelző és zavaró" szavak kezdőbetűiből kapta) egy iránymikrofonokkal és hangszórókkal felszerelt készülék, ami meglehetősen egyszerű elv alapján működik: a nagy hatótávolságú mikrofon rögzíti a célpont szavait, majd kisebb késleltetéssel visszajátssza azokat, ezzel olyan zavaró hatást kiváltva, ami elnémítja a beszélőt. Az eszközt 2019-ben szabadalmaztatta az amerikai haditengerészet NSWC Crane részlege, akik a kérvényhez részletes leírást is csatoltak az eszköz működéséről. Eszerint az AHAD kétszer játssza vissza a felvett hangot, egyszer azonnal, majd kis késleltetéssel még egyszer. "Ez késleltetett hallási visszacsatolást eredményez, amely megváltoztatja a beszélő saját hangjának normális érzékelését" - írják az eszköz feltalálói, akik szerint a késleltetés megtöri a beszélő koncentrációját, akinek így nehezére esik folytatni a mondandóját.
A késleltetett hallási visszacsatolás zavaró hatásait a többség valószínűleg már a saját bőrén is megtapasztalta egy visszhangos telefonnak vagy mikrofonnak köszönhetően. A saját magunk által kiejtett hangokat 0,001 ezredmásodperccel később halljuk meg, ha viszont ez az időkülönbség nagyobb, akkor az zavaróan hathat az ember beszédkészségére. A késleltetett hallási visszacsatolást az orvostudományban eredményesen alkalmazzák a dadogás kezelésében, ugyanakkor a nem dadogó emberek közül a többségnek kihívást okoz, hogy ilyen körülmények között is összefüggően tudjanak beszélni: a témakörben végzett kísérletekben az alanyok lassabban, ugyanakkor nagyobb intenzitással és magasabb hangon kezdtek el beszélni, többször ismételték meg a szótagokat és gyakran a szavak végét is elhagyták. A késleltetett hallási visszacsatolás ugyanakkor nem mindenkire van ugyanolyan hatással, vannak emberek, akiket egyáltalán nem zavar meg a beszédben, sőt, akár javulhat is a beszédkészségük.
A haditengerészet által kifejlesztett eszköz az irányított mikrofonok és hangszórók segítségével kizárólag a célszemély hangját rögzíti, és a visszajátszott hangot is csak ő hallja, így arra is alkalmas, hogy egy nagyobb tömegben megzavarjanak vele valakit, anélkül, hogy a körülötte állók tudnák, mi történik. A szabadalom arra nem tér ki, hogy a készülék milyen távolságból hatékony, viszont a kitalálói felsorolnak néhány más területet is, amire használni lehet: a késleltetés kikapcsolásával a készülék nagy hatótávolságú kommunikációs eszközként is használható, emellett falra vagy sarokra irányítva az AHAD képes "kivetíteni" egy hangot egy célpontra, úgy, mintha az lenne a hang eredeti forrása.
Nem halálos szónikus fegyvereket már ma is a világ számtalan pontján alkalmaznak a helyi rendfenntartó erők, az amerikai rendőrség például számos esetben vetett be tüntetések feloszlatására az LRAD Corporation által a 2000-es évek elején kifejlesztett hangágyút, amit hajókra felszerelve már kalózok ellen is sikeresen alkalmaztak. Nagy-Britanniában sok bolttulajdonos egy hasonló eszközt szerelt fel az üzlet bejárata felé azzal a céllal, hogy megakadályozzak a vandalizmust. A Mosquito nevű készülék heves vitákat váltott ki az országban, mivel sok esetben kifejezetten úgy programozták, hogy egy olyan magas frekvenciájú hangot bocsásson ki, amit csak a fiatalok hallanak. Korábban úgy vélték, hogy az elsősorban amerikai diplomatákat sújtó úgynevezett Havanna-szindróma hátterében is valamilyen szónikus fegyver állhat, de az utóbbi időben a szakértők már inkább arra gyanakszanak, hogy mikrohullámú fegyverrel elkövetett támadások okozhatják a hányingerrel, fejfájással és memóriazavarokkal járó rejtélyes betegséget.
(Borítókép: Egy Los Angeles megyei seriffhelyettes a Long Range Acoustic Device hangágyúval egy 2016-os tüntetésen, Fotó: David McNew/Getty Images)