Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Joe Biden elnök lépéseket tervez a félvezetők globális hiánya miatt – számol be róla a Bloomberg. Az elnök adminisztrációja jelenleg azt azonosítja, hogy hol tapasztalható „dugulás” az ellátóláncban, illetve üzletekkel és kereskedelmi partnerekkel is tárgyalnak, hogy az ellátást azonnal biztosítani tudják. A jövőre vonatkozóan pedig stratégiát dolgoznak ki, hogy a hasonló szűk keresztmetszeteket és a szektort már évek óta sújtó problémákat felszámolják. Joe Biden az elkövetkező hetekben elnöki rendeletet írhat alá arról, hogy egy, az egész kormányzatra kiterjedő vizsgálat induljon a kritikus javak utánpótlási láncával kapcsolatban. A félvezetők hiánya ez utóbbi vizsgálat középpontjában állna. A vizsgálat kiterjedne a félvezetők előállítására, csomagolására, a fontos ásványokra, orvosi eszközökre, valamint a nagy teljesítményű elemekre – ez utóbbiakon kifejezetten az elektromos autókba való cellákat kell érteni – írja a Bloomberg két bennfentesre hivatkozva. A fent említett, 100 napos vizsgálatot még idén követné egy újabb, amely kiemelt alapanyagokra, technológiákra és infrastruktúrára koncentrál védelmi, népegészségügyi, telekommunikációs, energetikai, valamint szállítási szempontokból.
Közben az Egyesült Államok chipgyártói azért lobbiznak az elnöknél, hogy az hozza haza a gyártást. A félvezetők előállítását a legtöbb amerikai nagyvállalat kiszervezte Tajvanba (Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.) és Dél-Koreába (Samsung Electronics Co.), mindez azonban kezd nemzetvédelmi problémává fajulni, ahogy az USA és Kína közt romlik a kapcsolat, miközben Kína ráadásul súlyos összegeket fektet be a saját félvezető szektorának a bővítésébe. A Semiconductor Industry Association nevű szervezet által tömörített, a vezető nagyvállalatok vezérigazgatói arra kérik az elnököt, hogy jelentős támogatással élénkítse fel az amerikai félvezető előállítást. A támogatás lehet anyagi és/vagy adójóváírás. A levelet 21 vezérigazgató írta alá, köztük az Intel, a Qualcomm és az AMD CEO-i. A levél kiemeli azt is, hogy 1990 óta az ország chip előállítása a globális-részvételt tekintve 37 százalékról 12 százalékra zuhant vissza.
Lisa Su, az AMD vezérigazgatója és elnöke (aki a fent említett levelet is aláírta) egyébként lényegében ezzel a hiánnyal okolja az új generációs konzolok, de egyéb számítástechnikai eszközök kapcsán is tapasztalható készlethiányt. A hiány egyébként várhatóan 2021 első felében sem szűnik meg. Arról már a lenti cikkünkben írtunk, hogy a chiphiány évekig tartó káoszt okozhat az autóiparban, ami miatt a Volkswagennél és a Fordnál is fel kellett függeszteni egyes modellek gyártását. De azóta már a General Motors Co. is egyre több gyárát állítja le a probléma miatt ideiglenesen.
A United Auto Workers nevű szakszervezet közleményt adott ki arról, hogy a Biden-adminisztrációval közösen megpróbálják a chiphiányt orvosolni az autóiparban. Ehhez a törekvéshez csatlakozott egyébként a Kongresszus, valamint a nagy autógyártók is, például a fent említett General Motors. Egyébként a szakszervezet is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet csak arra világít rá, hogy mennyire szükséges a kritikus részek előállítását visszahozni az országba. A gond hosszú távú megoldását a chipgyártókhoz hasonlóan tehát ők is a fontos alkatrészek gyártásának hazaköltöztetésében látják. Amennyiben az amerikai gazdaság tényleg ebbe az irányba fog elmozdulni, azzal egy, még akár a közelmúltban is megingathatatlannak hitt, globális folyamat fog a visszájára fordulni méghozzá kormányzati szabályozással.