A február 16-án, a Müncheni Biztonsági Konferencián bemutatott dokumentum kiemeli, hogy 2024-ben minden korábbinál több választást tartanak szerte a világon, amely összességében mintegy négymilliárd embert érint, emiatt pedig különösen fontos, hogy a nagy technológiai cégek minden szükséges lépést megtegyenek a választások tisztaságának biztosítása érdekében. A "Technológiai megállapodás az AI megtévesztő használata ellen a 2024-es választásokon" elnevezésű egyezmény aláírói ennek megfelelően nem kevesebbet vállalnak, mint hogy egymással szorosan együttműködve lépnek fel a mesterséges intelligenciával létrehozott, megtévesztő tartalmakkal szemben, azonosítva azok forrását és platformokon átívelően korlátozva azok terjedését.
Ennek jegyében a megállapodás aláírói kifejezték szándékukat, hogy olyan eszközöket fejlesszenek és alkalmazzanak, amelyekkel hatékonyan tudnak fellépni az ilyen jellegű tartalmakkal szemben, a megtévesztő tartalmakat a könnyebb követhetőség érdekében megjelöljék, emellett olyan edukációs kampányokat indítsanak, amelyek növelik a felhasználók tudatosságát a témával kapcsolatban. Az egyezmény vonatkozik minden olyan képre, videóra és hanganyagra, amit mesterséges intelligenciával hoztak létre abból a célból, hogy az egy jelöltet vagy választási tisztségviselőt hamis színben tüntessen fel, illetve hogy megtévesztő információkkal lássa el a választókat arról, hogy hol, mikor és hogyan szavazhatnak.
Bár az egyezmény konkrétumokkal nem szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel igyekeznek gátat szabni az ilyen tartalmak terjedésének, a dokumentum abból a szempontból mindenképpen különleges, hogy azt tényleg szinte az összes nagyobb, a problémában közvetlenül érintett cég aláírta, köztük a Google, a Meta, az Amazon, a Microsoft, az X, a TikTok, az OpenAI, az IBM és az Adobe is. Brad Smith, a Microsoft elnöke a megállapodással kapcsolatban elmondta, hogy miközben a társadalom kihasználja a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket, a cégeknek komoly felelősségük van abban, hogy azt ne használhassák fegyverként a választásokon. "A mesterséges intelligencia nem készít megtévesztő választási tartalmakat, de biztosítanunk kell, hogy ne is segítse az ilyen megtévesztő tartalmak készítését" - szögezte le. Hozzá hasonlóan az összes, a dokumentumot aláíró cég vezetője kiemelte a közelgő választások tisztaságának fontosságát, és azt, hogy ennek érdekében összefogásra van szükség a felek között.
Ahogy a hírről beszámoló Interesting Engineering emlékeztet rá, a mostani amerikai választási kampányban is volt már példa arra, hogy valakik visszaéltek az MI nyújtotta lehetőségekkel, hiszen a New Hampshire-i republikánus előválasztást megelőzően számos szavazó olyan telefonhívást kapott, amelyben Joe Biden arról győzködte a demokrata szavazókat, hogy ne adják le a voksukat az előválasztáson, hanem azt "tartogassák" az őszi elnökválasztásra. A hangfelvételről, amely becslések szerint legalább öt, de akár 25 ezer választóhoz is eljuthatott, később a Fehér Ház is megerősítette, hogy hamisítvány volt, a CNN információi szerint pedig egy kifejezetten egy gépi hívásokra specializálódott, texasi székhelyű cég hozta létre.
Bár nem kifejezetten a választásokhoz kapcsolódott, de ennél is nagyobb vihart kavart, amikor tavaly márciusban olyan képek kezdtek el terjedni a közösségi médiában, amelyeken Donald Trumpot éppen leteperik a rendőrök. Bár a Midjourney nevű AI-képgenerátorral készült képeket közelebbről megnézve könnyen ki lehetett szúrni, hogy azok nem valódi fotók, az ilyen jellegű tartalmak mégis könnyen megtéveszthetik a felületes szemlélőt - különösen akkor, ha valamilyen aktualitása is van a témának. A volt amerikai elnök a képek megjelenése előtt nem sokkal arról posztolt, hogy hamarosan le fogják tartóztatni egy ellene folyó büntetőügy miatt, így a képeket látva bárki joggal gondolhatta, hogy azok megtörtént eseményt ábrázolnak.
(A borítóképen egy Donald Trump letartóztatását ábrázoló, képgenerátorral készült kép látható, Forrás: Eliot Higgins/Midjourney)