A NASA 843 millió dolláros szerződést kötött a SpaceX-szel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) biztonságos leszerelésére és megsemmisítésére, amikor annak a működési élettartama véget ér – írja a Live Science. A terv lényege, hogy egy speciálisan tervezett deorbit jármű segítségével a futballpálya méretű ISS-t lehúzzák a pályáról, majd visszahozzák a Földre 2030 után. Az ISS több mint 27 000 km/h sebességgel tér vissza a Föld légkörébe, és végül az óceánba csapódik. Az ISS irányított süllyedésére az orosz Mir űrállomás 2001-es pályaelhagyása szolgálhat analógiaként – ez utóbbi maradványai a Csendes-óceánba zuhantak.

Az ISS első moduljait 1998-ban indították útnak, és azóta a tudományos kutatások központjává vált. 2000 óta folyamatosan lakják űrhajósok, akik az Egyesült Államokból, Japánból, Oroszországból, Kanadából és Európa különböző országaiból érkeztek – hamarosan a hazánk is küld asztronautát erre az állomásra:

Az autóiparban dolgozott és sugárzásvédelmi fejlesztésekkel is foglalkozott Magyarország új kutatóűrhajósa Kiválasztották az új magyar űrhajóst, aki a HUNOR program keretében az űrbe megy. A végső négy jelölt közül Kapu Tibor kapta meg a lehetőséget, hogy Magyarország új kutatóűrhajósává váljon, a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lett.

Az állomás korosodásával azonban egyre gyakoribbá váltak a technikai problémák és szivárgások. Az ISS fenntartására kötött nemzetközi megállapodások is mindössze 2030-ig szólnak, ami szintén szükségessé teszi az űrállomás leszerelését. A művelet pontos dátuma azonban még nem ismert.

Ken Bowersox, a NASA Űrműveleti Missziói Igazgatóságának társadminisztrátora hangsúlyozta, hogy az ISS leállítása kulcsfontosságú a jövőbeli kereskedelmi űrállomások előkészítése és a Földhöz közeli űrműveletek fenntartása szempontjából. Steve Stich, a NASA kereskedelmi személyzeti programjának menedzsere megjegyezte, hogy bár 2030 a céldátum, az űrállomás működése folytatódhat, amíg az új kereskedelmi űrállomások üzembe nem lépnek. Ilyenek például az Axiom Space Axiom Station és a Blue Origin és a Sierra Space által fejlesztett Orbital Reef, amelyek várhatóan az évtized végére készülnek el.

Az “ISS deorbit” küldetés pénzügyi és műszaki felelőssége amúgy nem csak a NASA-t terheli: az öt résztvevő űrügynökség mindegyike hozzájárul az állomás biztonságos leszereléséhez, azt azonban nem tudni, hogy a SpaceX-szel kötött üzlethez a többiek anyagi vagy technikai szempontból milyen arányban és miként fognak hozzájárulni.

A tervekből az mindenesetre jól látszódik, hogy az űrutazás után az űrállomások telepítése és működtetése kapcsán is az USA a magánvállalatokban látja a jövőt.

(Kép: NASA)