Brooklynban ötszázhetvenhét megfigyelő kamera jut kevesebb mint két négyzetkilométerre
2021 / 06 / 09 / Perei Dóra
Brooklynban ötszázhetvenhét megfigyelő kamera jut kevesebb mint két négyzetkilométerre
A Wired felületén jelent meg cikk a napokban arról, hogy a New York-i rendőrség összesen tizenötezer-kétszáznyolcvan megfigyelő kamerát helyezett el a városban rutinellenőrzés, ám gyakran arcfelismerés céljából. A jelentés rögtön két dologra is felhívja a figyelmet: az első, hogy az arcfelismerő technológiák pontatlansága miatt sokan emiatt feleslegesen kerülhetnek bajba, másrészt az Amnesty International az első szervezet, ami a megfigyelő kamerák számán kívül a helyüket is kiderítette. Merthogy a hatóság ezt nem tette meg.

Az intézmény munkatársai önkéntes segítőkkel pásztáztak három városrészt, nevezetesen Bronxot, Brooklyn-t és Manhattant. Összesen tizenötezer-kétszáznyolcvan berendezést találtak, legtöbbet Brooklynban, ott ugyanis a kamerák száma meghaladta a nyolcezret. Matt Mahmoudi MI-kutató, a projekt vezetője szerint a rendőrség ezen lépése gyakorlatilag megszüntette az anonimitást a városrészen. Ezek után mindegy, hogy valaki tüntetésre, a szomszédjához, vagy a zöldségeshez megy, biztos lehet benne, hogy "kameraszemek" százai szegeződnek rá. A New York-i adatvédelmi csoport, a Surveillance Technology Oversight Project által megszerzett NYPD dokumentumok szerint a rendőrség 2017 óta körülbelül huszonkétezer alkalommal folyamodott az arcfelismerő használatához. A kamerákat egyébként gyakran épületek tetejére, utcai lámpákra és útkereszteződések környékére. Az Amnesty International szerint ráadásul az egy dolog, hogy rengeteg kamera található a városban, de a felvételeket azok a cégek és lakástulajdonosok is láthatják, akiknek hozzáférésük van a rendőrség rendszeréhez.

Az Amnesty International csapatának talán legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a nem fehérek által lakott területeken halomszámra vannak a megfigyelő kamerák: Brooklyn-ban például

ötszázhetvenhét kamerát találtak kevesebb mint két négyzetkilométeren.

(Városi adatok szerint Kelet-New York lakóinak több mint kilencven százaléka nem fehér.) A rendőrség szóvivője, - miután az Amnesty Inernational munkatársai a kamerákat tartalmazó térkép mellett videókat is közzétettek városjárásukról - úgy reagált, hogy intézményük soha nem tartóztat le senkit "kizárólag arcfelismerési egyezés alapján", és az eszközt csak "egy adott bűncselekmény nyomozásával kapcsolatos gyanúsított vagy gyanúsítottak" kivizsgálására használja. Közleményükben pedig azt írják, valahányszor egy konkrét bűncselekménynél vagy annak közelében készítenek fotókat, akkor azt csak olyan adatbázisban szereplő képekkel hasonlíthatják össze, amely csak - az előzetes letartóztatások alapján - törvényszerűen a rendészeti nyilvántartásban őrzött rendőrségi felvételeket tartalmaz.

Az emberek többsége természetesen az USA-szerte nem támogatja a megfigyelő kamerák tömeges elhelyezését, a Wired például idén áprilisban írt róla, hogy közel húsz város, köztük Mississippi, Boston és Massachusetts elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami korlátozza a hatóságokat az arcfelismerő technológia használatát illetően.

A detroiti rendőrség már belebukott az arcfelismerő-szoftverek használatába

Az ACLU amerikai nonprofit polgárjogi szervezet tavaly nyáron nyújtott be panaszt a detroiti rendőrséggel szemben, miután kiderült, hogy Robert Williams fekete férfit ártatlanul tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy háromezer-nyolcszáz dollár értékben lopott el öt karórát egy luxusüzletből. A detroiti rendőrség bevallotta, hogy a Dataworks Plus nevű cégtől rendelt arcfelismerő szoftver hibája miatt azonosították gyanúsítottként a férfit. Ugyanitt beismerte, hogy a mesterséges intelligencia vezérelte szoftver

az esetek kilencvenhat százalékában tévesen azonosítja a gyanúsítottakat.

A Dataworks Plus ügyvezetője, Todd Pastorini akkor a Vice-nak úgy nyilatkozott, hogy a cég nem vezet statisztikát a szoftver való életbeli pontosságáról, és abba sem szólnak bele, hogy a bűnüldözési szerveknek hogyan használják fel a szoftverüket. Hozzátette: szerinte az arcfelismerő szoftverek körüli pánik pusztán médiacirkusz, és elképzelhető, valójában nem is a szoftver, hanem a rendőrség tehet a jelentős hibaszázalékról. Az ügyvezető az ujjlenyomatos azonosításhoz hasonlította az arcfelismerő szoftvert, mivel egy ujjlenyomatról sem vezethető vissza egyetlen emberre egy bűncselekmény, mindössze néhány tíz vagy száz főre csökkenti a gyanúsítottak számát.

A detroiti rendőrök másképp értékelték a helyzetet, szerintük a rendszer bevezetése óta látványosan nőtt az ártatlanul kihallgatottak száma egy bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban, ráadásul azok szinte kizárólag feketék voltak. A tavalyi év első felében hetven alkalommal használták a technológiát, ebből hatvannyolc esetben fekete, két esetben pedig a rendszer által ismeretlen etnikumúként jelölt személy fotóját dobta fel a szoftver – ezek nagy részét a közösségi médiában megosztott képek, valamint biztonsági kamerás felvételek adták ki.

Bár a detroiti rendőrség eddigi tapasztalatai alapján nem találja hasznosnak a technológiát, James Craig rendőrfőnök elmondta, szeretné a jövőben is megtartani az arcfelismerő szoftvert, ugyanis bármikor hasznos kisegítő eszköz lehet egy bűntény feltárásában. Az ACLU arra hívta fel Detroit és más amerikai városok rendőrségét, hogy a beismert hibaszázalék ismeretében hagyjanak fel az arcfelismerő technológia alkalmazásával a bűnüldözésben.

Biztonságban lehetünk, ha a mesterséges intelligencia egy arckép alapján már a politikai nézeteinket is megállapítja?

Michal Kosinski, a Stanford Egyetem kutatóját rendkívül érdekli a pszichológia és a technológia, amit kutatásaiban rendre igyekszik is bebizonyítani. 2017-ben például sikeresen magára haragított több civilszervezet és kutatót azon munkájával, amely szerint

pusztán az arcvonások alapján megállapítható az ember szexuális irányultsága.

A professzor idén januárban publikálta legújabb, még nagyobb arckutatását, ezúttal a politikai nézetek megállapításáról. Az adatgyűjtés során több mint egymillió arcképet gyűjtött össze, olyan Facebook- vagy randioldalas profilokról, ahol az adott személy politikai irányultsága is szerepelt – pontosabban az, hogy "liberális" vagy "konzervatív".

A kínai Hszincsiangban az orrunk előtt elevenedik meg George Orwell 1984-es regénye Az emberi jogi szervezetek szerint iszonyú körülmények uralkodnak Hszincsiangban, a kínai vezetés szerint minden a legnagyobb rendben, aki pedig mást gondol, annak kívül tágasabb.

Az adatokat egy nyílt forráskódú arcfelismerő algoritmussal dolgoztatta fel, amely minden arcképet mintegy kétezer adatpontra bontott, az arcvonások legpontosabb leírása érdekében. Miután az algoritmus elég arcot feldolgozott, Kosinski utasította a mesterséges intelligenciát, hogy a következő arcok esetében már tippelje meg, hogy az eddigiek alapján inkább konzervatívak vagy liberálisok, és csak utána keresse ki az adatbázisból az igazságot.

Az algoritmus átlagosan hetvenhárom százalékban el is találta.

Az eredetileg a Nature-ben megjelent tanulmányban a kutató azt is kifejtette, hogy ugyan igyekezett az egyes tulajdonságokat külön is megvizsgálni a tekintetben, hogy azok mennyire jelzik előre a politikai nézeteket, de önmagában sem az arcszőrzet, sem a szemüveg, sem az egyes arckifejezések nem jelentik azt, hogy az adott ember melyik politikai oldalra húz. Néhány potenciális árulkodó jelet azért kiemelt az írásban: azok, akik liberálisnak tartják magukat, nagyobb eséllyel néznek bele egyenesen a kamerába, és gyakrabban fejeznek ki meglepődést a fotóikon; míg a konzervatívok – amellett, hogy az idős, fehér férfiak nagy százaléka ide sorolható – többször fejeznek ki undort vagy ellenszenvet az arcképeiken.

Hogy mégis indokolta a kutatás megszületését, rejtély. Kosinski látszólag az arcelemzés tudományából indul ki, és azt a vitatott elméletet próbálja igazolni, hogy az ember külseje, szűkebb értelemben az arcvonásai alapján következtetni lehet a személyiségére, belső tulajdonságaira is. Noha Kosinski szerint kutatások már korábban kimutatták, hogy az emberek képesek megállapítani mások politikai nézeteit, személyiségét, szexuális irányultságát őszinteségét és sok más tulajdonságot, pusztán az arckifejezésükből, ám ezt egyetlen forrás sem támasztja alá, miközben az arcfelismerő szoftverek bűnügyi alkalmazásának ellenlábasai épp ennek ellenkezőjét állítják.

(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/Jennifer_Hamra)

További cikkek a témában:

A kínai Hszincsiangban az orrunk előtt elevenedik meg George Orwell 1984-es regénye Az emberi jogi szervezetek szerint iszonyú körülmények uralkodnak Hszincsiangban, a kínai vezetés szerint minden a legnagyobb rendben, aki pedig mást gondol, annak kívül tágasabb.

Kis lépés az embernek, nagy lépés a megfigyelőknek A járásunk többet elárul rólunk, mint gondolnánk. A kutatók szerint akár a gondolatainkat is. A biometrikus azonosítás új korszakában a körülöttünk lévő struktúrákba épített szenzorok vehetik át a GPS-es helymeghatározás vagy az ujjlenyomatos azonosítás funkcióit.

Európában a jövőben sem lesz a kínaihoz hasonló társadalmi kreditrendszer egy kiszivárgott tervezet szerint A dokumentum szerint, mely a jövő héten bemutatandó Fehér Könyv alapját képezi, az Európai Bizottság szigorúan korlátozná a mesterséges intelligencia rendszerek használatát. A tervezetnek azonban van néhány gyenge pontja is a szakértők szerint.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.