Kioltása után is mérgez a cigarettacsikk, de az eldobált filterek felszedését már nem kell embereknek végezni
2021 / 07 / 25 / Bobák Zsófia
Kioltása után is mérgez a cigarettacsikk, de az eldobált filterek felszedését már nem kell embereknek végezni
A magyar feltaláló, Boris Aivaz által szabadalmaztatott füstszűrő jó dolognak indult, de mára a cigarettacsikk a világ leggyakoribb szeméttípusává vált, méghozzá tanulmányok szerint a filter és a rajta megtapadt káros anyagok még sokáig szennyezik a közvetlen környezetet. A tengerpartok homokjában lapuló hulladék problémáját automata eszközök oldhatják meg.

A cigarettafilterek nem mindig képezték a cigaretták részét, csak az ötvenes évektől kezdve váltak elterjedtté, először nyugaton, majd néhány év múlva már Magyarországon is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a filtert csak ekkor találták fel, hiszen a krepp papírból készült, esetenként cellulóz belsőt is tartalmazó füstszűrőt egy magyar feltaláló, Boris Aivaz már 1925-ben szabadalmaztatta és a Dohánymúzeum leírása szerint hazánkban "1930-ban a Dohányjövedék bevezette a füstszűrős, vattabetétes Árpád, 1932-ben a Délibáb, 1933-ban a Gerle cigarettát."

A filtereket azóta már nem vattából és krepp papírból, hanem leginkább cellulóz-acetátból készítik, amely egy nehezen lebomló műanyagfajta, elhajítása után még évekig a környezetben marad. Azonban, mivel a csikk elpöckölése olyannyira megszokott mozdulat sokak számára, illetve bizonyos helyeken szeméttárolók sem állnak rendelkezésre, ezért a filterek nagy része a kukákon kívül végzi, becslések szerint évente öt billió körüli az eldobott csikkek száma. A szakemberek már régóta kutatják a filterek hatásait és a tanulmányok, ugyan időnként egymásnak ellentmondó eredményre jutnak, de többségével azt állapítják meg, hogy maga a cellulóz-acetát vagy a benne összegyűlt anyagok károsak a környezetre a cigaretta kioltása után is.

Egy 1995-ös tanulmány 12 cigarettamárka termékeit vizsgálta és arra jutott, hogy a filterek rostjai még az élő szervezetben, a tüdőbe ragadva sem bomlanak le hosszú hónapok alatt sem. Az amerikai NIST (National Institute of Standards and Technology) a csikkek emisszióját elemezte és 2020-ban kiadott jelentésük szerint felfedezték, hogy a kioltott csikk egy nap alatt az égő cigaretta nikotin kibocsátásának 14%-át produkálja.

A legtöbb károsanyag az eloltás utáni 24 órában távozott, de a nikotin és triacetin szintje öt nap után még csak a felére redukálódott.

A San Diego Állami Egyetem vizsgálata pedig azt térképezte fel, hogy a vizekbe kerülő filterek milyen hatással vannak az élővilágra, a tesztek során bebizonyosodott, hogy akár használt, akár még el nem szívott, akár dohánymentes cigarettát helyzetek a halak közé, azok fele már a csikkek alacsony koncentrációja esetén is elpusztult, így arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma fő forrása a filter anyaga és a benne lévő maradék összetevők lehetnek. A tengerpartok homokjában eldobált cigarettavégek különösen károsak lehetnek a környezetre nézve, nem csak a víz közelsége és ezzel a vízi élővilág potenciális szennyezése, vagy a homokban játszó gyerekek miatt, hanem azért is, mert ezeken a területeken az eltávolításuk sokkal problémásabb, mint az utcákon heverő hulladéké. Egy holland startup azonban már fejleszti a megoldást kínáló technológiát, amely a jövőben segít megszabadulni a kis méretű, de annál károsabb szeméttől.

Megépítették a BeachBot robotot, amely fogókarokkal van felszerelve, ezek egy csikk láttán felmarkolják a hulladékot a homokkal együtt, majd egy tárolóba helyezik. A rendszer nem száz százalékban automatizált, mivel a megtelt tárolót a munkaidő végén embereknek kell kiüríteniük, de magát a csikkek felkutatását a gép magától végzi a mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével. A Microsoft által biztosított Trove alkalmazás képeivel tanították be a robotot arra, hogy felismerje az eléje kerülő cigarettavégeket, de mivel már ez a feladat is rengeteg kép beolvasását és hosszú tanítási folyamatot igényelt, ezért a fejlesztők egyelőre más szeméttípusok felismerését nem integrálták a rendszerbe.

A Trove közösségi alapon működik, a képek feltöltőinek egy minimális összeg is jár a fotóikért, így bárki hozzájárulhat a BeachBot betanításához, amely egyelőre még az igényelt 2000 helyett csak 200 képen tudott eddig gyakorlatozni, mivel nem minden felvétel felel meg a tanulási követelményeknek. A robotot tavaly szeptemberben már kipróbálták élesben is a holland partokon és készülnek hozzá a kisebb méretű kísérői is, amelyek hozzájárulnak a hatékonyabb munkavégzéshez a terület előzetes feltérképezésével. A BeachBot első alkalommal tíz csikket szedett össze fél óra alatt és egyelőre egyhuzamban csak egy órát tud dolgozni, mivel ennyi idő alatt merül le az akkumulátora, de ez a kevésnek tűnő mennyiség is sokat számíthat a szennyezett partokon. A robot megalkotója, Edwin Bos szabadidejében saját kezűleg is gyűjti a csikkeket és úgy gondolja, hogy a probléma valódi megoldását az emberi szokások megváltozása fogja elhozni, de a robotok is hozzájárulhatnak a tiszta környezet kialakításához.

"Úgy gondoljuk, hogy a robotizált megoldásunk végül nem a végső megoldása lesz ennek a problémának, mivel a nagyobb gond a szemteléssel még mindig az emberi viselkedés."

- mondta el Bos a Microsoftnak - "Együttes erővel kell tisztán tartanunk a tengerpartjainkat."

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Bécs az okostelefonokat is bevonja az eldobott cigarettacsikkek elleni harcba Környezetvédők megelégelték, hogy a dohányosok évente háromszáz millió cigicsikket eldobnak az utcákon, noha korábban városszerte elhelyeztek mintegy huszonkétezer hamutartót.
Egészségesebb-e az e-cigi a hagyományosnál? Bár a dohányzás kapcsán az egészség szó használatát úgy általában el lehet felejteni, egy új, kiterjedt tanulmány alapján az e-cigi kevésbé ártalmas hagyományos társánál. Legalábbis bizonyos időhossz alatt, bizonyos körülmények és bizonyos betegségek esetén.
Egy új app négyszer nagyobb eséllyel leszoktat a dohányzásról, mint az általános módszerek Legalábbis ezt ígéri a seattlei Fred Hutchinson Rákkutató Intézet fejlesztése: a klinikai tesztek során 2415 főt vizsgáltak, 28%-uk pedig 12 hónap elteltével sikeresen letette a cigit.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.