"Commodore, Amiga készlet tart", az UNESCO felmagasztalta a demoscene-t

2021 / 04 / 07 / Justin Viktor
Akinek volt már bármilyen számítógépe a múlt század 80-as éveinek végén vagy a 90-es évek elején, az valószínűleg tisztában van a legendás demoscene mibenlétével. A hőskor programozóiról, a hazai coderekről, hackerekről és crackerekről több film is készül már a Vakondok-filmsorozatban, és most az egész mozgalmat kiemelkedő elismerés érte Németországban.

Három évtized elismerése

A demoscene nemzetközi underground számítástechnikai szubkultúrája több évtizedes múltra, tekinthet vissza. A részt vevő programozók, zenészek és designerek csapatokat alkotva, számítógépek segítségével hozzák létre digitális művészeti alkotásaikat (demók, compók, intrók, stb.), melyeket nagy versenyeken, úgynevezett partikon mérnek össze egymással. 

Az alkotások jellegzetessége, hogy valós időben, realtime futtathatóak a számítógépeken, azaz nem előre lerenderelt, elkészített animációkról van szó, melyek gyakorlatilag videók, hanem futtatható programokról, amik a futtatás során számolják ki a megjelenő látványt és a zene hangjait.

A szubkultúra több mint 30 éves, nagyjából az első mikroszámítógépekre készített illegális programmásolatoktól számítjuk a kezdetét, és ma már nagy filmfesztiválokon önálló művészeti ágként is megjelenik. A hazai történelmet a Vakondok filmsorozat dolgozta fel, mely negyedik részénél tart, közösségi finanszírozásban készült és a teljes magyarországi demoscene-történelmet, illetve a videójáték-készítést is felöleli.

Commodore, Amiga készlet tart

A demoscene hajnala a 8 bites számítógépes platformokkal virradt, (Commodore 64, Atari 800, ZX Spectrum stb.) Később érkezett az erőteljesebb Amiga és Atari ST, majd 1993-tól a PC vált uralkodóvá. A Windows 95 keresztbe tett a mozgalomnak, mivel letiltotta a közvetlen hardver-elérést, de a DirectX megjelenésével ez az akadály elhárult. A hardveres gyorsítással felpörgetett 3D-s grafika 1999–2000 körül érkezett, manapság pedig már szinte csak ezt használó művek születnek, OpenGL vagy Direct3D segítségével.

Az UNESCO most azt javasolta a német tartományi kulturális minisztereknek, hogy ismerjék el a német szellemi örökség részének a demoscene-t.

A demoscene szellemi örökségként történő jegyzését az Art of Coding néven indított mozgalom kezdeményezte, és a sort Finnország nyitotta, 2020-ban kulturális öröksége részévé nyilvánítva a szubkultúrát.  

“Ez nagy siker, kultúrtörténelmet írtunk Németországban. Nagy ünneplés lesz, ha végre fizikailag is találkozhatunk. Így nagyobb nyilvánosságot kaphat a demoscene izgalmas története, eredményei, és segít ezeket megőrizni, új erőt és motivációt nyújthat az embereknek a nehéz időkben, hogy csatlakozzanak hozzánk” - mondta el Tobias Kopka, a Digitale Kultur szervezet munkatársa.

(Forrás: Art of coding, Wikipédia Kép: Wikipédia)

Ez is érdekelhet:

Nem tudjuk majd kontrollálni a szuperintelligens MI-t, vélik a Max Planck Intézet tudósai A Max Planck Intézet tudósainak friss elemzése szerint az emberiség soha nem lesz képes irányítani egy olyan szuperintelligens mesterséges intelligenciát, amely megmentheti vagy elpusztíthatja ugyanezt az emberiséget.

A mesterséges intelligencia szerepjátékkal tanul célokat kitűzni Az olyan mesterséges intelligencia eszközök, mint a GPT-3 felhasználhatók hangulatelemzéshez, nyelvfelismeréshez és meggyőző módon utánozhatják az emberi írást. Alapvetően azonban csak mintákat tanulnak és közben nem értik, hogy valójában mit csinálnak.  

Mesterséges intelligencia írt cikket a The Guardianbe. Áttörés vagy csak túlzó hype? Szeptember nyolcadikán bejárta a világsajtót egy cikk, melyet a brit The Guardian közölt. Ebben, a történelemben először, egy mesterséges intelligencia köszöntötte az emberiséget, és megpróbált mindenkit megnyugtatni békés szándékai felől. Ez legalábbis a történtek populáris olvasata, de mi vajon a valóság?


Tudod mi a közös az evolúciós elméletben és az elektromos autókban?
Tudod mi a közös az evolúciós elméletben és az elektromos autókban?
Ugyanaz, mint az Ausztralopitekuszban és az Apollo-12-ben.
Ki tudja megoldani Einstein rejtvényét?
Ki tudja megoldani Einstein rejtvényét?
A legenda szerint a híres fizikus fiatal korában gondolta ki a következő fejtörőt. Bizonyíték nincs rá, hogy a rejtvény valóban tőle származik, de a megfejtése szórakoztató lehet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.