Habár már történt némi átállás a szektorban, 2019-ben még a világon megtermelt elektromosság 37 százaléka származott szénerőművekből. A most zajló, 2021-es ENSZ Klímaváltozási Konferencián (COP26), mely a skót Glasgow városában került megrendezésre, viszont több mint 40 ország kötelezte el magát amellett, hogy belátható időn belül bezárja a szénerőműveit – írja a BBC. Az említett országok között olyan nagyobb szénhasználók találhatóak, mint Lengyelország, Vietnam és Chile, ugyanakkor a komolyabb kibocsájtók mint Ausztrália, India, Kína vagy az Egyesült Államok nem írták alá a kötelezvényt. Ez annyiban probléma, hogy a klímaváltozást leginkább éppen a szén okozza.

Az aláíró országok elfogadták, hogy többé nem fektetnek be a szénalapú energiatermelésbe sem bel-, sem pedig külföldön. Vállalták azt is, hogy az energiaellátásukból ki fogják iktatni a szén felhasználását – ez utóbbi cél elérésére két határidőszerűség is akad: a tehetősebb országok ezt már a harmincas években megteszik, míg a szegényebb országok egy évtizeddel később, tehát a negyvenes években. Az országok mellett több szervezet is aláírta a kezdeményezést, ezek közül a legjelentősebbek a nagyobb bankok, melyek abbahagyják a szénipar finanszírozását.

Többen azonban nem teljesen elégedettek: brit ellenzéki politikusok nehezményezik többek közt, hogy a szén mellett az olaj és a gáz esetén hasonló kötelezettségvállalás fel sem merült, míg Juan Pablo Osornio, a Greenpeace COP26-ra delegált küldöttségének vezetője szerint az egyezmény nem lesz elég a fosszilis anyagok ellen ebben a kritikus évtizedben, ráadásul bár az elérendő célok nagyon jól hangzanak, az országok még így is nagy szabadság mellett választhatják meg, hogy mikor hagynának fel a szén felhasználásával.

Magyarország utolsó szénerőművének, a Mátrai Erőműnek a sorsa egyébként már tavaly decemberben megpecsételődött, mivel az erőművet jelentősen át fogják alakítani, méghozzá a vállaltnál gyorsabban. A Mátrai Erőmű egyébként a hazai szén-dioxid-termelés 14 százalékáért felelős jelenleg. Az eredeti 2030-as céldátum helyett viszont már 2025-ben leállítják a lignit elégetésével áramot termelő blokkokat. Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nyilatkozata alapján 2025-re egy 500 megawattos gázerőmű fog állni a Mátrai Erőmű területén, de emellett egy körülbelül 200 megawattos napelemes beruházás és egy 31,5 megawattos, hulladék- és biomassza-égetésre is alkalmas kiserőmű is létesül. A terveket tavaly decemberben jóvá is hagyta a tulajdonos MVM Csoport.

Habár az erőmű eladása körül több belpolitikai kérdés is felmerült (az állami tulajdonú MVM egyes vélemények szerint nagyon magas, 17 milliárd forintos áron vásárolta meg ezt Mészáros Lőrinctől a Geosol Kft. hulladékfeldolgozóval együtt), a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek jellemzően üdvözölték a döntést, egyedül a gázerőműre történő átállást fájlalták. Steiner szerint viszont a gázturbinás erőmű az eddigi mennyiség negyedét fogja csak kibocsájtani, és így elérhető a kormány célja, hogy 2030-ra az ország elektromosság termelése 90 százalékban szénkibocsájtás nélkül történjék. Steiner márciusban azt is elárulta, hogy a cél eléréshez részben fenn fogják tartani a jelenlegi nukleáris erőműből származó kapacitást, illetve napelemes forrásokból további 6 gigawatt termelése történne – ez utóbbi mennyiség egyébként a nukleáris módszerrel jelenleg megtermelt elektromosság háromszorosa.

Hazánk mellett korábban még hat európai ország vállalta, hogy 2025-re felhagynak a szénenergiával: Franciaország, Írország és Olaszország ezt a célt szintén 2025-ben látja már elérhetőnek, az Egyesült Királyság 2024-et jelölte ki magának, míg például a szomszédos Szlovákia már 2023-ban leállna a szénégetéssel.

(Címlap- és borítókép: Flickr/Patrick Emerson)

További cikkek a témában:

Több mint száz ország vezetőjének közös bejelentése szerint 2030-ra véget érnek az erdőirtások a világon Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 26. éghajlatváltozási konferenciáján a világ erdőterületeinek 85%-át birtokló 105 ország vezetői tettek arra ígéretet, hogy megállítják az erdők irtását és visszafordítják a negatív folyamatokat.

Az európaiaknak fontos a klímaváltozás kérdése, de nem szívesen adnák fel az életmódjukat Elismerik, hogy meg kellene menteni a bolygót, de a húsfogyasztást és a fosszilis tüzelésű kocsikat kicsit nehezen engedik el.

David Attenborough hét és fél percben összefoglalta a klímaválság lényegét A 95 éves Attenborough energikusan és drámai tömörséggel adta elő a skóciai klímacsúcson, mi a baj és mit kellene tennünk.