Boris Johnson, brit miniszterelnök elmondása szerint a mai napon tett példa nélkül álló fogadalmaknak köszönhetően az emberiségnek lehetősége nyílik rá, hogy végre szerepet váltson és a természet leigázója helyett a védelmezőjévé váljon, és a túléléshez szükséges ökoszisztémákat megpróbálja megóvni és helyreállítani. Hogy valóban sikerül-e betartani az ígéreteket és megvalósítani a terveket, az még az elkövetkező években dől majd el, de az biztos, hogy a mai napon az Egyesült Nemzetek Szervezetének 26. Éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) számos ország vezetője lépett egyezségre annak érdekében, hogy megállítsák az erdőterületek folyamatos csökkenését és ehhez a célhoz nagy összegű anyagi támogatással is hozzájárulnak.

Első körben 105 aláíró csatlakozott az akcióhoz, amelynek értelmében nem csak az erdőirtásokat igyekeznek megakadályozni, hanem azoknak a módszereknek a fejlesztésébe is beruháznak majd, amelyek segítenek növelni az erdők számát és védik a meglévő területeket. A tervek szerint az egy évtizedes munkát sok milliárd dollárnyi összeggel támogatják a fejlett országok képviselői: az Egyesült Királyság (aki a házigazdája a Glasgowban megrendezett COP-nak) 1,5 milliárd fontot ajánlott fel erre a célra, ebből 150 millió fontot Indonézia trópusi erdeinek védelmére szán, valamint 200 millió fonttal beszáll abba az alapba is, amelyből a Kongó-medence élővilágának megóvásához szükséges programokat igyekeznek megvalósítani.

12 ország, köztük az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok, 12 milliárd dollárnyi összeggel járulnak hozzá a 2021-2025 közötti időszak erdővel kapcsolatos projektjeihez, és az őslakosok, valamint a helyi közösségek támogatásához, akik az erdők védelmében nagy szerepet játszanak. Az összegből ezenkívül megalapozzák egy erdőirtás mentes mezőgazdaság létrejöttét és programokat indítanak az erdőkkel kapcsolatos törvényszegések és az erdőtüzek megakadályozására.

14 ország és szervezet, köztük az Egyesült Királyság, Norvégia, az Egyesült Államok, a Jeff Bezos által alapított Bezos Earth Fund és a Ford Alapítvány, 1,7 milliárd dollárral támogatják az őslakosok földhöz juttatását és a birtokjogok reformját, valamint az ezzel kapcsolatos konfliktusok kezelését.

Ezek mellett 30 pénzügyi intézmény vezérigazgatója összesen 8,7 billió dollárt szán arra, hogy fellépjenek bizonyos mezőgazdasági termékek előállításához szükséges erdőirtásokkal szemben, ezek között az árucikkek között található a pálmaolaj, a szója, a marhahús vagy a papír is, vagyis azok a termékek, amelyek megtermelese általában nagy területek megtisztítását és jelentős mennyiségű fa kivágását igényli. Egyelőre, a 2021-2025-ös időszakban a kávé, gumi és kakaó előállítással és a bányászati tevékenységekkel nem foglalkoznak behatóbban a szervezetek, de a későbbi fázisok során ezek a termékek és tevékenységek is terítékre kerülhetnek.

28 ország kormánya (köztük Brazília, az Európai Unió, Kanada, Japán és több afrikai ország), amelyek azoknak az árucikkeknek a fő előállítói, amelyek a leginkább veszélyeztetik az erdőket, aláírta a FACT (Forest, Agriculture and Commodity Trade) dokumentumot, amely a fenntartható fejlődés céljainak a támogatását részletezi, a négy főbb terület: a kereskedelem és a piac fejlesztése, a kistermelők támogatása, az átláthatóság megteremtése és a kutatás-fejlesztés elősegítése kiemelt szerepet kap a vállalások között.

10 nagyvállalat, amelyek a pálmaolaj, szója és egyéb termékek globális kereskedelmének több mint 50%-áért felelősek, szintén bejelentették, hogy elkötelezik magukat az erdőveszteségek megállítása mellett, és megpróbálják a Párizsi Egyezmény célkitűzéseivel összhangban megvalósítani az ellátási láncaik fejlesztését.

A bejelentett tervek nagy lépést jelenthetnek az erdőirtások visszaszorítása felé vezető úton, azonban a megvalósításhoz a hosszabb távú elkötelezettség is szükséges, egyelőre úgy tűnik, hogy a Párizsi Egyezményben meghatározott célokat sem feltétlenül sikerül majd elérni a legtöbb aláíró országnak, valamint egy korábbi, 2014-es nyilatkozatnak, a New York Declaration on Forests-nek sem lett kézzelfogható eredménye, vagy legalábbis a tervezett célokat nem érték el az országok a kijelölt határidőre. A nyilatkozat szerint 2020-ra felére csökkentették volna az erdőirtások mértékét és 2030-ra teljesen megszüntették volna a gyakorlatot, ez utóbbi cél az újabb tervek között is szerepel, még ha a 2020-as határidőt már le is késte a világ.

(Fotó: PxFuel, Wikimedia Commons, Getty Images/Romolo Tavani)

További cikkek a témában:

Megszületett az Európai Klímatörvény - mostantól kötelező lesz betartani a Green Deal célkitűzéseit Egész éjjel zajló tárgyalások után megszületett a megegyezés: az Európai Uniónak 2030-ra nem csak 40%-kal, hanem 55%-kal kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyes országok eltérő határidőre teljesíthetik a célt, de a 27 ország összességében el kell, hogy érje a klímasemlegességet 2050-re.
Az amazonasi esőerdő részeit árulták a Facebook piacterén A vállalat megpróbál ennek véget vetni, mostantól tilos természetmegőrzési területeket adni-venni náluk.
Az európaiaknak fontos a klímaváltozás kérdése, de nem szívesen adnák fel az életmódjukat Elismerik, hogy meg kellene menteni a bolygót, de a húsfogyasztást és a fosszilis tüzelésű kocsikat kicsit nehezen engedik el.