Talán sejthető volt eddig is, de most egy felmérés is alátámasztja, hogy Nyugat-Európában a klímaváltozás ügye fontos kérdés, de a lakosság kisebb hányada hozna csak az életmódját érintő radikális áldozatot, a többség inkább a megújulókban, valamint az újraerdősítésben bízik. A kutatást a YouGov-Cambridge Centre for Public Opinion Research végezte hét európai ország (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Dánia, Svédország, Spanyolország, Olaszország) összesen 9000 állampolgárának a véleményét kikérve. Az apropó egyébként az október legvégén közelgő, 2021-es ENSZ Klímaváltozási Konferencia, más néven COP26, az Egyesült Nemzetek 26. Éghajlat-változási konferenciája, mely a skót Glasgow városában kerül megrendezésre. Erről az eseményről egyébként a brit felnőttek mindössze 31 százaléka hallott egyáltalán valamit.

Akárhogy is, a konferencia bizonyos felvetéseit a többség lelkesen támogatja, ilyen például az újraerdősítés, vagyis hogy az ország bizonyos területein visszaállítják a természetes állapotokat – a brit lakosság esetén a támogatás 70 százalékos, míg Spanyolországban a kezdeményezés közel 80 százalékos támogatást tudhat maga mögött. Ami a döntéshozatali szintet illeti – a klímaváltozás megállítására tett kezdeményezések itt már nem örvendek olyan egyértelmű támogatásnak, mint a korábbi kérdés, de a többség azért beáll amögé, hogy a kormányzatok minél többet fektessenek be a megújuló energiaforrásokba – a britek esetén a támogatás 66 százalékos, Németország esetén 52 százalék, míg Spanyolországban és Olaszországban 70 százalék körüli ez az arány, Svédországban pedig a legalacsonyabb: 47 százaléka a válaszadóknak gondolja ezt jó ötletnek.

Azonban az egyénre is kiható kormányzati döntések, mint a belsőégésű motort használó járművek kereskedelmének vagy az új repterek építésének a tilalma még ekkora támogatottságnak sem örvend – körülbelül 20 és 40 között ugrál a támogatottság aránya, és ehhez hasonló azoknak az aránya is, akik szerint minél gyakrabban repül valaki, annál több adót kellene fizetnie. Érdekes, de a híresen rossz hírű olajkitermelési eljárás, a frakkolás örökös tilalmára is a válaszadók 20-50 százaléka bólintana rá – a legkevesebben Svédországban, ahol ez a szám 24 százalék.

A fentiek azonban így is kimagaslanak a húsevés kapcsán megjelenő számokhoz képest, hiszen a húsárura bevezetett új adónemet a válaszadók 15-20 százaléka támogatja, miközben ennek jelentős az elutasítottsága is: 50-60 százalék körül mozog.

Mindez annyiban „furcsa”, hogy általánosságban a válaszadók 70-80 százaléka ért egyet azzal, hogy a klímaváltozás fontos ügy, és körülbelül hasonló mértékben válaszoltak arra a kérdésre is igennel, hogy készek lennének-e változtatni a szokásaikon a klímavédelem érdekében.

(Címlap- és borítókép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Fenntartható légi közlekedés még nincs, de már kereshetünk magunknak járatot aszerint, hogy melyiknek a legalacsonyabb a kibocsátása Bár a kereskedelmi légi közlekedésnek jelenleg nincs olyan módja, ami akár csak közelít a karbonsemlegességhez, de a Google Járatkereső újítása ettől függetlenül még mindenkinek hasznos, aki szeretné valamivel fenntarthatóbbá tenni az utazásait.

Kiszámolták, hogy mennyi idő alatt regenerálódik a klíma magától Korábban már sor került a bolygó történetében egy gyors és jelentősebb hőmérséklet-emelkedésre, most pedig már azt is tudjuk, hogy az éghajlat akkor mennyi idő alatt állt helyre.

Mennyivel csökkenne a tengerszint, ha az összes hajó eltűnne a vízből? A globális felmelegedés miatt a tengerszint évente több milliméterrel emelkedik, de vajon mennyivel járul hozzá ehhez a hajók által kiszorított víz?