Egy Szergej Aleskov korú gyereknél azonban az ember azt várná, hogy ha gyerekkora nem is teljesen felhőtlen, de javarészt azzal telik, ami ilyenkor szokás: játékkal. Nos, a kisfiú sorsa azonban másként alakult.

Rosszkor született rossz helyen

A történelmi feljegyzések különböző időpontokat jelölnek meg Szergej Aleskov születési évének, de valószínűleg 1936 februárját írtuk, amikor a kis Szergej meglátta a napvilágot egy Griny nevű orosz faluban, ami akkor német megszállás alatt volt.

A kisfiú édesapja nem élhette meg gyermeke születését, Szergej két felnőtt bátyja katonának állt, ő viszont édesanyjával és harmadik testvérével (Petya) otthon maradt. A falu hangulata attól a perctől puskaporossá vált, hogy a németek először betették a lábukat, így a helyiek nem is hódoltak be rögtön megszállóiknak. A németek azonban csakhamar rájöttek, hogy a grinyek a hátuk mögött próbálják segíteni az ellenállókat, ki élelmiszerrel, ki búvóhellyel, ezért elfoglalták a falut, és szinte annak teljes lakosságát lemészárolták.

Szergej, a túlélő

A németek bosszúja Szergej családját is elérte: testvérét felakasztották, édesanyját pedig agyonlőtték. (Mindez egyébként 1942 augusztusában történt, amikorra az emberek többsége elmenekült a településről.) Szergej annak köszönheti életét, hogy menekülés közben letért az erdei útról, és napokig, étlen-szomjan próbálta meglelni a kiutat, míg végül egy szovjet felderítőegység "karjaiban találta magát".

A katonák valószínűleg nem számítottak arra, hogy egy legyengült kisfiút találnak az erdő közepén, mindenesetre nem hagyták magára: meleg pokrócba tekerték, majd a bázisukra vitték. Ott aztán mindenféléről kérdezték, de Szergej a nevén kívül szinte semmire sem emlékezett, így arra sem, mióta bolyonghatott egyedül az erdőben, édesanyja nevének említésekor pedig eleredtek a könnyei. A tisztek ekkor felhagytak a vallatásával, és megfelelő orvosi ellátást, illetve katonai egyenruhát adtak a kisfiúnak.

Mihail Vorobjov őrnagy lett a gyámja

Az őrnagyot lelkileg nagyon megviselték a történtek, ezért kezdeményezte Szergej örökbefogadását, illetve arra kérte feletteseit, hagyják, hogy a kisfiú az egység tagja maradhasson. Szergej közvetlen harcokban ugyan ekkor még nem vett részt, ellenben ő lett a csapat hírvivő-kézbesítője, illetve ő volt az,

aki az összecsapások során töltényt, gránátot, vagy ha az kellett vizet vitt a katonáknak.

Az egyik kézbesítés alkalmával Szergej hivatalos dicséretet kapott az egységtől, lebuktatott ugyanis egy tucat német felderítőt, akik a tábor közelében, egy szénabálából kémkedtek az orosz egység után. Az ellenség katonái nem, Szergej viszont észrevette őket, és azonnal jelentést tett a táborban, a kémeket pedig elfogták.

Egy pisztoly volt a jutalma

Nem sokkal a fenti incidens után a németek megpróbálták lebombázni a tábort, a merénylet során pedig Vorobjov őrnagy szállását is eltalálták, akit maguk alá temettek a romok. Szerencséjére még épp időben érkezett fogadott fia, aki segítséget hozott, így az őrnagy végül élve megúszta a támadást. Szergej, vagyis Aleskov közlegény hőstette nem maradt viszonzatlanul: Vaszilij Csujkov marsalltól

"Harci Érdemekért Érdemérmet", és egy Browning félautomata pisztolyt kapott.

A csapat 1942 novemberétől a sztálingrádi csatában szolgált, ahol a kisfiú egy, a lábát ért sérülés miatt kórházba került. Később azonban visszatért a csatatérre, és a háború végéig ott is maradt. Szergej többször került életveszélyes helyzetbe: egy alkalommal majdnem lelőtte egy német pilóta, miután szovjet tisztnek nézte, máskor pedig kis híján belefulladt a Donyec folyóba, miközben egységével megpróbáltak átkelni rajta.

Háborús hősből jogász

A csapat fegyverletételére végül 1945-ben, Lengyelországban került sor. A fáma szerint az őrnagy és családja Cseljabinszkben talált új otthonra (és boldogan éltek, amíg meg nem haltak), Szergej pedig lehetőséget kapott arra, hogy a tulai Szuvorov Katonai Iskolában tanulhasson, amit 1954-ben el is végzett. (Pontosabban előtte még megkapta a "Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért" érdemérmet is.)

II. Miklós cár ellenséget látott a vodkában, ezért betiltotta Az uralkodó 1914. július harmincegyedikén egész Oroszországban betiltotta az alkoholos italok előállítását és árusítását. A nép pedig fellázadt.  

Bár az ember azt hinné, hogy egy ilyen múlttal biztosan katonai pályát választott, Szergej azonban a jogtudományok területén találta meg számításait: jogi diplomájának megszerzése után Cseljabinszk város ügyésze lett, később pedig a helyi plexiüveggyár jogi tanácsadója. Szergej kétszer volt házas, de mindkét kapcsolata zátonyra futott. 1985-ben megkapta a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem negyvenedik évfordulójára emlékérmet.

Szergej azonban nem élhette meg boldog nyugdíjas éveit, megpróbáltatásokkal teli élete ugyanis nem múlt el nyomtalanul, már ami az egészségét illeti: mivel kiskorától fogva erős dohányosnak számított, 1990 februárjában, ötvennégy évesen szívrohamot kapott és meghalt, miközben munkába tartott. Szergej története a forgatókönyvíró és rendező Viktoria Fanasiutinat is megihlette, a Soldier Boy című filmet 2019-ben mutatták be.

(Fotó: DayDayNews, Pinterest)

További cikkek a témában:

A nő, aki levágott fejeknek köszönheti hírnevét Madame Tussaud neve egyenlő a világhírű panoptikummal, ahol olyan hírességek viaszmásával pózolhatunk, mint Kyle Minoque, Justin Timberlake, sőt a királyi család. Marie Tussaud életéről azonban keveset tudunk, így például azt sem, hogy egykor levágott fejek viaszmásaival kereste kenyerét.  

A Mein Kampf 2 létezik, de sosem jelenhetett meg A kétszáz oldalas kézirat egy titkos óvóhelyen vészelte át a második világháborút, a kötet lapjait azonban nem csupán a zsidók iránt érzett gyűlölet itatta át.  

II. Miklós cár ellenséget látott a vodkában, ezért betiltotta Az uralkodó 1914. július harmincegyedikén egész Oroszországban betiltotta az alkoholos italok előállítását és árusítását. A nép pedig fellázadt.