Madame, azaz Marie Tussaud édesanyja, Anna-Maria Waltner mindössze tizennyolc éves volt, amikor világra hozta első és egyetlen gyermekét. (A kis Marie apja, Joseph Georg Grosholtz életét vesztette a hétéves háborúban.) Marie hatéves volt, amikor anyja úgy döntött, ideje változtatni az addigi életükön, ezért Bernbe költöztek Philippe Curtiushoz. A különcnek számító, viaszszobrok készítéséért rajongó doktor házvezetőnként foglalkoztatta Anna-Mariat, ám kisvártatva bebizonyosodott, hogy nem az orvosdoktor az egyetlen, aki lelkesedik az élethű figurák iránt. A kis Marie eleinte segédként, majd hamarosan tanítványként foglalkozott a szobrok megformálásával.
Curtius idővel rájött, hogy ha valódi karrierre vágyik, akkor lakhelyet kell váltania. Párizsba költözött (természetesen viaszfiguráival együtt), hamarosan pedig Marie is csatlakozott hozzá. A doktor itt készítette el XV. Lajos szeretője, Madame du Barry viaszmását – ez egyben a Madame Tussaud panoptikumának legrégebbi darabja –, és Marie is itt sajátította el igazán a viaszmodellezés művészetét, ami később karrierjének beindulását eredményezte.
Marie tehetsége gyorsan kibontakozott, ezért Párizsba költözése után nem sokkal már saját művein dolgozott. Tussaud első viaszfigurája Voltaire lett 1777-ben. A lány ekkor mindössze tizenhat éves volt, fiatal kora ellenére azonban megállíthatatlannak bizonyult, és nemsokára megformázta Benjamin Franklint és Rousseau-t is. Tehetségére a királyi udvar is felfigyelt, és felkérték tanítónak XVI. Lajos húga, Erzsébet mellé.
Marie és a doktor a francia forradalom idején sem maradt munka nélkül. 1789. július tizenkettedikén megformálták Jacques Necker, XVI. Lajos pénzügyminiszterének és Orléans hercegének fejét, amit körbe is vittek a város főterén. Természetesen mindkét testrész viaszból volt, és a doktor készítette őket.
Marie azonban nem tudott teljes egészében a hivatására koncentrálni, Versailles-ban ugyanis az a hír járta róla, hogy a királyi család besúgója, ezért letartóztatták, és guillotin általi kivégzésre ítélték. Szerencséjére Curtis közeli barátja, Collot d’Herbois, a forradalom egyik fontos alakja megmentette őt a haláltól.
Marie az elkövetkező időszakban mondhatni levágott fejekből kereste kenyerét, azzal, hogy elkészítette mindazon személyek halotti maszkját és viaszmását,
akiket lefejeztek. Így került kapcsolatba többek között XVI. Lajossal, Marie Antoinettetel és Maximilien Robespierrel.
Curtis már nem élte meg a forradalom végét, arról azonban még időben gondoskodott, hogy gyűjteményének minden egyes darabját Marie örökölte. Aki egyébként időközben férjhez ment François Tussaud mérnökhöz, és két fiút szült neki.
Viaszbábuinak sikerére azonban az 1800-as évekig várnia kellett: 1802-ben gondolt egy nagyot, összepakolta holmijait, majd minden mást - beleértve a férjét is - hátrahagyva útra kelt. Műveivel bejárta Nagy-Britanniát és Írországot, sőt a híres bűvész Paul Philidor műsorában is bemutatkozhatott a Lyceum Színházban. Miután elegendő pénzt keresett, 1835-ben megnyithatta első, önálló kiállítását a Baker Streeten. 1842-ben megírta emlékiratait, majd saját arcmását és viaszba öntötte, amit a látogatók azóta is megcsodálhatnak a Madame Tussaud panoptikumban. Mariet nyolcvannyolc éves korában érte a halál, az üzletet pedig fiai örökölték.
(Fotók: Getty Images Hungary)