Történetünk kezdete az 1904-5-ös orosz-japán háború, ami orosz vereséggel végződött, a kelet-ázsiai térség elvesztette korábbi befolyását, és a világ szeme innentől kezdve Japánon volt, és egyre inkább nagyhatalomként tekintettek rá a vezetők. II. Miklós orosz cár persze nem akart egykönnyen belenyugodni a vereségbe, így hát nyomozásba kezdett. Végül arra jutott, hogy az orosz hadsereg kritikán aluli teljesítményéért nem felelhet más, mint a katonák mértéktelen alkoholfogyasztása, és az abból fakadó egészségügyi problémák.

A Tour de France rögös kezdetén ittak, dohányoztak és időnként lincselésbe keveredtek a versenyzők A világ első Tour de France-át egy kéményseprő nyerte meg, aki másodszori győzelmét már egy kis vonatozás beiktatásával érte el. Akkoriban a versenyzők még nem vetették meg az alkohol fájdalomcsillapító hatását és néha-néha egymás megmérgezését sem.

Hogy igaza volt-e vagy sem, arról a történészek véleménye máig megoszlik. Egyesek szerint - az akkori statisztikák értelmében - az oroszok valójában nem fogyasztottak számottevő mennyiségű alkoholt. Példának okáért a franciák vagy az olaszok (fejenként) három-ötször annyit ittak. Mások szerint azonban ezeket a statisztikákat nem érdemes készpénznek venni, elvégre többek között a házi alkoholfőzésről egyetlen adat sem készült vagy maradt fenn.

Lényeg a lényeg, a cár aggasztónak találta a nép vedelését, bár ekkor még nem lépett a tettek mezejére, mivel a következő évek viszonylag nyugalomban teltek. Más volt a helyzet a világpolitikában, ahol a régóta éleződő feszültségek plusz a szarajevói merénylet az első világháború kitöréséhez vezettek. Ferenc Ferdinánd megölését követően az Osztrák-Magyar Monarchia 1914. július huszonnyolcadikán hadat üzent Szerbiának; huszonkilencedikén a cári Oroszország a szerbek támogatására mozgósította hadseregét, hogy aztán erre válaszképpen Németország hadat üzenjen az oroszoknak, végérvényesen elindítva ezzel a világháborút.

Miklós ezúttal úgy vélte, többé nem bízhatja a vakszerencsére a dolgot, így a japán incidens megismétlődésének elkerülésére 1914. július harmincegyedikén egész Oroszországban betiltotta az alkoholos italok előállítását és árusítását. Az oroszok reakciója a vodka betiltására pontosan az volt, amire számítani lehetett: fellázadtak. A szesztilalom első hónapjában országszerte kétszázharminc kocsmát betörtek és felgyújtottak, a rendőrségnek számos esetben csak úgy sikerült feloszlatni a tömeget, hogy közéjük lőttek. Mindennapossá váltak a betörések (a zendülők elsősorban a gazdag polgárok házait célozták, hátha van borospincéjük), a belső viszályok miatt pedig a hadsereg mozgósítása is késett, mert a katonaságot több alkalommal is spontán alkohollázadások leverésére kellett kirendelni a front helyett.

Abnormálisan sok alkohol és egy titokzatos hőforrás is található a Wirtanen-üstökösön Az üstökös három éve került Földközelbe, akkor vizsgálták meg alaposabban.

Ha mindez nem lett volna elég, a vodkafőzdék és kocsmák bezárásával mintegy háromszázezren földönfutóvá váltak, és a cár csak a következő évi költségvetésben jött rá, hogy birodalma sokkal jobban függ a vodkától, mint azt korábban gondolta:

az államkincstár a szesztilalommal a bevételei harmadát egyik évről a másikra elveszítette.

Emellett a városokban jelentősen megnőtt az akkoriban gyógyszerként alkalmazott kokain és heroin fogyasztása, az ópiumcsempészettel egyetemben, mivel az embereknek kellett valami, amivel helyettesíthetik a szeszt. A helyzet a falvakban sem volt rózsás, mivel a falusiak gyakorlatilag bármiből alkoholt főztek, ami megtermett a földeken. De tízszeresére nőtt az alkoholtartalmú termékek, így a tisztítószerek és hasonlók forgalma is.

Az alkoholtilalom elviekben a háború végén megszűnt volna, csakhogy Miklós ezt már nem élte meg, az 1917-es bolsevik forradalomban először bebörtönözték, majd családjával együtt kivégezték. A szesztilalmat azonban a kommunisták sem akarták feloldani, így az érvényben maradt egészen 1925-ig. Annyit módosítottak rajta, hogy a helyi önkormányzatok dönthettek úgy, hogy a sör és a bor fogyasztását engedélyezi, de a tömény szeszesital (ami az oroszoknál a vodkát jelenti) tizenegy teljes éven át tiltott maradt. Érdekesség, hogy emiatt a Téli Palota ostromának idején minden, a cári rezidencián található, milliókat érő borkülönlegességet megsemmisítettek, nehogy a katonák vedelni kezdjenek.

Az állami propaganda természetesen hatalmas sikerként állította be a szesztilalmat.

A hivatalos jelentések a bűnözés csökkenéséről, üresen álló kórházakról, valamint növekvő gazdaságról szóltak. A szovjet vezetés végül 1925-ben feloldotta a vodkatilalmat, mert kellett az értékesítéséből befolyó adóbevétel a gazdaság modernizálásához, és az erőltetett iparosításhoz. Feljegyzések szerint soha nem tombolt akkora örömünnep az országban, mint akkor, leszámítva talán a második világháború végét. Apropó második világháború: szintén érdekesség, hogy amikor az orosz rádió bejelentette a német fegyverletételt 1945. május kilencedikén, estére ismét elfogyott a vodka Oroszországban, csakhogy ezúttal azért, mert az emberek, mintegy győzelmük megkoronázásaképp az ország teljes készletét megitták.

(Források: Time, The Moscow Times,  Independent, Knowledge Nuts, fotó:

További cikkek a témában:

Hitler valójában festőművész akart lenni, de terve végül füstbe ment Kétszer is felvételizett a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, és mindkét alkalommal elutasították. A történet többi része pedig már történelem.  

A parasztasszony, aki átverte a brit király orvosait: azt állította, hogy nyulakat szült Hazugságát olyannyira jól előkészítette, hogy amikor a doktor megvizsgálta, valóban különféle állati testrészek kerültek elő a nő hüvelyéből, az orvos pedig hitt neki.  

A Titanic kapitánya túlélhette a katasztrófát Rejtélyek övezik Edward Smith sorsának körülményeit, ugyanis senki sem tudja biztosra megmondani, hogy a kapitány a többi utassal együtt valóban hullámsírba szállt 1912. április tizennegyedikén.