Az izraeli D-ID cég korábban már megjelentetett egy olyan alkalmazást, amely animált fotók használatával hozott létre egyfajta élő fényképalbumot, amelyben bármilyen ősünkről (vagy bárki másról) feltöltött képek hirtelen megelevenedtek és visszanéztek, sőt, visszamosolyogtak ránk. A Deep Nostalgia app hátterében dolgozó technológia egy mesterséges intelligencia algoritmuson alapul, amely modellek előre felvett videóinak segítségével tanulja meg, hogy a fényképen lévő arcnak hogyan is kell mozognia az élethű hatás eléréséhez.

Ugyanezt a módszert a cég most egy új alkalmazásban hasznosította: bekerülhetünk vele a Warner Bros. legújabb filmjének, a Reminiscence-nek (magyarul az Új Múlt címet kapta) trailerébe egyetlen mozdulattal. A Bannister and Associates oldalon egy rövid szöveges bevezető után megadhatjuk a nevünket, majd feltölthetünk egy fotót, nem csak magunkról, bárki másról is (feltéve, hogy a kép megfelel a feltöltés után megjelenő felhasználási feltételeknek és engedélyt adunk a Warner Bros.-nak, hogy a videót marketing célokra használja), majd a Live Portrait technológia pár pillanaton belül elhelyezi a képet a videóba.

Ha valaki már kipróbálta a Deep Nostalgia alkalmazást, az már tudja, hogy tökéletesen reális és hiteles hatást azért nem lehet elérni ezzel a deepfake módszerrel, de a szórakoztatás a cél, valamint a film promotálása, arra pedig alkalmas a technológia. A D-ID arra is ad lehetőséget, hogy a készített videót később megosszuk a közösségi média oldalakon, a reményeik szerint pedig ezzel egy új korszakát nyitják meg a reklámozásnak, amely a célközönséget sokkal jobban bevonja a termék, ez esetben a mozi, által nyújtott élménybe.

A deepfake technológia egyes felhasználási területei ugyan súlyos etikai problémákat vetnek fel: ilyenek többek között a vetkőztetős appok, a politikai célú alkalmazások vagy a hírességek arcképeinek pornófilmek készítésére való alkalmazása, de eredetileg a deepfake-et megalapozó programok nem negatív céllal jöttek létre, inkább egyfajta szinkronizáló szerepet töltöttek be, a Video Rewrite például a száj mozgását igazította, több-kevesebb sikerrel, a hangfelvételhez. A technológia promóciós célokra való alkalmazása a pozitívabb felhasználási módok közé tartozhat, amely nem sérti senki személyiségi jogait és lehetőséget ad a cégeknek arra, hogy célzottan az adott közönség igényeihez szabják a felvételeket és ezzel a személyre szóló hirdetés egy új szintjét érjék el.

Az úgynevezett dinamikus kampányok egyre nagyobb jelentőséget kapnak a marketing területén és a deepfake használata az egyik kulcsfontosságú eszközzé válhat ezek során, egy-egy híresség így akár tíz-húsz nyelven, mindig a megfelelő környezetben mondhatja el a szövegét, anélkül, hogy a konkrét felvételeket le kellene forgatni, mivel a szinkronizálást és a 'transzformációt' a számítógépes program végzi.

A kérdés csak az, hogy vajon hol kell és hol tudjuk majd meghúzni a határt a valóság és a deepfake valósága között,

de, mivel a technológia ugyan egyre realisztikusabb felvételeket eredményez, de egyelőre még nem működik teljesen tökéletesen, ezért a manipulált felvételeket ki lehet szűrni néhány egyszerű trükk segítségével: figyelni kell például az arc körvonalait, melyek a deepfake esetén elmosódottak lehetnek, úgy, ahogy a háttér vagy a haj is, de a természetellenes szem-, és szájmozgás, valamint a mimika is árulkodó lehet.

(Fotó: Warner Bros.)

További cikkek a témában:

Talán eszünkbe sem jutna, hogy a deepfake ilyen is lehet A deepfake korában már nem hihetünk sem a saját fülünknek, sőt még a szemünknek sem, hiszen a hamis valóság mindent alááshat, amit eddig tényként kezeltünk. De vajon biztos csak hátrányunk származhat a technológiából?
Íme egy videó, amin Richard Nixon bejelenti, hogy az Apollo-11 űrhajósai meghaltak a Holdon Ötven évvel a holdra szállás után végre ezt is láthatjuk. De nem azért, mert most hozták nyilvánosságra.
Szinte lehetetlen észrevenni, hogy ezeket a Tom Cruise videókat egy számítógép készítette Mi lesz, amikor nem szólnak a készítők, hogy átveréssel állunk szemben?