Az Eltűnt Remekművek esetén így nem csak az adott kép az izgalmas, de a mögöttes történet, a rablás adott esetben filmekbe kívánkozó sztorija is. Ilyen például Paul Cézanne Kilátás az Auvers-sur-Oise-re című képe, melyet a rablók 1999-ben az újévi ünnepségek leple alatt lovasítottak meg. A tolvajok – akár valami hatvanas-hetvenes évekbeli heist-moziban – a felállványozott épületet megmászva egy betört tetőablakon keresztül jutottak az épületbe. Menekülés közben még pár füstbombát is bevetettek, mint Batman. A legpofátlanabb képtolvaj címét viszont azok érdemelték ki, akik Barbora Kysilkova Chloe és Emma című alkotását érezték magukénak méghozzá nyitvatartási időben egy norvég múzeumban. Ráadásul nem is csak egyszerűen a hónuk alá csapták a képet, hanem kihúzgáltak 200 szöget, hogy a festményt hibátlan állapotban tudják a keretből kivenni. Ezek mellett azonban Van Gogh, Monet festményei láthatóak, sőt a magyar Nemes-Lampérth József Tájkép című darabja is. Ez utóbbi a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ raktárából tűnt el.

A Samsung közleménye szerint „a kampány amellett, hogy bemutatja az értékes darabokat, a kutatáshoz és akár a remekművek megtalálásához is hasznos tippeket nyújthat.” Ha pedig már a cikk elején szóba került a járvány, annak a műkincsrablások esetén is szerep jut, hiszen a jelenlegi helyzetben, a kijárási tilalom és a lezárások kezdete óta már hat értékes műtárgynak üthetik bottal a nyomát. A legfrappánsabb „pandémia-rablás” Van Gogh Tavaszi kert című festményéhez köthető, melyet a művész születésének 167-dik évfordulóján emeltek el.

Most pedig nem csak élvezhetjük ezeket a köddé vált alkotásokat, de ráadásul mi is bekapcsolódhatunk az utánuk folyó kutatásba. Ehhez nem is kell mást tennünk, mint a #MissingMasterpieces hashtaggel megosztani az általunk fellelt nyomokat, tippeket, elméleteket. A kezdeményezés elsőre inkább tűnhet játéknak, mint valódi segítségnek, hiszen valóban kicsi az esélye, hogy mondjunk belefutunk a Mitológiai jelenet a fiatal Bacchus-szal című képbe barátunk mellékhelyiségében, amit így immár be is tudunk azonosítani. Ugyanakkor Dr. Noah Charney, a The Association for Research into Crimes Against Art (ARCA) alapítója, a műkincsrablások szakértője, aki jelen kiállítás kurátora is, úgy nyilatkozott, hogy: „A médiamegjelenésektől a Reddit fórumokig, elképesztően sok helyen találunk nyomokat, ám ezeket nagyon sokáig tart feldolgozni. Ezért is remek lehetőség az Eltűnt Remekművek, hiszen a technológiai fejlődés és a közösségi média segítségével az emberek jóval egyszerűbben tudnak együtt dolgozni és segíteni a nyomozásban.” Dr. Charney elmondása szerint pedig arra is akadt már példa, hogy egy online tipp segített megoldani egy-egy rejtélyt.

A kiállítást a jelen helyzetben kétféleképp élvezhetjük. Egyrészt ha egy The Frame tévékészülék boldog és büszke tulajdonosai vagyunk, akkor a kiállítás elérhető ezen a készüléken is – elég csak letölteni őket ingyenesen a Samsung Art Store-ból. Mivel a Frame-et a Samsung amúgy is részben televíziónak, részben pedig műtárgynak szánta, így nem véletlen, hogy ezzel szeretnék ezt a tévét reklámozni. Amennyiben pedig nincs ilyen készülékünk, búsulni akkor sincs okunk, hiszen a Samsung a digitális tárlatot ezen a linken is ingyenesen elérhetővé tette. Vagyis máris itt egy program vasárnap délutánra. Nekünk pedig abban a szerencsében volt részünk, hogy feltehettünk pár kérdést Dr. Noah Charney-nak is, alább ennek összefoglalóját közöljük.

Dr. Noah Charney 2006-ban alapította meg az Association for Research into Crimes against Art (ARCA) nevű szervezetet. Kezdetben még csak egy konferenciában gondolkozott, melyet a vezető művészeti nyomozók és kutatók relatíve szűk csoportjának szánt. Később azonban a konferencia jócskán kinőtte magát, megjelentek többek között a Scotland Yard, az FBI, az olasz csendőrség, a Tate múzeumcsoport és a hongkongi rendőrség szakértői is. Dr. Charney sem számított rá, de ez a konferencia volt az első, amely összehozta a rendőrség és az akadémiai élet szakértőit is. Az ARCA pedig – ez a nonprofit kutató csoport – lényegében ebből a konferenciából nőtte ki magát.

A mostani digitális tárlat koncepciója a szakértő 2018-ban kiadott, The Museum of Lost Art című könyvére épül. Egyébként a tárlat képei közül sem mindet lopták el, akadnak, melyek például háborúkban semmisültek meg. Ami ezt a kiállítást izgalmassá teszi, hogy „a művészet negatív terében” lévő műtárgyakkal foglalkozik. Dr. Charney szerint „hatalmas mennyiségű fontos műalkotás létezik, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mert egyszerűen a „túlélőkkel” foglalkozunk. A legtöbben arra a néhány száz kiemelt műtárgyra koncentrálnak, és azokat tanulmányozzák, amelyek átvészelték a megalkotásuktól eltelt időt. Pedig sok olyan eltűnt remekmű akad, amelyik ugyanolyan fontos, vagy akár még nagyobb jelentőséggel is bír, mint amelyek nem tűntek el.”

A technológia pedig két módon is segíti ezen képek túlélését: egyrészről ezek a képek gyakorlatilag nem léteznek, de hála ennek a digitális kiállításnak, immár bárki számára elérhetőek. Ha pedig minél többen megismerik ezeket, annál nagyobb az esélye, hogy valamely műremek előkerül.

A művészeti rablás egyébként meglepően gyakori: Dr. Charney szerint évente több tízezer lopott műalkotást jelentenek be, azonban ennél sokkal több tűnik el, csak nem mindegyikről értesülünk. Olaszországban évi tíz- és húszezer közötti műkincsnek üthetik bottal a nyomát a tulajdonosai. Magyarország ebből a szempontból Európán belül átlagosnak számít, nálunk évente mintegy nyolcszáz és ezer közötti esetet jelentenek, azonban nálunk is igaz lehet, hogy a tényleges lopások száma ennél magasabb.

Picasso majdnem rács mögé került a Mona Lisa miatt A világ egyik leghíresebb festményére többen szemet vetettek az évek során, egy alkalommal még Picasso is a gyanúsítottak listájára került. Bár az igazság természetesen most sem fekete-fehér.

Ezen bűntények felderítése sem áll túl jól. Mint a szakértő elmondta: „Sajnos a rendőrség világszerte nem túlságosan sikeres a műtolvajok elkapásában, és még rosszabb az ellopott műkincsek visszaszerzésében, valamint a tolvajok felelősségre vonásában.” Ez azt jelenti, hogy a bejelentett rablások mindössze 1,5 százalékában sikerült az összes alkotást helyreállítani és a tolvajokat is felelősségre vonni. „ A világ messze legjobb művészrendőrsége az olasz Karabélyosok Hadteste (amely a Budapest-művelet, a magyar műkincsrablások történetének leghíresebb megoldásáért is felel), amelynek 10-30 százalék közötti a sikeraránya.” Mellettük még a „Scotland Yard Művészeti és Régiségi Osztálya is kiváló munkát végez a művészeti bűntények feltárásában. Vernon Rapley vezetése alatt volt a legmagasabb a feltárt lopások száma a művészeti bűncselekmények utáni kutatások történelmében.”

Amennyiben viszont a fenti számok láttán karrierváltáson kezdenénk töprengeni, és műkincsrablónak állnánk, úgy Dr. Charney hozzáteszi azt is, hogy az ellopott műkincsekből nagyon nehéz ténylegesen is profitálni. Mint a szakértő mondta: „ha a bűnözők tudnák, hogy mennyire (nehéz), akkor valószínűleg más célpontot választanának.”

(Címlapkép/nyitókép: Kilátás az Auvers-sur-Oise-re, Paul Cézanne festménye)

További cikkek a Rakétán:

Mesterséges intelligencia mutatja meg, hogy nézhetett ki Van Gogh, Napóleon és a Mona Lisa a valóságban

Az ősz mobilos trendje: a megfizethető csúcskategóriás telefonok

Időutazók a múltból: az iPhone-t nyomogató lány és más, modern technikák régi képeken