A Youtube-ra nyolc évvel ezelőtt feltöltött videó címe “Időutazók 1928-ban és 1938-ban”, és valóban nem nehéz belelátni, hogy a felvételen szereplő alakok éppen telefonálnak. Amit ezekről a felvételekről biztosan lehet tudni, hogy az elsőn gyári munkások láthatók, amint éppen elhagyják a munkahelyüket, míg a második felvétel Charlie Chaplin egyik nagyjátékfilmjéből, a Cirkuszból származik.

A Chaplin-filmben szereplő nő sokaknak komoly fejtörést okozott, de a Daily News szerint a válasz nem annyira bonyolult: a nő minden bizonnyal egy hallókészüléket tart a füléhez, amik már az 1920-as években is léteztek. Na persze, ha egyáltalán tényleg tart valamit a kezében, ez ugyanis a rossz minőségű felvételből elég nehezen állapítható meg.

Ami a második videót illeti, a The Huffington Post szerint ennek a Daily Mail eredt a nyomába, és sikerült találniuk valakit, aki azt állította, hogy a videón látható nő unokája. A Planetcheck inkognitó alatt kommentelő felhasználó az eredeti (azóta már eltávolított) videó alatti hozzászólásokban azt állította, hogy a nagyanyja, Gertrude Jones a Dupont vállalatnál dolgozott, akik akkoriban kifejlesztettek egy walkie-talkie-szerű távbeszélőt, a nő pedig éppen ezt használta. Ez a magyarázat elég labilis lábakon áll, hiszen semmi nyoma annak, hogy a Dupont már 1938-ban ilyen fejlett technológia birtokában lett volna - az első, éppen ezekben az időkben kifejlesztett távbeszélők ennél még lényegesen nagyobbak voltak, a tenyérméretű walkie-talkiek csak jóval később terjedtek el. Ekkora méretű, hordozható tranzisztoros rádiók feltalálására még évtizedeket kellett várni, így a felvételre mindent eldöntő magyarázat azóta sem született.

Amit biztosan tudhatunk, hogy a videón nem mobiltelefon van, ahhoz ugyanis nem elég maga a készülék, adótornyok is kellenek hozzá. És amíg egy mobiltelefon akár egy kanapé párnái közé becsúszva is képes örökre eltűnni, addig a méretes adótornyokat nagyon nehéz lett volna úgy eltüntetni, hogy azokat soha, senki ne találja meg.

iPhone a 19. században

Ez viszont csak a jéghegy csúcsa, hiszen ha jobban körbenézünk az emberiség több ezer éves vizuális emléktárában, akkor lépten-nyomon olyan fotókba és festményekbe ütközünk, amelyeken modern technikák láthatóak, messze a korukat megelőzve. Vegyük például az iPhone-ját nyomogató lányt az 1860-as évekből.

Internetes berkekben népszerű teória, hogy Ferdinand Georg Waldmüller egyik kései, Die Erwartete című festményén azt ábrázolta, ahogyan egy lány az okostelefonját nyomkodva sétál az erdőben, ám Peter Russel, egy glasgowi művészeti blogger szerint a festményben leginkább az az érdekes, hogy mennyire fontos a művek értelmezésében a kontextus. "Ami a legjobban megdöbbent, hogy a technológia változása mennyire megváltoztatta a festmény értelmezését, és bizonyos szempontból a teljes kontextusát" - nyilatkozta a Vice-nak 2017-ben, akik a rejtély felgöngyölítése érdekében az Austrian Paintings galéria igazgatóját kérték meg, hogy magyarázza meg a képet. Gerald Weinpolter magyarázata eléggé földhözragadt, szerinte ugyanis a lány nem egy iPhone X-et, hanem egy imakönyvet szorongat a kezében, miközben a templom felé sétál.

Az első iPhone szinte teljesen működésképtelen volt, mikor bemutatták Steve Jobs és az Apple alkalmazottai apró trükkök egész sorával érték el, hogy ez ne derüljön ki.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a legtöbb “időutazós” képbe az emberek valamilyen okostelefont látnak bele, hiszen a fekete, téglalap alakú hasáb valóban rengeteg mindenbe könnyedén belelátható, az elterjedtsége miatt pedig ma már automatikusan ez ugrik be az embereknek, ha egy ilyen formát látnak valakinek a kezében. Ez bizony nagy kár, mert máskülönben a képeken látható okostelefonok egészen izgalmas dolgokról is árulkodhatnának. Mivel feltételezhetjük, hogy a ma használt telefonok már csak néhány évig, esetleg évtizedig lesznek velünk, mielőtt leváltja őket egy modernebb technika, így az “időutazós” képek alapján arra következtethetnénk, hogy az időutazásnak a következő években, esetleg évtizedekben kell szélesebb körben elterjednie.

A telefonját nyomogató őslakos

Na de menjünk tovább. Néhány éve a brit Metro újság is összegyűjtött egy csokorra valót a híresebb félreértelmezésekből, amelyek közül az egyik legnépszerűbb a “Mr. Pynchon and the Settling of Springfield” (Pynchon úr és Springfield megalapítása) című festmény. Ezen egy amerikai őslakos jól láthatóan éppen belefeledkezik az Instagramba, bár hogy valóban egy okostelefont szorongat-e a kezében, az minimum kérdéses. Az biztos, hogy az alkotónak, Umberto Romanónak borzasztóan hiteles információkkal kellett rendelkeznie Springfield alapításáról, hiszen a képet 1937-ben, több mint egy évszázaddal a jeles történelmi esemény után festette, így azt gondolhatnánk, hogy ha tudott róla, hogy egy őslakos száz évvel korábban okostelefont használt, erről csak valamilyen nagyon részletes írásos dokumentumból értesülhetett.

Jézus és az idegenek

Szintén híres, bár nem teljesen “időutazós” kép a grúziai Svetitskhoveli katedrális freskója, ami azt a pillanatot örökíti meg, amint Jézus Krisztus keresztre feszítése után Jeruzsálem egén feltűnik két ufó. A művészettörténészek szerint az ismeretlen művész inkább az angyalokat igyekezett ilyen félreérthető módon ábrázolni, ugyanakkor az is biztos, hogy a fenti teória, miszerint az emberek automatikusan arra asszociálnak, amit gyakran látnak, némileg csorbul ezzel a képpel.

Archaikus laptop

Bár az ókori görög kultúra valóban számtalan találmánnyal gazdagította az emberiséget, az azért mégiscsak elég hihetetlen, hogy Julius Caesar születésének idejében a görögök már titokban mikrochipet és LCD kijelzőt fejlesztgettek volna. Mivel a nagyjából i.e. 100-ban készült síremléken az egyik alak jól láthatóan egy notebookot tart a másik elé, ez világosan bizonyítja, hogy az időutazás létezik - szól a teória, aminek a Metro egyenesen a forrásnál járt utána, vagyis megkérdezték róla a J. Paul Getty múzeum kurátorát. Jeffrey Spier nagyon szívesen beszélt a náluk kiállított síremlékről, amelyen egy trónon ülő nő és annak szolgálója látható, szerinte viszont a szolgáló nem egy laptopot, sokkal inkább egy ékszeres dobozt, esetleg tükröt tart a kezében.

Az ókori Athénban csak a leggazdagabbak fizettek adót, és ők is felvágtak vele Méghozzá nyilvánosan. Pedig a kivetett adó mértéke olyan magas volt, amennyit egy szakképzett munkás tíz-húsz év alatt keresett.

A történelem emellett is számtalan érdekes rejtélyt hordoz magában, elég csak arra gondolni, hogy a világ legősibb elsüllyedt városában már ötezer évvel ezelőtt is emeletes házak álltak, vagy hogy a japán Kokura városa a rossz idő miatt úszta meg, hogy atombombát dobjanak rá. Arról nem is beszélve, hogy Thomas Jefferson átírta a Bibliát, mert bizonyos részek nem tetszettek neki.