Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és frontális támadást intézett a közösségi média ellen

2020 / 05 / 29 / Bobák Áron
Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és frontális támadást intézett a közösségi média ellen
A csütörtökön aláírt elnöki rendelet értelmében a közösségi oldalak perelhetőek is lehetnek a rajtuk közzétett tartalmakért.

Donald Trump azután vette elő újra a rendelet ötletét, hogy a Twitter néhány napja egy új eszközt vezetett be az oldalon, amivel a posztok alatt jelzik, ha az adott hozzászólás valótlanságokat állíthat, és a felhasználókat egy tényellenőrző oldalra irányítják. A Twitter Donald Trump két posztját is megjelölte, ezek közül az egyikben az elnök azt állította, hogy a levélszavazás választási csalásokhoz vezetne az őszi elnökválasztáson. Trump erre válaszul újra elővette a 2019-ben egyszer már elvetett rendeletet, amivel megnyirbálhatja az internetes oldalak 230-ik paragrafusban garantált jogait.

A 26 szó, ami megalkotta az internetet

Az 1996-ban megalkotott Communications Decency Act (Az illő kommunikációról szóló törvény) 230. cikkelye kimondja, hogy az internetes oldalak nem felelősek a mások által rajtuk közzétett tartalmakért, így pedig perelni sem lehet őket emiatt. A paragrafust sokan úgy jellemezték, mint "a 26 szó, ami megteremtette az internetet", nem véletlenül. A Facebookon, a Twitteren és más közösségi oldalakon naponta hatalmas mennyiségű új poszt, videó és fotó jelenik meg, amit még moderátorok egész seregével sem lehet tökéletesen ellenőrizni - és ha lehetne, akkor sem lenne egyértelmű, hogy mit, hiszen az, hogy mi jogsértő és mi nem, bizonyos esetekben csak az ügyben eljáró bíró döntésén múlik. Ha a közösségi oldalak perelhetővé válnának a rajtuk közzétett tartalmakért, az gyakorlatilag ellehetetlenítené a működésüket, hiszen akár egy sértő hozzászólásért is azonnal perbe foghatnák őket.

"Ha ez a törvény nem lenne, minden egyes Facebook posztot, Youtube videót és Insta képet meg kéne, hogy nézzen egy moderátor, mielőtt kikerülhetnének az oldalra - így a közösségi internet megszűnne létezni." - írtuk korábbi cikkünkben, a Donald Trump által csütörtökön aláírt rendelettel pedig könnyen ez a helyzet állhat elő.

Bár a végleges elnöki rendelet részleteit egyelőre nem közölték, de a korábban kiszivárgott vázlat szerint a rendelet felhatalmazza a Kereskedelmi Minisztériumot és a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC), hogy felülvizsgálják, milyen széles körben kell alkalmazni a 230-ik paragrafust, így annak hatályát a jövőben jelentősen korlátozhatják.

A szólásszabadság nevében

"A közösségi média egy kis részének korlátlan monopóliuma van a privát és nyilvános kommunikáció felett az Egyesült Államokban" - mondta Donald Trump a rendelet aláírása előtt, amely szerinte azt a célt szolgálja, hogy megvédje a szólásszabadságot az egyik legnagyobb veszélytől, ami az amerikai történelem során leselkedett rá. "Azok a cégek, akik cenzúráznak vagy bármilyen politikai magatartást folytatnak, nem lesznek védettek a felelősségre vonással szemben" - tette hozzá az elnök.

A Facebook nevében Liz Bourgeois, a cég szóvivője reagált a rendeletre, aki a médiának eljuttatott levelében azt írta, hogy a 230-as paragrafus hatályon kívül helyezése vagy korlátozása nem erősíteni, hanem épphogy gyengíteni fogja a szólásszabadságot. "Ha a vállalatokat felelősségre vonhatják mindenért, amit több milliárd ember mond, azzal azokat a vállalatokat büntetnék, akik helyet adnak a megosztó véleményeknek, és arra buzdítanák az oldalakat, hogy cenzúrázzanak mindent, ami bárkire nézve sértő lehet".

A háború ezzel viszont minden bizonnyal nem véget ért, hanem épp csak elkezdődött, ugyanis jogi szakértők szerint a rendelet több ponton is súlyosan sérti az amerikai alkotmányt. Maga Donald Trump is úgy nyilatkozott, hogy a rendeletet minden bizonnyal bíróságon fogják megtámadni, ehhez pedig muníciója is bőven akad a rendelet ellenzőinek. Több jogász szerint a rendelet sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését, emellett pedig nyíltan beavatkozik a másik két hatalmi ág, azaz a törvényhozói hatalom (Kongresszus) és az igazságszolgáltatás (bíróságok) jogköreibe.

Nem ez lenne az első eset, amikor Trump egyik rendelete a bíróságokon bukik meg. A legemlékezetesebb ezek közül az volt, amikor 2017-ben az elnök 90 napos beutazási moratóriumot akart elrendelni hat - többségében közel-keleti - országra, ám a szövetségi bírók még a rendelet hatályba lépése előtt felfüggesztették annak végrehajtását.

Magyarországon is vita tárgya, hogy kié a felelősség

A felelősség és az online szólásszabadság kérdésével kapcsolatban nem csak az Egyesült Államokban, de Magyarországon is komoly viták zajlottak az elmúlt években. Az Alkotmánybíróság 2014-ben kimondta, hogy az internetes oldalak tulajdonosai felelősek az oldalukon közzétett hozzászólásokért, még abban az esetben is, ha azokról nem is tudnak. A döntés nyomán sok magyar lap teljesen felfüggesztette az oldalán a hozzászólási lehetőséget vagy erős moderációba kezdtek a fórumokon. 2016-ban viszont az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az online médiumokat nem lehet automatikusan felelősségre vonni a felhasználók hozzászólásai miatt, a magyar bíróságok pedig az ítélettel megsértették a szólásszabadságot.

(Borítókép: The White House)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Az Intel olyan nagy teljesítményű szuperszámítógépet épített, amilyet rajta kívül csak egy gyártónak sikerült eddig
Az Intel olyan nagy teljesítményű szuperszámítógépet épített, amilyet rajta kívül csak egy gyártónak sikerült eddig
Az Aurora a világ második exaflopos szuperszámítógépe, de a Frontiert nem sikerült megszorongatnia.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.