Donald Trump azután vette elő újra a rendelet ötletét, hogy a Twitter néhány napja egy új eszközt vezetett be az oldalon, amivel a posztok alatt jelzik, ha az adott hozzászólás valótlanságokat állíthat, és a felhasználókat egy tényellenőrző oldalra irányítják. A Twitter Donald Trump két posztját is megjelölte, ezek közül az egyikben az elnök azt állította, hogy a levélszavazás választási csalásokhoz vezetne az őszi elnökválasztáson. Trump erre válaszul újra elővette a 2019-ben egyszer már elvetett rendeletet, amivel megnyirbálhatja az internetes oldalak 230-ik paragrafusban garantált jogait.

A 26 szó, ami megalkotta az internetet

Az 1996-ban megalkotott Communications Decency Act (Az illő kommunikációról szóló törvény) 230. cikkelye kimondja, hogy az internetes oldalak nem felelősek a mások által rajtuk közzétett tartalmakért, így pedig perelni sem lehet őket emiatt. A paragrafust sokan úgy jellemezték, mint "a 26 szó, ami megteremtette az internetet", nem véletlenül. A Facebookon, a Twitteren és más közösségi oldalakon naponta hatalmas mennyiségű új poszt, videó és fotó jelenik meg, amit még moderátorok egész seregével sem lehet tökéletesen ellenőrizni - és ha lehetne, akkor sem lenne egyértelmű, hogy mit, hiszen az, hogy mi jogsértő és mi nem, bizonyos esetekben csak az ügyben eljáró bíró döntésén múlik. Ha a közösségi oldalak perelhetővé válnának a rajtuk közzétett tartalmakért, az gyakorlatilag ellehetetlenítené a működésüket, hiszen akár egy sértő hozzászólásért is azonnal perbe foghatnák őket.

"Ha ez a törvény nem lenne, minden egyes Facebook posztot, Youtube videót és Insta képet meg kéne, hogy nézzen egy moderátor, mielőtt kikerülhetnének az oldalra - így a közösségi internet megszűnne létezni." - írtuk korábbi cikkünkben, a Donald Trump által csütörtökön aláírt rendelettel pedig könnyen ez a helyzet állhat elő.

Bár a végleges elnöki rendelet részleteit egyelőre nem közölték, de a korábban kiszivárgott vázlat szerint a rendelet felhatalmazza a Kereskedelmi Minisztériumot és a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC), hogy felülvizsgálják, milyen széles körben kell alkalmazni a 230-ik paragrafust, így annak hatályát a jövőben jelentősen korlátozhatják.

A szólásszabadság nevében

"A közösségi média egy kis részének korlátlan monopóliuma van a privát és nyilvános kommunikáció felett az Egyesült Államokban" - mondta Donald Trump a rendelet aláírása előtt, amely szerinte azt a célt szolgálja, hogy megvédje a szólásszabadságot az egyik legnagyobb veszélytől, ami az amerikai történelem során leselkedett rá. "Azok a cégek, akik cenzúráznak vagy bármilyen politikai magatartást folytatnak, nem lesznek védettek a felelősségre vonással szemben" - tette hozzá az elnök.

#BREAKING: President Trump signs executive order strip liability protection from companies that censure content: "Companies that engage in censoring or any political conduct will not be able to keep their liability shield." https://t.co/D5ooUw1fNz pic.twitter.com/FHs7kUvJH1

— The Hill (@thehill) May 28, 2020

A Facebook nevében Liz Bourgeois, a cég szóvivője reagált a rendeletre, aki a médiának eljuttatott levelében azt írta, hogy a 230-as paragrafus hatályon kívül helyezése vagy korlátozása nem erősíteni, hanem épphogy gyengíteni fogja a szólásszabadságot. "Ha a vállalatokat felelősségre vonhatják mindenért, amit több milliárd ember mond, azzal azokat a vállalatokat büntetnék, akik helyet adnak a megosztó véleményeknek, és arra buzdítanák az oldalakat, hogy cenzúrázzanak mindent, ami bárkire nézve sértő lehet".

A háború ezzel viszont minden bizonnyal nem véget ért, hanem épp csak elkezdődött, ugyanis jogi szakértők szerint a rendelet több ponton is súlyosan sérti az amerikai alkotmányt. Maga Donald Trump is úgy nyilatkozott, hogy a rendeletet minden bizonnyal bíróságon fogják megtámadni, ehhez pedig muníciója is bőven akad a rendelet ellenzőinek. Több jogász szerint a rendelet sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését, emellett pedig nyíltan beavatkozik a másik két hatalmi ág, azaz a törvényhozói hatalom (Kongresszus) és az igazságszolgáltatás (bíróságok) jogköreibe.

Nem ez lenne az első eset, amikor Trump egyik rendelete a bíróságokon bukik meg. A legemlékezetesebb ezek közül az volt, amikor 2017-ben az elnök 90 napos beutazási moratóriumot akart elrendelni hat - többségében közel-keleti - országra, ám a szövetségi bírók még a rendelet hatályba lépése előtt felfüggesztették annak végrehajtását.

Magyarországon is vita tárgya, hogy kié a felelősség

A felelősség és az online szólásszabadság kérdésével kapcsolatban nem csak az Egyesült Államokban, de Magyarországon is komoly viták zajlottak az elmúlt években. Az Alkotmánybíróság 2014-ben kimondta, hogy az internetes oldalak tulajdonosai felelősek az oldalukon közzétett hozzászólásokért, még abban az esetben is, ha azokról nem is tudnak. A döntés nyomán sok magyar lap teljesen felfüggesztette az oldalán a hozzászólási lehetőséget vagy erős moderációba kezdtek a fórumokon. 2016-ban viszont az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az online médiumokat nem lehet automatikusan felelősségre vonni a felhasználók hozzászólásai miatt, a magyar bíróságok pedig az ítélettel megsértették a szólásszabadságot.

(Borítókép: The White House)