A CNN számolt be nemrégiben az angliai Readingi Egyetem kutatócsoportjának különleges drónjairól, amelyek a felhőkbe repülve elektromos impulzusokkal gerjesztenének csapadékot a felhőkből. Hamarosan megkezdődik a gépek tesztidőszaka, csakhogy nem Angliában, hanem Dubajban. A kutatócsoport lemodellezte a felhők viselkedését, melynek során rájöttek, hogy ha a vízcseppek

eltérő elektromos töltésűek, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy összetömörülnek, és esőcseppekké duzzadnak,

ellentétben az azonos töltésű képződményekkel. Az esőcseppek mérete azért sem elhanyagolható tényező, mert Egyesült Arab Emírségekhez hasonló vidékeken, ahol a felszín fölött magasan terül el el a felhőréteg és a hőmérséklet is magas, ezért az esőcseppek elpárolognak, mielőtt földet érnének. Az alábbi fotón a drón prototípusa látható:

A kutatók fáradozásait eddig úgy tűnik siker koronázta, megépítettek ugyanis négy két méteres szárnyfesztávolságú, katapultról indítható, negyven percig repülni képes, robotpilóta által vezérelt drónt. A járművek szenzorai érzékelik a hőmérsékletet, a páratartalmat és környezetük elektromos töltését, valamint -  a Bath-i Egyetem mérnökeivel való közreműködés keretében - ellátták azokat egy olyan eszközzel is, amely a megfelelő elektromos impulzusokat bocsátja ki. (A projektet reprezentáló tanulmány eredetileg a Journal of Atmospheric and Oceanic Technology folyóiratban jelent meg.)

Thaiföld évtizedek óta élen jár az esőcsinálásban

Az emberiség lényegében születésének első percétől fogva törekszik az időjárás befolyásolására, az elmúlt évszázad pedig kétségkívül meg is teremtette ehhez a szükséges tudományos-technológiai alapokat. A világ országai közül is kiemelkedik Thaiföld, ami az elmúlt évtizedekben élen járt az esőcsinálásban (legutóbb például Bangkokot igyekezett megtisztítani a szmogtól.) , és részben emiatt több alkalommal is ott rendezték a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakmai konferenciáit. Plusz érdekesség, hogy a 2016-ban elhunyt IX. Rama thai király szakkönyvet is írt a mesterséges esőzésekkel kapcsolatos kutatási eredményeiről. Szintén érdekesség, hogy a WMO adatai szerint az időjárás befolyásolásán jelenleg

hatvan ország dolgozik, ugyanis ennyien csatlakoztak a szervezet ezzel foglalkozó nemzetközi szakosztályához.

A NewScientist-nek nyilatkozó szakember szerint az emberiség az 1940-es évek végétől próbálkozik a mesterséges csapadék fakasztásával, melynek egyik legelterjedtebb módszere az, hogy a felhőben lévő vízcseppeket mesterségesen kicsapatják. A szakma által kifagyásnak nevezett folyamat megindítására jellemzően szilárd szén-dioxidot vagy ólomjodidot, esetleg jodoformot alkalmaznak. A keletkezett anyagok aztán légvédelmi ágyúkkal, rakétákkal vagy repülőgépekkel kerülnek a légkörbe.

A vizet gőz, illetve jégkristályok formájában tároló felhőkből természetes esetben is csak akkor lesz csapadék, ha a vízmolekulák számára van egy hely, ahová kicsapódhatnak. A hozzáértők ezeket az úgynevezett kondenzációs magokat juttatják be a felhőkbe. Az esőzéshez azonban két feltételnek is teljesülnie kell:  esőt fakasztani ott lehet, ahol vannak már felhők, a talaj menti levegő páratartalmának pedig legalább hatvan százalékosnak kell lennie.

(Fotó: University of Bath via CNN)

További cikkek a Rakétán:

Új, nagyobb hatótávolságú légitaxit mutatott be a Volocopter Az eVTOL-ok fejlesztésében élen járó gyártó legújabb járműjével akár városok között is repkedhetünk majd.

Ez a drón kiszimatolja a gázszivárgásokat Az ABB drónja végigrepüli a csővezetékeket és szenzoraival ellenőrzi, hogy nem szivárog-e valahol a rendszer.

Japánban bevezetés előtt állnak a postai kézbesítőrobotok, de globális piacuk is szélsebesen nő A robotokkal végzett postai szolgáltatásokat számos helyen tesztelik már, az ilyen megoldások költségkímélőek, csökkenthetik a kézbesítők sérülésének kockázatát, és egyelőre amiatt sem kell aggódni, hogy bárki elveszítené a robotok miatt a munkahelyét.