Egy 1911-es hőhullám egy hét alatt kétszáz emberéletet követelt

2021 / 07 / 08 / Perei Dóra
Egy 1911-es hőhullám egy hét alatt kétszáz emberéletet követelt
A kánikula fogalma mindannyiunk számára ismerős, hiszen már idén is többször jelentettek hőségriadót, ami annyit tesz, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a huszonöt Celsius-fokot, a legmagasabb hőmérséklet pedig a harminchat Celsius-fokot is megközelítheti. Sokan már harminchat fok alatt sem érzik jól magukat, a helyzet azonban még aggasztóbb volt 1911 júliusában az Egyesült Államok keleti partján, ahol a napokon át tartó hőség miatt csak New York-ban kétszázan meghaltak, legalábbis a feljegyzések szerint.

Többen hőgutát kaptak, de még többen szó szerint beleőrültek a forróságba: a manhattani Pike Streetnél például egy fiatalember ugrott le a mólóról a vízbe, miután sehol sem tudta lehűteni testét, miközben ezt kiáltotta: „Nem bírom ezt tovább!” Eközben

Harlemben egy munkás megpróbálta magát a vonat elé vetni, őt kényszerzubbonyban vitte el a rendőrség.

Valljuk be, időnként még a légkondicionáló berendezések és a ventilátorok korában is borzasztóan nehéz elviselni a hőséget, de volt idő, amikor a gyengébb szervezetnek nem volt más választása, mint feladni. A június még viszonylag elviselhető hőmérsékletű volt, ám ahogy beköszöntött a július, és a déli síkságok meleg, száraz levegőjét az óceáni szél észak felé fújta, úgy a Rhode Island állambeli Providence hőmérséklete röpke harminc perc alatt több mint hat fokot emelkedett. New York City és Philadelphia a káosz és a tikkasztó hőség központjaivá váltak: New England-ben több helyen eldeformálódtak a vasúti sínek, a postai szolgáltatást felfüggesztették, és mivel több tucatnyian szenvedtek az extrém időjárás miatt, a halottak száma is megemelkedett.

Feljegyzések szerint a hőhullám pár hét alatt legalább kétezer áldozatot követelt.

Habár július első két hete New York-ban még körülbelül 37,7 Celsius-fok körül mozgott, a város fejlettsége nem érte el azt a szintet, hogy a hőt és a vele járó párát megfelelő módon kezelni tudja. A rossz szellőztetés és a szűkös lakóterek pedig mondhatni olajat jelentettek a tűzre, ami végső soron rengeteg idős ember és gyermek halálához vezetett. A legelviselhetetlenebb időszakokban aki csak tehette elhagyta fülledt otthonát, és a város közparkjaiban, a Battery vagy a Central Parkban fái alatt keresett menedéket a tűző nap elől. Bostonban mintegy ötezren inkább önszántukból nyilvános helyeken töltötték az éjszakákat, mintsem, hogy fulladásveszélynek tegyék ki magukat a lakásukban. Beszámolók szerint akkoriban az éjszakák gyereksírástól hangosak voltak, hiszen a nagy melegben a csecsemők sem tudtak aludni.

Nem kellett hozzá sok, hogy az utcákon is elkeserítő legyen a hangulat, hiszen sokan szó szerint beleőrültek a hőségbe. A New York Tribune egyik cikke szerint egy részeg bolond, akit a nap is megsüthetett, megtámadott egy rendőrt egy húsdarálóval, de a lovak is sorra hullottak, oszladozó tetemeik bűzét pedig kilométerekről érezni lehetett. A legtöbb haláleset állítólag 1911. július hetedikén történt, amikor a páratartalom elviselhetetlenné vált, emiatt reggel hét és délelőtt tíz között százával hunytak el a gyengébb szervezetű, főként idős emberek - írja a The New York Times. A New York Tribune még drámaibb módon fogalmazott: „e szörnyű sátán, amely öt napon át égő hüvelykujjként nehezedett New York városára, nem távozhatott utolsó átka nélkül, és amikor a hőmérséklet vége kissé zuhanni kezdett, helyébe rögtön belépett a pára." 

A New Hampshire állambeli Nashuában a hőmérséklet - árnyékban - elérte a negyvenegy Celsius-fokot. A lakosok nem csupán a kimerültségtől vagy a gutaütéstől hunytak el, közel kétszáz fulladásos halált regisztráltak ezekben a napokban, ugyanis sokan az óceánokban, tavakban vagy a folyókban kerestek menedéket a hőség elől, és olykor azt is figyelmen kívül hagyták, hogy nem tudnak úszni. És akkor még nem is beszéltünk azokról, akik felhevült testtel a vízbe csobbantak, melynek következtében azonnal leállt a szívük.

A helyi hatóságok igyekeztek mindent megtenni, hogy a lakosság hőérzete csökkenjen, a tűzcsapokat is sokszor kinyitották, a kocsmatulajdonosok pedig víztartályokat vitettek a parkokba. A gyárak bezártak, a postai szolgáltatás szünetelt, csakúgy mint a szállítás. Több utcában az aszfalt megolvadt, szirupos felszínét pedig felszántották a kerekek, illetve a járókelők talpai. Az első hét végére egy méretes vihar valamelyest csökkentette a rossz közérzetet, ám ez nem sok helyre ért el, legtöbbször csak az óceán fölött kezdett el villámlani és dörögni. Bostonban egy későbbi vihar vetett véget a hőhullámnak, ám abban sem volt köszönet: öt ember halt meg villámcsapás következtében, több épület pedig szénné égett.

(Cikkünk a History cikke alapján készült. Fotók: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Shackleton balsorsú hajója a Weddell-tenger jege alatt fekszik, jövőre expedíciót indítanak a felkutatására Az Endurance-t 1915-ben ejtette foglyul a jég 28 férfival, 69 kutyával és Mrs. Chippyvel a fedélzetén, majd tíz hónap után végleg a tenger martalékává vált. Eddig senkinek sem sikerült előkerítenie, de jövőre indul az Endurance 22 expedíció a felkutatására.

Megrázó történetek a XIX. századi Nagy-Britannia gyerekmunkásairól Nagy-Britanniában egészen 1878-ig engedélyezve volt a tíz éven aluli gyerekek dolgoztatása, több ezer kiskorúból pedig szándékosan bűnözőt faragtak, hogy inkább őket csukják le a felnőttek helyett.

Jégcsákánnyal ékelt koponya, alkoholöntés az agyba - A lobotómia sötét múltja Visszafordíthatatlan következményekkel járt az elmegyógyászatban a modern fejlékelés, azaz a hosszú időn át alkalmazott frontális lobotómia: az orvos a leszorított beteg fölé hajolt, jégcsákányt tett a szeme sarkához, kalapáccsal ráütött, áttörte a koponyacsontot, majd a csákány forgatásával tönkretette a homloklebeny és az agy többi része közötti összeköttetést.

 

 


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.