A Science magazin számolt be arról a múlt héten megtartott konferenciáról, amelyet a csernobili atomerőmű baleset harmincötödik évfordulója alkalmából rendeztek meg Ukrajnában a Nukleáris Erőművek Biztonsági Problémáinak Intézete (Institute for Safety Problems of Nuclear Power Plants, ISPNPP) és az európai uniós országok 150 képviselőjének részvételével. Az ISPNPP kutatója, Maxim Szaveljev és Anatolij Dorosenko beszámolója szerint az erőmű területén lévő szenzorok a maghasadás jelét, növekvő neutron számokat jelentenek, ami az elmúlt négy évben a 305/2 teremben megduplázódott.

A fissziós folyamatok felerősödése az ISPNPP modellezése szerint a radioaktív üzemanyag kiszáradásához köthető valamilyen módon, de a pontos mechanizmus még nem ismert. A víz jelenléte általában a neutronok számának gyarapodásához vezet, most pedig ezzel ellentétes folyamat zajlik, de a folytatódó száradás feltehetőleg mégis további nukleáris tevékenységet okoz majd. Azonban Szaveljev szerint ez olyan lassú folyamat, amely nem fog egyik pillanatról a másikra jelentős problémát okozni, ezért a kutatóknak még éveik lehetnek arra, hogy megtervezzék a megfelelő lépéseket.

Hasonló esetben gadolinium (III) -nitrátot szórnak a problémás területre, amely neutron méregként hat, vagyis elfojtja a további maghasadást, de a mostani eset egy lezárt részen zajlik. A baleset esélyét ugyan kizárja a hatalmas és masszív védőburkolat, melyet 2016-ban emeltek az erőművet betakaró betonszarkofág fölé, de az építmény alatt a beinduló folyamatok a gyengébb részek összeomlásával és a radioaktív por felkavarodásával járnának. A lehetséges megoldások között szerepel egy olyan robot építése, amely bórt tartalmazó szabályozórudakat telepítene a területre, ezzel kontrollálva és lassítva a maghasadást. Az, hogy az ukrajnai helyszínen hogyan kezelik ezeket a nem várt helyzeteket, segíthet a többi szakembernek is az atomerőmű balesetekkel kapcsolatos problémák megértésében, amire különösen a fukusimai erőműnél lehet nagy szükség.

(Forrás: sciencemag.org Fotó: Wikimedia Commons, Pixabay)

További cikkek a témában:

Spot, a robotkutya Csernobilban szaladgált A Boston Dynamics négylábú robotja ideális eszköz a sugárszennyezett területek felmérésére, megtisztításuk előkészítésére.
A csernobili reaktorból származó gombák megmenthetik az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól Csernobil lehet a kulcsa a Mars meghódításának egy új kísérlet szerint, a reaktorokon és környékükön elszaporodott gombafélék ugyanis nagy dózisban blokkolják a veszélyes sugarakat.
Most már tudjuk, miként hatott a csernobili atomerőmű-baleset a túlélők leszármazottaira Az eddigi legnagyobb kutatás zárult le azzal kapcsolatban, hogy a sugárzásnak kitett személyek később született gyerekeinek génjeit károsítja-e a radioaktivitás.