Új térképen láthatjuk a nyugat-európai talaj radioaktivitását

2020 / 08 / 13 / Perei Dóra
Új térképen láthatjuk a nyugat-európai talaj radioaktivitását
Hetvenöt évvel ezelőtt, vagyis az első atomrobbantás idején új korszak indult. Akkortól kezdve ugyanis évtizedeken át halmozódtak az emberi eredetű radioaktív elemek a talajban. Ezen anyagok mérése meghatározó támpontot jelent a Bázeli Egyetem kutatóinak aktuális talajeróziós vizsgálatuk során.

Ahhoz, hogy megállapíthassák, mikor mennyi erodálódott az egyes helyszínek talajából, pontosan meg kell mérniük a radioaktív cézium és plutónium mennyiségét. (A plutónium a légköri atomrobbantások, míg a cézium az atomrobbantások mellett a csernobili katasztrófa következtében került a talajba.) Katrin Meusburger 1960-2009 közt a talajban fellelhető radioaktív anyagok mennyiségét vizsgálta Svájc, Franciaország, Olaszország, Németország, és Belgium területén. A szakember, aki egyébként a tanulmány idején a Bázeli Egyetem környezeti földtudományi kutatócsoportjában tevékenykedett, munkatársaival a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikálta eredményeiket.

„Célunk eléréséhez különösen fontos volt feltárnunk, hogy pontosan hol és mennyi hullott ki a csernobili eredetű cézium-izotópból” – mondja Meusburger.

Az új térkép bárki számára hozzáférhető, ami egyrészt nagy segítség a talajerózió mérésében, másrészt kiinduló alapot jelenthet egy esetleges későbbi radioaktív szennyeződés mértékének feltérképezéséhez is. A tanulmány során füves területekről származó talajmintákat elemeztek: egészen pontosan olyan helyekről gyűjtötték a mintákat, ahol a talaj állapota változatlan maradt, vagyis se nem fogyott, se nem halmozódott. A felső húsz centiméteres réteget tartalmazó minták vizsgálata lehetővé tette a kutatóknak, hogy a cézium és a plutónium aránya alapján megkülönböztethessék a szennyeződés eredetét, illetve annak időpontját.

„A korábbi térképekből kiindulva, jelenleg ilyen különbséget nem tudtunk tenni” – jegyzi meg Meusburger.

Az alábbi térkép a cézium-137-es izotóp eloszlását szemlélteti a talaj felső rétegében:

Eredményeik szerint a kísérleti, leginkább a magaslégköri atomrobbantásokból származó cézium nagyjából egyenletes eloszlást mutat. Eltérés csak bizonyos helyeken, például a francia Massif Central, az Ardennek, vagy Bretagne területén látszik, ahol a nagyobb csapadékhozam miatt több mosódott ki az esővel a légkörből. Ez azért lehetséges, mivel a szennyezés globálisan a légkör magas rétegeibe jutott, a kihullás előtt pedig eloszlott a bolygó körül. A kutatók ezen a ponton megemlítik a csernobili balesetet, melynek során a szennyezőanyagok jóval alacsonyabb magasságig jutottak, és inkább a troposzféra határa alatt maradtak, az április-májusi záporok, elszórtan előforduló esők pedig viszonylag gyorsan kimosták a légkörből, bár a kimosódás mértéke területenként változó volt. Nagyobb mennyiséget mértek az Alpok lábánál, Elzászban, Németország déli, és Olaszország északi részén.

(Fotó: Needpix, University Of Basel)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.