Vektorvakcina

Az (AZD1222) vakcina nem az mRNS működésén alapul, hanem úgynevezett vektorvakcina. Azért ez a neve, mert az ilyen vakcináknál a vírus információjának emberi szervezetbe juttatásához egy másik vírust használnak fel. Az elkészítése során a módosított (szaporodásra képtelen) vírusba beültetik a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. Az mRNS-alapú vakcinák esetében nanoméretű zsírcseppek a hordozók.

De vissza a vektorvakcinákhoz. Találni egy megfelelő hordozó vírust, azért jó ötlet, mert a vírusok ebben a legjobbak: hatékonyan juttatják be a sejtekbe a kifejezni kívánt, esetünkben a tüskefehérjét kódoló gént. Az AstraZeneca esetében a hordozóvírus egy csimpánz adenovírus. 

Természetesen az ember immunrendszere, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató adenovírus ellen is fellép, és igyekszik megvédeni tőle bennünket. Ha az oltóanyag fejlesztők olyan vírust használnak vektorként, amivel az emberek sűrűn találkoznak, a vakcina nem lehetne hatásos, mivel az immunrendszerünk azonnal és sikeresen lépne fel ellene. 

A kutatók éppen ezért vagy ritka emberi (Ad5, Ad26) vagy állati adenovírusokat használnak, melyekkel a tudomány mai állása szerint ritkán találkozott a szervezetünk, és az emberek nagy részénél nincs ellene azonnali immunválasz, ami tönkretehetné a vakcinát. A vektorként felhasznált vírus teljesen biztonságos, mivel nem képes a sokszorozódásra, miután bevitte rakományát a szervezetbe szimplán felszívódik. 

Az AstraZeneca vakcina beadása után a vírusok bejutnak a sejtekbe, és sejtjeink koronavírus tüskefehérjék gyártásába kezdenek, épp mint az mRNS vakcinák esetében, viszont itt a DNS-ből indul az átírás. A vektorvírus elbomlik, és az immunrendszerünk elkezd dolgozni a védelem kialakításán.

Az AstraZeneca oltóanyaga a súlyos megbetegedéstől és kórházba kerüléstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében, azaz 100 százalékban védetté tette az alanyokat. Biztonsági megfontolások a többi vakcinához hasonlóan itt is a várandós édesanyák, a 18 év alattiak,illetve  más krónikus megbetegedésben szenvedők és még néhány egyéb populáció esetében merültek fel. Ezt a védőoltást normál hűtött körülmények, azaz 2 és 8 Celius fok között lehet tárolni, szállítani és kezelni, a szavatossága pedig 6 hónap, a gyártástól számítva.

(Forrás: Pécsi Tudományegyetem Kép: AstraZeneca)

Ez is érdekelhet:

Elindult a magyarországi koronavírus elleni védőoltás kifejlesztése Magyarországon is elindult az új típusú koronavírus elleni védőoltás kifejlesztése. A magyar kormány 2030/2020 (XII. 29.) határozata nyomán a Debreceni Egyetem kapott megbízást a feladatra együttműködve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, és a munka már meg is kezdődött, most az állatkísérleteknél tartanak. A védőoltást előrehozottan törzskönyvezik majd, a terveik szerint egy éven belül.

A Pfizer koronavírus vakcinája 95, a Modernáé 94,5, az AstraZenecáé 90 százalékban hatásos Szerencsére több gyógyszergyártónál is nagy erőkkel halad a koronavírus elleni vakcina fejlesztése, beszámolónkban összegeztük legfontosabb friss híreket.

Új, létező koronavírusgyógyszer-jelölteket találhattak a kínai mélytanulási algoritmusok Egy számítógépes gyógyszerszűrési stratégia laboratóriumi kísérletekkel kombinálva azt sugallja, hogy a pralatrexát, egy eredetileg a limfóma kezelésére kifejlesztett kemoterápiás gyógyszer potenciálisan felhasználható a Covid-19 kezelésére is.