Egy nóvakitörés régen megjósolt, de eddig sosem látott tűzgolyó fázisát örökítették meg csillagászok
2022 / 05 / 14 / Bobák Zsófia
Egy nóvakitörés régen megjósolt, de eddig sosem látott tűzgolyó fázisát örökítették meg csillagászok
A Nap hőmérsékleténél hatvanszor forróbb robbanást figyeltek meg csillagászok egy halott csillagon.

Az eROSITA röntgenteleszkóp ugyan átmenetileg áldozatául esett az ukrán-orosz háború következményeinek, amelyek hamar elérték a távoli űrt is, de korábbi megfigyelései alapján új és régóta várt felfedezéseket tehetnek a csillagászok, akik az évek alatt összegyűjtött adatok kielemzése során akár olyan űrbeli eseményeket is detektálhatnak, amelyeknek létezését elméletben régóta megjósolták, de eddig konkrét felvételekkel nem sikerült bizonyítani a valódiságukat.

Az eROSITA teleszkóp a német-orosz kooperációban zajló Spectrum-Roentgen-Gamma misszió keretében elindított Spektr-RG obszervatórium fedélzetén utazik és a világűr röntgenforrásait figyeli minden eddiginél precízebb műszerekkel, azonban a háborús szankciók miatt a Német Űrközpont márciusban beszüntette az együttműködését a Roszkoszmosszal, így az eROSITA-t is kikapcsolták határozatlan időtartamra. Pedig, ahogy a mostani felfedezés is bizonyítja, a teleszkóp egészen különleges történések közvetlen megfigyelésére is lehetőséget nyújt, és sokat segít a kutatóknak a csillagászati jelenségek megértésében.

Az Universitat Politécnica de Catalunya, az AIP (Leibniz Asztrofizikai Intézet), a Tübingeni Egyetem és a Max Planck Intézet közös programjában a kutatók a teleszkóp méréseit elemezve különösen erős röntgensugárzást detektáltak 2020. július 7-ei adatok alapján, ami szokatlan módon csak egy egészen rövid időre volt látható a felvételeken. Az ég ugyanazon pontján négy órával korábban még semmilyen jel nem utalt a kitörésre és néhány órával az esemény után, mikor a teleszkóp ugyanarról a helyről gyűjtött adatokat, a rendkívüli intenzitású sugárzásnak nyoma sem volt. A kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy egy fehér törpe nóva robbanásának eddig sosem látott fázisát, az úgynevezett tűzgolyó fázis folyamatát sikerült most először megörökíteni.

Ezt az eseményt már harminc éve megjósolták a csillagászok, de korábban sosem kapták még lencsevégre mivel a felfénylés nagyon gyorsan lezajlik, ebben az esetben kevesebb, mint nyolc óráig tarthatott csak, és nincsenek meghatározott előjelei, ezért lényegében a véletlenen múlik, hogy a teleszkóp éppen a megfelelő irányba fordul-e a robbanás pillanatában.

"Ezek az úgynevezett nóvák gyakoriak, de a legelső pillanataikat megfigyelni, mikor a röntgensugárzás a legerősebb, nagyon nehéz"

- mondta Victor Doroshenko, a Tübingeni Egyetem kutatója - "Nem csak a felvillanás rövid időtartama jelent kihívást, hanem az a tény is, hogy a kibocsátott röntgensugár spektruma nagyon lágy. A lágy röntgensugarak nem igazán energikusak és a csillagközi anyag könnyedén elnyeli őket, ezért nem látunk nagyon messzire ezen a hullámhosszon, ez pedig behatárolja a megfigyelhető objektumok számát, legyenek azok nóvák vagy hagyományos csillagok."

A tűzgolyó akkor keletkezett, mikor a halott csillag néhány méter vastagságú külső hidrogénrétege hatalmas robbanás közben levált a fehér törpéről, miután a rendkívül erős gravitációs erő, amelyet a még aktív kísérő csillagra fejt ki a kicsi, de nagy sűrűségű fehér törpe, olyan nyomást hoz létre, hogy a reakciók újra beindulnak a csillagon. A robbanás a Nap hőmérsékleténél hatvanszor nagyobb forróságot produkált, de a későbbi sugárzás már jóval alacsonyabb hőmérsékleten zajlott tovább. A megfigyelés bizonyította a tűzgolyó fázis valódiságát, de arra, hogy újra sikerüljön megfigyelni az eseményt, nem sok az esély a folyamat beindulásának kiszámíthatatlan jellege miatt.
"Nagyon szerencsések voltunk" - mondta Ole König csillagász a mostani eredmény kapcsán a Tübingeni Egyetem közleménye szerint.

(Fotó: University of Tübingen, eROSITA Collaboration/Annika Kreikenbohm)

Régóta halott bolygókon keresnek a csillagászok életet A következő generációs teleszkópok (működjenek akár az űrben, akár a Földön) képesek lesznek arra, hogy a távoli csillagrendszerek bolygóin életre utaló nyomokat találjanak. Különösen, ha azok kiégett csillagok, úgynevezett fehér törpék körül keringenek. A Cornell Egyetem tudósai most összeállítottak egy használati útmutatót, hogy az életre utaló jeleket a jövő kutatói a színképelemzés segítségével megtalálják.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.