A FlyZero egy masszív kutatási projekt, amely mögött az Aerospace Technology Institute (ATI), az Egyesült Királyság légügyi kutatás-fejlesztésének legfontosabb szereplője, valamint a brit kormány áll. A projekt célja pedig nem kevesebb, mint hogy az évtized végéig kifejlesszék a kibocsájtásmentes kereskedelmi repülőgépet a hozzá szükséges infrastruktúrával egyetemben – áll a sajtóközleményben. Az intenzív, egy éven át tartó stratégiai kutatási programban a legkülönbözőbb szakértők dolgoznak majd együtt, hogy kidolgozzák ennek a gépnek a koncepcióját. A most bemutatott tervek szerint a végleges gép egyetlen újratankolással fogja megtenni a London és Auckland (Új-Zéland) közötti távolságot 279 utassal a fedélzetén. Ugyanez a gép egyetlen újratankolás nélkül fog eljutni Londonból San Franciscóba.

Az ATI vezette projekt tehát egy olyan jövőre vonatkozik, melyben a kereskedelmi repülés nemcsak környezetbarát, hanem a jelenlegi, fosszilis hajtóanyagú gépekre alapozottnál még hatékonyabban is működtethető. Mindez pedig a 2030-as évek közepétől akár valóság is lehet – legalábbis a tervek szerint.

Az elképzelés alapja a zöld hidrogén, amelyet nemcsak rövidebb, belföldi járatokon használnának, hanem tehát (némileg ellentétesen az eddigi "mainstream" megközelítéssel) a globális, nemzetközi repülésben is. A repülés az üvegházhatású gázok globális emissziójának 2 százalékáért felelős, és több ötlet is akad a szektor kizöldítésére. Az egyik a hidrogén, egész pontosan a zöld hidrogén (erre is visszatérünk mindjárt), de felmerült már a bioüzemanyag különösen a nemzetközi járatok kapcsán, valamint az elektromos hajtás is – ez utóbbi kapcsán viszont egyelőre nem igazán látni azt az akkumulátorkapacitást, ami ezt a légitaxik világán kívül is lehetővé tehetné – de pár próbálkozásról mi is beszámoltunk.

Történelmet írt egy légitársaság – először repült kereskedelmi gép teljes mértékben fenntartható üzemanyaggal A United Airlines gépe az első a történelemben, amely kereskedelmi járaton 100 százalékban fenntartható üzemanyagot használt – a becslések szerint így 75 százalékkal kevesebb szén-dioxid jutott a légkörbe, mint kerozinnal.

Ami a zöld hidrogént, pontosabban egyelőre csak magát a hidrogént illeti – ennek alkalmazása komoly technológiai kihívást jelent, aminek több oka is van: a hidrogénatom a legkisebb a peridusos rendszer elemei közül, így mindenen könnyen átjut, vagyis a tartályok falát ennek figyelembevételével kell kialakítani. Ráadásul ez az anyag több fémet is rideggé és törékennyé tesz, oxigénnel keveredve pedig durranógázt alkot, ami egy repülőgép esetén kevésbé szerencsés.

A zöld hidrogén jelzős szerkezet pedig már az előállításra vonatkozik. A termelés 99 százaléka jelenleg ugyanis úgynevezett szürke hidrogén, magyarán földgáz és kőszén felhasználásával és szén-dioxid kibocsátásával gyártott anyag – írja a G7 portál. Ennek természetesen anyagi okai vannak, de a helyzet változhat méghozzá a környezetbarát módon előállított zöld hidrogén javára az olcsóbb megújuló energia és a jobb hatékonyságú elektrolízis segítségével, ami miatt akár 30 százalékkal is csökkenhet a zöld hidrogén gyártásának a költsége. A G7 azt is hozzáteszi, hogy a jelenlegi és a a 2050-ben előállított hidrogén mennyisége között akár hatszoros is lehet a különbség egyes szakértők szerint.

Mindebből az következik, hogy a zöld hidrogénnel működtetett kereskedelmi járat messze nem egy hagymázas őrület. A FlyZero kapcsán pedig éppen a szóban forgó, a hidrogénüzemelésű géphez szükséges technológiák és infrastruktúrák kifejlesztése zajlik. Az egész projektet 2022-ben teszik közzé, ebben pedig már három repülőgép koncepciót is be fognak mutatni a technológiai útvonalterven, valamint az üzleti és fenntarthatósági jelentéseken kívül.

Az elképzelés szerint a gépben a folyékony hidrogén üzemanyagot kriogén üzemanyagtartályokban tárolják kb. mínusz 250 Celsius-fokon a hátsó törzsben, valalmint két kisebb „pofa” tartályban az elülső törzs mellett. Ezek a tartályok arra is szolgálnak, hogy kiegyensúlyozzák a repülőgépet akkor is, amikor az üzemanyag elfogy. Az 54 méteres szárnyfesztávolságú repülőgép két turbóventilátoros hajtóműve pedig a hidrogén elégetéséből nyeri tehát majd az energiát.

A projektbe 2026-ig 3,9 milliárd angol fontot terveznek befektetni.

(Fotó: koncepciós kép a FlyZero-ról, forrás: Aerospace Technology Institute)