1968-ban miközben vízvezetékcsöveket fektettek le, a finnországi Hattulában találtak egy kardot, hamarosan pedig rábukkantak egy sírra is – az utóbbit azóta Suontaka-sírként szokták emlegetni, és jelentőségét az ott lelt tárgyak adják. A közel 1000 éves temetkezési helyszínen talált objektumok ugyanis több kérdést is felvetettek: az ékszerek alapján az elhunyt illetőt a korszak tipikus női ruhájába öltöztették, viszont karddal (talán két karddal is) helyezték az örök nyugalomra – ez utóbbi fegyvert pedig gyakran a férfiasság szimbólumaként emlegetik. Az évtizedek alatt több teória is született: egyesek szerint kettős sírról lehet szó (egy férfi és egy nő sírjáról), csak az egyik tetemet nem találták meg. Vagy esetleg a sír épp arra utalt, hogy a korszakban léteztek erős női vezetők, sőr akár harcosnők is.
Egy új tanulmány, melyről a Turkui Egyetem sajtóközleménye ad hírt, azonban behoz egy másik szemszöget is, ami némileg felülírná azt, amit gondolni szokás a kora középkori Finnország hagyományos nemi szerepeiről. A tanulmány szerint kettős sírről szó sincs, mindössze egyetlen személyt helyeztek ott nyugalomra, aki női ruhát viselt, míg a bal csípőjére egy markolat nélküli kardot helyeztek. A sírban talál tárgyak arra is utalnak, hogy az illető a társadalmának megbecsült tagja volt – erre utal a könnyű, tollakból készített takaró, valamint több értékes szőrme és egyéb lelet is. A DNS-vizsgálat alapján pedig a sírban talált személynek Klinefelter-szindrómája volt, tehát a férfiakra jellemző XY-kromoszómapár helyett XXY nemi kromoszómákkal rendelkezett.
A szindróma fenotípusosan több módon is megjelenhet attól kezdve, hogy az illető teljesen férfinak látszik, egészen odáig, hogy megduzzadnak a keblei, csökken az izomtömege, és terméketlenné válik. A tanulmány hozzáteszi, hogy a talált DNS eléggé roncsolódott volt, így csak kevés minta állt rendelkezésre, tehát ez az eredmény nem biztos.
A kutatók szerint ugyanakkor van rá esély, hogy a Suontaka-sír olyan személyt rejtett, akinek a társadalmi önazonossága kívül esett a hagyományos nemek közötti felosztáson. Amennyiben ugyanis a Klinefelter-szindróma relatíve látványosan jelent meg, úgy az illető nem volt szigorú értelemben véve sem férfi, sem pedig nő ebben a kora-középkori közösségben – ami magyarázná a sírleletek fentebb taglalt jellegzetességeit. Azonban a sír arra is utal, hogy ezt a személyt nem csak elfogadta a környezete, de kifejezetten megbecsült tagja volt a társadalomnak. A kutatók hozzáteszik azt is, hogy természetesen önmagában a biológia nem határozza meg valakinek az önazonosságát.
(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay)