A most közölt tanulmány lényege, hogy a Curiosity marsjárónak a kráterben gyűjtött adatait hasonlította olyan földi helyekéhez, ahol a hasonló geológiai folyamatok eltérő klíma alatt valósultak meg. Izland bazaltos terepe, valamint a hűvös időjárása, ahol a hőmérséklet jellemzően 3 Celsius-fok alatt marad, hasonlít a leginkább a kráter egykori viszonyaira. A tanulmány megállapította, hogy a hőmérséklet volt a legnagyobb hatással az ősi marsi folyamokból lerakódott üledékből képződött kőzetek formálódására.

A Curiosity 2012-ben landolt a vörös bolygón, és azóta küld adatokat az egykori tómeder kőzeteinek kémiai és fizikai jellemzőiről. Sajnos azonban a kémiai összetétel nem utal közvetlen az éghajlati viszonyokra, amennyiben az üledék a folyásiránnyal ellentétesen erodálódott. Azonban jó módszer lehet, ha ezeket a kőzeteket összehasonlítják a hasonló, a bolygónkon található mintákkal. Az egy ideje tudható tehát, hogy a Gale-kráterben egykor tó volt. A klímaviszonyok azonban vita tárgyát képezték: egyesek szerint a korai Mars meleg és nedves volt, ahol bőséggel voltak megtalálhatóak mind a folyamok, mind pedig a tavak. Más vélemények szerint épp ellentétes volt a helyzet: évmilliárdokkal ezelőtt a Mars hideg volt és száraz, ahol inkább hó és gleccserek uralkodtak.

Az üledékes kőzet mostani vizsgálata szerint az éghajlat a két fent kifejtett szélsőség között helyezkedett el: az ősi klíma hideg lehetett, de emellett akár hosszabb periódusokra is megjelenhetett a folyékony halmazállapotú víz. Ezt a következtetést pedig a kutatók az alapján vonták le, hogy az izlandi minták hasonlítottak a leginkább arra, amit a Curiosity kiderített a marsi kőzetekről. Sőt a vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy kezdetben az éghajlat inkább az Antarktiszra emlékeztetett, majd később kezdett el az izlandi időjárásra hasonlítani. A földi mintákkal történő összehasonlítás – mint eljárás – jól jöhet azonban majd később is, amikor már a Perseverance küld adatokat a Jezero-kráterből. A tervek szerint egyébként a Perseverance valamivel több, mint két hét múlva, február 18-án landol majd a Marson.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Minden, amit a Perseverance marsjáróról tudni érdemes Remélhetőleg már egy hónap sincs hátra addig, hogy a NASA új marsjárót küldjön a vörös bolygóra. A Perseverance egyik kiemelt feladata, hogy hajdanvolt élet nyomai után kutasson. Most összegyűjtöttünk mindent, amit erről az eszközről tudni kell.

Fellőtték a Perseverance marsjárót A Perseverance több szempontból is áttörést hozhat a Mars kutatásában, ezek közül a legfontosabb, hogy talán bizonyítékot találhat az egykor létezett életre a vörös bolygó felszínén.

Fura dolog történik a Mars déli sarkvidékén lévő mosolygó kráter arcával Az Arizonai Egyetem munkatársai összehasonlították a kráter 2011-es és 2020-as fotóját, a különbség pedig egészen döbbenetes.