Áprilisban úgy tűnt, hogy véget ért a streaming első aranykora: mélyrepülésbe kezdtek a Netflix részvényei, miután a szolgáltatás egy negyedév alatt kétszázezer előfizetőt veszített, ami az addigi, ütemes növekedés végét jelezte a piac szerint. A cégnél akkor kiemelték, hogy számításaik szerint a kétszázhúszmillió, havidíjat fizető háztartásuk mellett még jelen vannak további százmillióban, de azokban barátok, ismerősök jelszavaival nézik a filmeket, így onnan még remélnek, remélhetnek bevételt. Azóta többször írtunk arról a Rakétán, hogy hogyan próbálják rávenni a közös fiókkal mozizókat arra, hogy hagyjanak fel a felhasználási feltételekbe ütköző szokásukkal.
Reed Hastings vezérigazgató két éve még azt nyilatkozta, hogy ők a "nyugalom szigete szeretnének lenni, ahol felfedezhetünk, új élményeket szerezhetünk és szórakozhatunk - mindezt a felhasználók reklámokkal történő kihasználása nélkül". Idén azonban meg kellett, hogy gondolják magukat: bejelentették, hogy megpróbálnak hirdetésekkel is plusz bevételt termelni, illetve az olcsóbb csomaggal újabb, árérzékenyebb ügyfeleket megszólítani. Az Ars Technica most arról írt, hogy november elejével a nagy angol nyelvű piacokon, vagyis az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában; Európa legnépesebb országaiban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban; illetve Japánban, Koreában, Brazíliában és Mexikóban is elindult a reklámokkal támogatott Netflix. Ez Amerikában az eddigi legolcsóbb, tízdolláros csomag helyett csak hét dollárba kerül, Németországban nyolc helyett öt euró az ára,
de a harminc-negyven százalék különbség miatt nem csak óránként öt percnyi hirdetést kell elviselnünk a filmek előtt és közben.
Az "Alap díjcsomag hirdetésekkel" az "Alap" csomaghoz hasonlóan egyszerre egy eszközön enged minket mozizni, 720p felbontásban (szemben a "Standard" Full HD és a "Prémium" Ultra HD-jével), ami az elmúlt években megjelent tévéken, de akár laptopokon és tableteken is szemet fog szúrni. Emellett a hagyományos "Alap" csomaggal szemben nem fogunk tudni a kütyüinkre előre letölteni tartalmakat. Ez azoknak, akik vonatozás, tömegközlekedés közben nem szeretnék elhasználni a mobil adatkeretüket, hatalmas érvágás. Az elérhető filmek listája nagyjából tíz százalékkal rövidebb lesz a reklám nélküli csomagokhoz képest, az Ars Technica cikke szerint az országonként eltérő jogi és kereskedelmi megállapodások miatt. Ráadásul a szolgáltatás nem elérhető a windows-os Netflix alkalmazásban, bizonyos Chromecasteken, régebbi mobilokon és PlayStationökön, sőt, most még az Apple TV készülékeken sem.
Mindez persze egyelőre csak elméletben érint minket, magyarokat, mert arról még nincs hír, hogy a 2490 forintos beugró csomag mellé érkezik-e majd egy olcsóbb, 1500 - 1750 forintos. Így elég lesz később dilemmáznunk azon, hogy havi hétszáz vagy ezer forintért mennyi kompromisszumot vagyunk hajlandóak megkötni.
(Borítókép: Piotr Cichosz/Unsplash)