A Kaliforniai Műszaki Egyetem csütörtökön kiadott közleménye szerint a januárban útjára indított Space Solar Power Project keretében sikerült energiát visszasugározniuk az űrből a Földre, amivel a világon elsőként sikerült a gyakorlatban is igazolniuk a technológia működőképességét - írja a Gizmodo.

A Space Solar Power Demonstrator (azaz "űrenergia demonstráció") küldetést január 3-án indították útnak a Momentus Space Vigoride-5 űreszközének fedélzetén, amelyet rakományok űrben való mozgatására fejlesztettek ki. Az SSPD két napelem használatával gyűjti be a napból érkező energiát, amelyet a MAPLE nevű eszköz segítségével, mikrohullámokkal továbbít. Ali Hajimiri, a küldetés egyik vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a technológiát előbb az űrben tesztelték a MAPLE eszközben elhelyezett vevőegységek segítségével, amelyek a nagyjából egy lábnyi (~ 30 centiméter) távolságról feléjük sugárzott energiát egyenárammá alakították, majd ezzel üzemeltettek egy LED izzót. "Tudomásunk szerint eddig még senkinek sem sikerült demonstrálnia az űrben való energiaátvitelt, még drága, merev struktúrákkal sem" - nyilatkozta Hajimiri, hozzátéve, hogy nekik mindezt egy flexibilis és könnyű struktúrával sikerült elérniük, amihez a saját fejlesztésű integrált áramköreiket használták. Ahogy az egyetem sajtóközleménye megjegyzi, az előbbi szempont különösen fontos, hiszen az űrbe juttatott rakomány tömege és mérete kulcsfontosságú abban, hogy a technológia gazdaságosan üzemeltethető legyen.

Nem ez volt az egyetlen komoly mérföldkő, amit a Caltech kutatóinak sikerült elérniük, ugyanis a teszt során a MAPLE-lel a Föld felé is sugároztak energiát, amit a Caltech pasadenai kampuszának Gordon and Betty Moore mérnöki laboratóriumának tetején elhelyezett vevőegységgel detektáltak. A közlemény arra nem tér ki, hogy mekkora energiáról van szó, de mivel a küldetés célja a technológia demonstrációja, így feltételezhető, hogy csupán rendkívül kis mennyiségű energiát sikerült befogni a földi műszerekkel. "Reméljük, hogy ahogyan az internet demokratizálta az információhoz való hozzáférést, ugyanúgy fogja demokratizálni a vezeték nélküli energiatovábbítás az energiához való hozzáférést" - mondta Hajimiri, aki azt is kifejtette, hogy mivel az energia fogadásához nem lesz szükség kiépített infrastruktúrára, így ezzel a megoldással akár a külvilágtól elzárt területekre vagy természeti katasztrófák, háborúk sújtotta régiókba is el lehet juttatni az energiát.

A világ vezető űrhatalmait régóta foglalkoztatja az űrben termelt napenergia kiaknázásának a lehetősége; az Egyesült Államok mellett Kínának, Nagy-Britanniának, Japánnak és az európai országok űrügynökségeit tömörítő ESA-nak is van olyan programja, aminek a célja az űrben keringő napelemfarmok létesítése. Az ilyen létesítmények nagy előnye lenne, hogy a nap 24 órájában tudnának maximális kapacitáson működni, amivel sokkal hatékonyabbá tennék a napenergia kitermelését, ugyanakkor ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, még számos akadályt kell legyőzni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, kínai kutatóknak valamint az Airbus mérnökeinek földi körülmények között, rövidebb távolságból már sikerült demonstrálniuk a mikrohullámokkal való energiatovábbítás lehetőségét, ugyanakkor az űrbeli napelemfarmok esetében sokkal nagyobb távolságból kell visszajuttatni az energiát a Földre, minimális energiaveszteség mellett. A másik kihívás a napelemfarmok megépítése, amit ipari méretekben vélhetőleg csak robotokkal lehetne megoldani, az ehhez szükséges technológiával viszont jelenleg még senki sem rendelkezik.

(Borítókép: Getty Images)