A Virgin Hyperloop két munkatársa lett az első, akik élesben is kipróbálhatták az új technológiát, bár a tervezett 800 vagy akár 1200 km/h-s sebesség helyett a teszten a kapszula még mindössze csak 160 km/h-s sebességre gyorsult a Las Vegas mellett felépített, ötszáz méter hosszú tesztpályán.

Sara Luchiannak, a cég utasélményért felelős igazgatójának és Josh Giegelnek, a Hyperloop One társalapítójának így is nem mindennapi élményben lehetett része, hiszen a kapszula mindössze hat másodperc alatt gyorsult 160 km/h feletti sebességre, így az utasokra háromszor akkora nehézségi erő hatott, mint egy repülőgép utasaira a felszálláskor. Nem véletlenül mondta Giegel a teszt után, hogy olyan érzés volt, mint egy sportkocsiban utazni, amit Lucian azzal egészített ki, hogy "sokkal simább volt, mint amire számított".

Ez nem is meglepő, mert bár a Hyperloopra jobb híján a vonat vagy vasút megnevezést szokták használni, Elon Musk találmányának mindössze annyi köze van egy hagyományos vonathoz, hogy ez is kötött pályán közlekedik. A SpaceX alapítója és a Tesla tulajdonosa 2012-ben állt elő a szupervonat ötletével, ami egy légritkított csőben, a mágneses lebegtetést kiaknázva elképesztő, akár 1200 km/h feletti sebességre képes gyorsulni, így töredékére rövidíti az utazási időt. A Virgin Hyperloopnak ennél egyelőre visszafogottabb tervei vannak, a céljuk, hogy elérjék a 800 km/h-t, de már ezzel a tempóval is felére rövidítenék az utazási időt Los Angeles és San Francisco között, ami repülővel nagyjából másfél órába telik.

Túl van az első nyilvános tesztjén az új japán szupervonat prototípusa Az Alfa-X elméletben akár 400 km/h-s sebességre is képes.

Egyre többen látnak fantáziát a Hyperloopban

A Virgin Hyperloop számos más ponton is változtatott Musk eredeti tervein, aki más ötleteivel ellentétben nem maga látott hozzá a Hyperloop megvalósításához, hanem szabadon elérhetővé tette a terveket, hogy azt más cégek megvalósíthassák. Kezdetben két vállalat kezdett kísérletezni a technológiával, a Hyperloop Transportation Technologies, akik többek között Budapestre is elhoznák a szupervasutat, valamint a Virgin Hyperloop elődje, a Hyperloop Technologies. Azóta számos más cég is elkezdett érdeklődni a technológia iránt, a Wikipedia jelenleg már nyolc vállalatot sorol fel, akik érdekeltek a fejlesztésekben, és ebben még nincs benne az a rengeteg startup, egyetemi csapat és más fejlesztők, akik a Hyperloop egyes elemeivel, például a kabinok hajtási rendszerével foglalkoznak.

A cég a mostani teszthez a saját tervezésű, XP-2 kabinjának a kétszemélyesre redukált változatát használta, de a végleges kabinban 28 ember fog egyszerre elférni. A kabinok közül egyszerre több is útnak indulhat, akár a vonatkocsik, a mesterséges intelligencia pedig folyamatosan monitorozni fogja, hogy éppen mire van igény, így a fix időpontban közlekedő vonatokhoz képest a Hyperloopot sokkal hatékonyabban lehet majd üzemeltetni.

Giegel szerint a mostani teszt egy nagyon fontos lépcsőfok volt a fejlesztésekben, hiszen a Hyperlooppal kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy eléggé biztonságos-e, amire nyilvánvalóan az emberekkel elvégzett teszt a legmegnyugtatóbb válasz. Nem véletlen, hogy a teszt után a cég vezérigazgatója, Jay Walder sem fukarkodott a jelzőkkel, és azt is megkockáztatta, hogy a Hyperloop "meg fogja változtatni a világot". Ő már csak tudja, miről beszél, hiszen korábban a New York-i és a londoni közlekedési vállalat vezetője is volt, ő vezette be többek között az elektronikus kártyát (Oyster card) és a londoni olimpia elnyerésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Nem biztos, hogy sima menet lesz, de tervek már vannak

A Hyperloop ötletétől nincs mindenki annyira elájulva, mint Walder, és bár a kifogások egy része szépen-lassan elkopik, ahogyan a fejlesztések haladnak előre, azért így is szép számmal akadnak jogos aggodalmak. Juan Matute, a Kaliforniai Egyetem Közlekedési Tanulmányok karának elnökhelyettese például azt pedzegette a The New York Times-nak, hogy a Hyperloop-vonalak kiépítése egy igazi rémálom lehet. Mivel a Hyperloopnak nyílegyenesen kell haladnia, a nagy sebesség miatt pedig csak hatalmas ívben tud kanyarodni, így a pálya vonalvezetése meglehetősen kötött, vagyis egészen biztos, hogy a cégek komoly nehézségekbe fognak ütközni, mire sikerül megszerezniük az építkezéshez szükséges összes földterületet.

Célegyenesben a Las Vegas alatt futó alagút, amiben Teslák fognak közlekedni Elon Musk nagyszabású álma kezd beérni, igaz, a kezdeti koncepcióhoz képest elég sok minden változott.

A technológia alkalmazására számtalan terv van, a Virgin Hyperloop például többek között Indiába és Szaúd-Arábiába is tervez vonalat, meg persze az Egyesült Államokba is, ahol első körben Chicagót kötnék össze az ohiói Columbusszal és a pennsylvaniai Pittsburgh-gel. A Közép-Ohiói Tervezési Bizottság ezzel kapcsolatban úgy számol, hogy

a Hyperloop-vonal harminc év alatt mintegy 1,9 milliárd autóval és teherautóval megtett utat válthatna ki,

aminek hatására 2,4 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe, és 300 milliárd dollárnyi bevételt jelentene a gazdaságnak.

A Virgin Hyperloop nemrég azt is bejelentette, hogy 500 millió dollárból egy új tesztközpontot fognak létesíteni Észak-Virginiában, ahol egy hitelesítésre is alkalmas pályát is felépítenek. Az építkezés 2022-ben kezdődik, és a cég várakozásai szerint 2025-re meg is kaphatják a szükséges engedélyeket, így akár már az évtized vége előtt megnyílhat az első nyilvános Hyperloop-vonal.

(The New York Times, Cnet, Fotó: Virgin Hyperloop)