Egyre több alternatív, környezetkímélőbb temetkezési módról lehet hallani napjainkban; a hagyományos koporsós temetés és a hamvasztás mellett már kísérleteznek a holttestek komposzttá alakításával, de facsemetét rejtő urnával, és lebomló gombaruhával is. Az esetleges spirituális okokon túl – mint amilyen az elhunyt közelsége a természethez – az újszerű temetkezési eljárások kutatásának egy mások gyakorlati oka is van: a koporsós temetés és a hamvasztás ugyanis erősen környezetkárosító szokások.

Mint ahogyan arról már oldalunkon is írtunk az alternatív temetkezési módokat kutató cikkükben, egy elhunyt elhamvasztásának energiaigénye akkora, mint egy élő személy átlagos havi energiafogyasztása, a régi fajta, amalgám fogtömésekből pedig a folyamat során mérgező higany jut a levegőbe. Ami a hagyományos temetéseket illeti, az USA egymaga annyi fát használ a koporsókhoz, amennyiből ezernyolcszáz ember számára építhetnének házat, és annyi fémet, hogy abból újjáépíthetnék a Golden Gate hidat. Ami a sírköveket illeti, a Resting Reef videója szerint csak az Egyesült Államokban 1,6 millió tonna betont, és 14 ezer tonna acélt használnak fel a megépítésükre.

A londoni Royal College of Art két diákja, Louise Lenborg Skajem és Aura Elena Murillo Pérez alapította a Reting Reef nevű startupot, mely által most egy újabb, környezetkímélőbb alternatívát találtak ki a hagyományos temetkezési módok helyett, ami segítségével az elhunyt családtag a tengeri élővilág regenerálásához is hozzájárulhat: az eljárás során ugyanis a holtak maradványaiból 3D-nyomtatás segítségével olyan víz alatti urnákat készítenek, melyek a tengerbe helyezve együttesen mesterséges korallzátonyként funkcionálnak – írta meg a Deezen.

A 3D-nyomtatással készült urnákat az úgynevezett sztromatolitokról, azaz a fotoszintetizáló baktériumok által létrehozott üledékes kőzetek alkotta alakzatokról mintázták. Ezek az alakzatok rétegesen növekednek, a 3d-nyomtatott urnák pedig ezt a belső felépítést követik le, ezzel ideális élőhelyet biztosítva tengeri mikroorganizmusok, valamint osztrigák számára is.

A vízi temetkezési helyeket alkotó urnákhoz a holttesteket egy rezomációnak nevezett eljárás során egy speciális tartályban lévő lúgos, víz alapú oldatban néhány óra alatt szinte megfőzik, míg végül már csak a csontok maradnak hátra. A csontokat ezt követően egy kemencében elhamvasztják, a megmaradt csonthamu pedig a tengeri urnák egyik alapanyagaként hasznosul. A folyamat energiaigénye a hagyományos hamvasztás alig egyötöde, a károsanyagkibocsátás pedig 35%-al kevesebb a hagyományos módszerhez képest. A tengeri urna alapanyagaként a hamvak mellett alacsony szén-dioxid tartalmú betont használnának, azonban a pontos formulán még dolgoznak. A prototípusok elkészítéséhez állati eredetű csontokat és porított kagylóhéjat használtak emberi maradványok helyett. A két diák jelenleg különböző anyagösszetétellel rendelkező prototípusokat tesztel, és jelenleg a Károly herceg és John Ive által alapított Terra Carta Design Lab innovációs verseny előválogatására készül.

A tengeri temetkezés ezen, vagy ehhez hasonló módján már mások is dolgoznak: a floridai Eternal Reefs és az Egyesült Királyságban alapított Solace Reefs egyaránt mesterséges korallzátonyokat hozna létre temetkezés hely gyanánt, bár ezen cégek még a hagyományos hamvasztásra alapoznak. Mindenesetre a fokozódó érdeklődés alapján nem kizárt, hogy egyre többen fogják majd a temetkezés ezen módját választani, mely nemcsak méltó tengerparti végső nyughelyet biztosít, de a természet helyreállításához is hozzájárul.

(Fotó: Resting Reef)

Hamvasztás helyett elfolyósítás, koporsó helyett lebomló gombaruhába temetkezhetünk a jövőben Bár napjainkban még a koporsós és a hamvasztásos temetés a legelterjedtebb megoldás, 2050 nemzedéke talán már csak könyvekből ismeri majd ezeket.