Mennyi az annyi?

A nemrégiben készült tanulmány tíz olyan szélsőséges időjárási eseményt sorol fel 2020-ból, amelyek ezernyi emberéletbe és több millió biztosítási kártérítésbe kerültek. Tízből hat Ázsiában történt, az áradások ugyanis Kínában és Indiában negyvenmilliárd dollárt meghaladó kárt okoztak. A tanulmány a hurrikánokra és tűzvészekre is kitér, amik az USA egyes részein hatvanmilliárd dolláros veszteséget hagytak maguk után.

Oroszország elismerte felelősségét a világ eddigi legnagyobb sarkvidéki olajszennyezésében Nagyjából huszonegyezer tonna olaj ömlött a helyi folyókba és a környező talajba.

A listán szereplő tíz helyszín összköltségei átlagosan másfél milliárd dollárról indulnak, egyenként pedig bizonyos esetekben meghaladják az ötmilliárd dollárt. Ám ahogy korábban említettük, az anyagi veszteség mellett rengeteg haláleset is történt. Példának okáért az idei szokatlanul erős ázsiai monszunesőzéseket a történelem eddigi legpusztítóbb viharaként jegyzik.

Az indiai áradások néhány hónap alatt több mint kétezer ember halálát okozták, több millióan pedig utcára kerültek.

Kínát is súlyosan érintették a viharok, a károk 2020 júniusa és októbere között harminckét milliárd dollárig terjedtek. (Szerencsére a halálos áldozatok száma jóval kevesebb, mint India esetében.) A sáskajárással sújtott Afrika azonban nem volt ennyire szerencsés, ott ugyanis nyolc és fél milliárd dollárnak megfelelő termény lett végleg az enyészeté.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Christian Aid adatai becsléseken alapulnak, és valószínűleg sokszor alábecsültek. Fontos megérteni továbbá azt is, hogy az értékesebb ingatlanokkal rendelkező gazdagabb országok kisebb katasztrófák esetén is nagyobb károkat szenvednek a szegényebbeknél, ám a szerzők szerint ezek viszonylag "lassan haladó" katasztrófa események. A tanulmány emellett a drámaibb extrém időjárási eseményeket is kiemeli: a 2020 májusában a Bengáli-öbölben tomboló Amphan ciklon például mindössze néhány nap alatt becslések szerint tizenhárom milliárd dolláros kárt okozott.

"Rekord hőmérsékleteket mértünk az Arab-tengeren és a Bengáli-öbölben: harminc-harminchárom közötti Celsius-fokot"

- nyilatkozta Dr. Roxy Mathew Koll, a Punei Indiai Trópusi Meteorológiai Intézet klímatudósítója a BBC-nek. De Dél-Szudánt is extrém áradások sújtották, melyek következtében százharminc nyolcan meghaltak, és egy egész év termése odalett.

Mit várhatunk 2021-től?

Noha nem egyöntetű a szakértők véleménye, az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezetek többsége mégis a klímaváltozás számlájára írja az eddig történteket. Az utóbbi évek heves esőzései a Közel-Keleten és Afrika szavannáin például az afrikai sáskarajzás legfőbb okai. "Akárcsak 2019, 2020 is tele volt katasztrofális szélsőségekkel" - mondja Dr. Sarah Perkins-Kirkpatrick, az ausztráliai Új-Dél-Wales-i Egyetem Klímaváltozás-kutató Központ munkatársa a BBC-nek adott interjúban.

Hozzátette: mindezt a globális átlaghőmérséklet mindössze egy százalékos emelkedése okozta.

A szélsőséges időjárási események a jövőben valószínűleg súlyosbodni fognak, így sajnos 2021 várhatóan legalább olyan extrém lesz, mint 2020, vagy még rosszabb. A szakértők ezért abban bíznak, hogy a politikai vezetők végre felébrednek, és radikális lépéseket tesznek a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében. Dr. Kat Kramer, a jelentés szerzője, a Christian Aid munkatársa szerint alapvető fontosságú, hogy 2021 új, a korábbiakhoz képest jóval tevékenyebb korszakot indítson el bolygónk megóvásának céljából.

További cikkek a Rakétán:

A civilizációnknak alighanem hamarosan befellegzett, már csak a dolog miértjét kellene megfogalmazni Nukleáris katasztrófa, klímaváltozás, halálos vírusok, elnéptelenedés, roboturalom. Tengernyi forgatókönyvről olvashatunk az emberiség kipusztulásával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül kiválasztottunk pár érdekes (utópisztikus?) előrejelzést.

Ötéves lett a párizsi klímaegyezmény, de elég ok ez az ünneplésre? A történelmi jelentőségű megállapodásban mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. Ennek apropóján végighaladunk azon a bizonyos idővonalon, miközben megnézzük, honnan indult ez az egész, és mi a helyzet napjainkban.

Egy csapat portugál fiatal nekiment a világ vezető országainak Kiemelt ügyei közé vette az Emberi Jogok Európai Bírósága a klímaváltozást, hála annak a portugál, nyolc és huszonegy éves fiatalokból álló csoportnak, akiknek volt bátorságuk felemelni hangjukat a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országok, köztük Oroszország és az USA ellen. Lehet, hogy amit Greta Thunberg elindított, az csupán a kezdete egy új 'forradalomnak'?

(Fotó: Pixabay)