A 2020 tavaszán az Északi-Sarkvidéken bekövetkezett kiömlés a történelem egyik legjelentősebb kőolaj-természeti katasztrófáját jelenti, amikor is megközelítőleg huszonegyezer tonna olaj szivárgott a régióba egy meghibásodott tárolótartály miatt. A tartályok az orosz fémipari vállalat, a Nornickel tulajdonában voltak, a kiömlés pedig egyértelmű hatással volt a régió vizére. A katasztrófa után a Ambarnaja és a Daldykan folyóról készült felülnézeti fotók leginkább egy krimi vagy horrorfilm díszletére emlékeztettek, tiszta víz helyett ugyanis vérvörös látvány fogadta a kíváncsi tekinteteket.

Ismét radioaktív felhő sodródik Észak-Európa fölé A holland tisztviselők szerint a szivárgás nyugat-oroszországi forrásból, “egy atomerőműben lévő fűtőelem károsodásából származhat”. A TASSZ szerint arrafelé nem történt semmi ilyesmi.

Miért robbanhattak fel a tartályok?

Bár az olajtartály meghibásodásának vizsgálata még folyamatban van, a hatóságok jelenleg úgy vélik, hogy a tartály felépítésének hibái hozzájárultak a katasztrófához. A tartály alapja több nagy betoncölöpből vagy betonoszlopból épült, amelyek elméletileg átvágják az instabil talajt és az alatta elterülő kősziklán nyugszanak. A nyomozók azonban megállapították, hogy a tartály több tartópillére valójában rövidebb volt, mint amilyenre tervezték, és valószínűleg a permafroszton, vagyis az állandóan fagyos talajon állt,

az elmúlt időszak enyhe telei pedig jelentősen meggyengíthették az alapot.

Magát a kiömlést illetően az orosz hatóságok azt állítják, hogy az összes olajat elkülönítették a sarkvidéken, és a környező vizekben a helyi mikroflóra megkezdte alkalmazkodását az olaj lebontásához. Az orosz kormány az év elején egyébként kétmilliárd dolláros bírságot szabott ki a Nornickeltre, amit a vállalat kifogásol.

Az űrből is látszódott a természeti katasztrófa

A felvételeken tisztán látszik a gázolaj kiömlése után véres folyónak is nevezett Ambarnaya. A katasztrófa május huszonkilencedikén történt, a felvételek pedig harmincegyedikén és az utána következő napon készültek. A problémát tetézte, hogy az olajömlés után egy jármű miatt tűz ütött ki a folyó felszínén. (A fotókon még a füst is jól kivehető.)

Az IFL Science felhívja a figyelmet arra, hogy a dízelfüst sokkal nagyobb egészségügyi problémát jelent, mint maga az olaj, az orosz WWF szerint pedig a katasztrófa következményeinek enyhítése lehetetlen küldetés lesz az orosz kormány segítsége nélkül. Az eset után kétszázötvenkét fő hetvenkét járművel dolgozott azon, hogy az olajat a környező talajból és a vízből is kitisztítsa. Akkor hatezer-hétszázharminc tonnára becsülték az összegyűjtött szennyezett talaj mennyiségét, és négyszáz tonna dízelolajat sikerült kinyerni a tisztítási munkák során. Míg a folyó felületéről százharminchat tonna dízelt gyűjtöttek.

State of emergency in Norilsk after 20,000 tons of diesel leaks into Arctic river system. Fear that thawing permafrost caused damage to storage tank https://t.co/EYvzar8jUQ pic.twitter.com/oN4pOtLZy0

— The Siberian Times (@siberian_times) June 2, 2020

Világszerte súlyos következményei lehetnek a Szibéria sarkkörön túli felmelegedésnek

A 2020 júniusában mért harmincnyolc Celsius-fokos szibériai melegrekordot épp azon a településen regisztrálták, ahol az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét is mérték 1892-ben, mínusz hatvannyolc fokot. A két szélsőség jól mutatja, hogy milyen mélyen érinti a térséget a klímaváltozás, vagyis, hogy

az Északi-sarkvidék környéke kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld más részei.

A szibériai hőség nem volt váratlan, hiszen az átlagokat tekintve már a májusi időjárás is rendkívül meleg volt, igaz, nemcsak Oroszország északi részén, hanem szerte a világon. Sőt, az elmúlt öt hónap a legmelegebb január és május közötti időszaknak mondható az orosz meteorológiai mérések száznegyven éves története alapján. Az Európai Bizottság által támogatott Copernicus Climate Change Service (C3S) egyik szakértője szerint a nyugat-szibériai terület ellenben nem csak az elképesztő ütemű felmelegedés, hanem a hőmérséklet rendkívüli változékonysága miatt is fontos.

A felmelegedő szibériai éghajlat azonban nemcsak a helyi állat- és növényvilág, a lakosság sorsára is hatással van.

Az embereket a hőhullámok mellett a talaj mocsarasodása és a tűzveszély fenyegeti. A permafroszt olvadásával metán, a tűzvészek pusztítása során pedig szén-dioxid kerül a légkörbe, méghozzá hatalmas mennyiségekben, ördögi körként tovább gyorsítva és súlyosbítva a klímaváltozás folyamatát.

További cikkek a Rakétán:

Komoly, belső szivárgással is járó esemény történt csütörtökön egy finnországi atomerőműben Komoly vészleállás és belső szivárgás történt a finnországi Olkiluoto 2 atomerőműben múlt csütörtökön. A létesítményben azért kellett scram-vészleállítást végrehajtani, mert valamiféle hiba történt két működő reaktorának egyikében. Szerencsére a scramet megfelelően sikerült végrehajtani, és nem történt külső radioaktív környezetszennyezés.

Nem túl biztató a radioaktív hulladékokról szóló globális jelentés A 2019-es jelentés részletesen bemutatja, hogyan kezelik a különböző országok a radioaktív hulladékot, felvázolja a jelenlegi állapotokat, illetve az elmúlt évek trendjeit. Balszerencsénkre azonban a szakértők nem tudtak túl sok jóról beszámolni.

Ott szivároghat a Nemzetközi Űrállomás, ahol a legkevésbé számítottak rá És ahol a legnagyobb bajt okozhatja.

(Fotó: Pinterest, The Siberian Times/Twitter)