Oroszország elismerte felelősségét a világ eddigi legnagyobb sarkvidéki olajszennyezésében

2020 / 12 / 29 / Perei Dóra
Oroszország elismerte felelősségét a világ eddigi legnagyobb sarkvidéki olajszennyezésében
Alekszandr Csuprijan, Oroszország katasztrófavédelmi miniszterhelyettese a napokban megerősítette az állami RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az emberiség történetében ilyen mennyiségű folyékony dízel üzemanyag korábban még soha nem ömlött ki, még kevésbé jutott el egészen a sarkvidéki zónáig.

A 2020 tavaszán az Északi-Sarkvidéken bekövetkezett kiömlés a történelem egyik legjelentősebb kőolaj-természeti katasztrófáját jelenti, amikor is megközelítőleg huszonegyezer tonna olaj szivárgott a régióba egy meghibásodott tárolótartály miatt. A tartályok az orosz fémipari vállalat, a Nornickel tulajdonában voltak, a kiömlés pedig egyértelmű hatással volt a régió vizére. A katasztrófa után a Ambarnaja és a Daldykan folyóról készült felülnézeti fotók leginkább egy krimi vagy horrorfilm díszletére emlékeztettek, tiszta víz helyett ugyanis vérvörös látvány fogadta a kíváncsi tekinteteket.

Ismét radioaktív felhő sodródik Észak-Európa fölé A holland tisztviselők szerint a szivárgás nyugat-oroszországi forrásból, “egy atomerőműben lévő fűtőelem károsodásából származhat”. A TASSZ szerint arrafelé nem történt semmi ilyesmi.

Miért robbanhattak fel a tartályok?

Bár az olajtartály meghibásodásának vizsgálata még folyamatban van, a hatóságok jelenleg úgy vélik, hogy a tartály felépítésének hibái hozzájárultak a katasztrófához. A tartály alapja több nagy betoncölöpből vagy betonoszlopból épült, amelyek elméletileg átvágják az instabil talajt és az alatta elterülő kősziklán nyugszanak. A nyomozók azonban megállapították, hogy a tartály több tartópillére valójában rövidebb volt, mint amilyenre tervezték, és valószínűleg a permafroszton, vagyis az állandóan fagyos talajon állt,

az elmúlt időszak enyhe telei pedig jelentősen meggyengíthették az alapot.

Magát a kiömlést illetően az orosz hatóságok azt állítják, hogy az összes olajat elkülönítették a sarkvidéken, és a környező vizekben a helyi mikroflóra megkezdte alkalmazkodását az olaj lebontásához. Az orosz kormány az év elején egyébként kétmilliárd dolláros bírságot szabott ki a Nornickeltre, amit a vállalat kifogásol.

Az űrből is látszódott a természeti katasztrófa

A felvételeken tisztán látszik a gázolaj kiömlése után véres folyónak is nevezett Ambarnaya. A katasztrófa május huszonkilencedikén történt, a felvételek pedig harmincegyedikén és az utána következő napon készültek. A problémát tetézte, hogy az olajömlés után egy jármű miatt tűz ütött ki a folyó felszínén. (A fotókon még a füst is jól kivehető.)

Az IFL Science felhívja a figyelmet arra, hogy a dízelfüst sokkal nagyobb egészségügyi problémát jelent, mint maga az olaj, az orosz WWF szerint pedig a katasztrófa következményeinek enyhítése lehetetlen küldetés lesz az orosz kormány segítsége nélkül. Az eset után kétszázötvenkét fő hetvenkét járművel dolgozott azon, hogy az olajat a környező talajból és a vízből is kitisztítsa. Akkor hatezer-hétszázharminc tonnára becsülték az összegyűjtött szennyezett talaj mennyiségét, és négyszáz tonna dízelolajat sikerült kinyerni a tisztítási munkák során. Míg a folyó felületéről százharminchat tonna dízelt gyűjtöttek.

Világszerte súlyos következményei lehetnek a Szibéria sarkkörön túli felmelegedésnek

A 2020 júniusában mért harmincnyolc Celsius-fokos szibériai melegrekordot épp azon a településen regisztrálták, ahol az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét is mérték 1892-ben, mínusz hatvannyolc fokot. A két szélsőség jól mutatja, hogy milyen mélyen érinti a térséget a klímaváltozás, vagyis, hogy

az Északi-sarkvidék környéke kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld más részei.

A szibériai hőség nem volt váratlan, hiszen az átlagokat tekintve már a májusi időjárás is rendkívül meleg volt, igaz, nemcsak Oroszország északi részén, hanem szerte a világon. Sőt, az elmúlt öt hónap a legmelegebb január és május közötti időszaknak mondható az orosz meteorológiai mérések száznegyven éves története alapján. Az Európai Bizottság által támogatott Copernicus Climate Change Service (C3S) egyik szakértője szerint a nyugat-szibériai terület ellenben nem csak az elképesztő ütemű felmelegedés, hanem a hőmérséklet rendkívüli változékonysága miatt is fontos.

A felmelegedő szibériai éghajlat azonban nemcsak a helyi állat- és növényvilág, a lakosság sorsára is hatással van.

Az embereket a hőhullámok mellett a talaj mocsarasodása és a tűzveszély fenyegeti. A permafroszt olvadásával metán, a tűzvészek pusztítása során pedig szén-dioxid kerül a légkörbe, méghozzá hatalmas mennyiségekben, ördögi körként tovább gyorsítva és súlyosbítva a klímaváltozás folyamatát.

További cikkek a Rakétán:

Komoly, belső szivárgással is járó esemény történt csütörtökön egy finnországi atomerőműben Komoly vészleállás és belső szivárgás történt a finnországi Olkiluoto 2 atomerőműben múlt csütörtökön. A létesítményben azért kellett scram-vészleállítást végrehajtani, mert valamiféle hiba történt két működő reaktorának egyikében. Szerencsére a scramet megfelelően sikerült végrehajtani, és nem történt külső radioaktív környezetszennyezés.

Nem túl biztató a radioaktív hulladékokról szóló globális jelentés A 2019-es jelentés részletesen bemutatja, hogyan kezelik a különböző országok a radioaktív hulladékot, felvázolja a jelenlegi állapotokat, illetve az elmúlt évek trendjeit. Balszerencsénkre azonban a szakértők nem tudtak túl sok jóról beszámolni.

Ott szivároghat a Nemzetközi Űrállomás, ahol a legkevésbé számítottak rá És ahol a legnagyobb bajt okozhatja.

(Fotó: Pinterest, The Siberian Times/Twitter)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Ez már nem a középkor – hogyan szabadulhatnánk meg a pusztító áradásoktól?
Ez már nem a középkor – hogyan szabadulhatnánk meg a pusztító áradásoktól?
A klímaváltozás miatt az árvíz nagyobb probléma Európa szerte, mint valaha, viszont rendelkezésünkre állnak a modern technológia és a tudományok. Ez utóbbiaknak köszönhetően már most is akad stratégia a károk jelentős mérséklésére.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.