A civilizációnknak alighanem hamarosan befellegzett, már csak a dolog miértjét kellene megfogalmazni
2020 / 12 / 23 / perei.dora
A civilizációnknak alighanem hamarosan befellegzett, már csak a dolog miértjét kellene megfogalmazni
Nukleáris katasztrófa, klímaváltozás, halálos vírusok, elnéptelenedés, roboturalom. Tengernyi forgatókönyvről olvashatunk az emberiség kipusztulásával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül kiválasztottunk pár érdekes (utópisztikus?) előrejelzést.

"A klímaváltozás valós, de ettől még nem lesz vége a világnak"

Az ENSZ klímaügyi szakembereinek 2018-as jelentése alapján összesen tizenkét évünk maradt arra, hogy mérsékelt szinten tartsuk a globális felmelegedést, és bár a jóslatok a tekintetben módosulhatnak, hogy a Föld pontosan hány fokot melegszik (ezt többnyire egy-három Celsius-fokra becsülik), ettől függetlenül egyik opció sem túl biztató. A legjobb esetben is gyakoribb és erősebb trópusi ciklonokra készülhetünk, míg a középsávos előrejelzések között szerepel a

globális mezőgazdasági földterületek és az édesvízforrások többségének elvesztése, és a part menti nagyvárosok, mint New York és Mumbai, víz alá kerülése.

Továbbá még ha az országok be is tartják jelenlegi klímavédelmi kötelezettségvállalásaikat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, még így is egyharmad esély van arra, hogy a Föld hőmérséklete három Celsius-fokkal emelkedjen, ami Florida és Banglades nagy részének megsemmisülését okozná. Dr. Leena Srivastava szerint több figyelmet szentelünk a repülőgép balesetek megelőzésének, mint a klímaváltozásnak, holott előbbiből évente átlagosan összesen huszonhét történik.

Így festhet a világ 2050-ben A futurisztikus, mondhatni koncepció-videóban közel négy percen keresztül barangolhatunk egy 2050-ben talán majd létező, nettó zéró karbon emissziós San Franciscóban.

Ehhez képest Michael Shellenberger, az "Apocalypse Never: Why Environmental Alarmism Hurts Us All" ("Soha be nem következő világvége, avagy miért ártalmas a környezetvédelmi alarmizmus mindannyiunk számára?") című könyve alapján valóban klímaváltozás zajlik, csak éppen nem jelent világvégét, vagy akár a legsúlyosabb környezeti problémánkat. Az aktivista keményen bírálja a zöld szervezeteket, mert szerinte a technológia, a kereskedelem és az ipar többet tesz, illetve tett bolygónk fennmaradásáért, mint mondjuk a Greenpeace. A világ végét pedig nem a túl sok, éppen ellenkezőleg: az egyre csökkenő népesedés jelenti. Az már más kérdés, hogy a könyv megjelenése kirobbantott egy botrányt, aminek következtében Shellenberger végül bocsánatot kért.

Nukleáris katasztrófa, atomháború

"Napjaink egyik legmegdöbbentőbb ténye, hogy a fiatalok szemmel láthatóan egyáltalán nem aggódnak egy lehetséges atomháború kitörése miatt" - írja a Bloombergen megjelent elemzésében Tyler Cowen, közgazdász professzor. Szerinte a modern generáció sokkal inkább tart a klímaváltozástól, mint a nukleáris összecsapástól. Cowen azonban továbbra is az atomháború lehetőségét tartja a világot fenyegető legnagyobb veszélynek.

Érdekes módon a szerző szerint a pénzügyi befektetők érthetik meg leginkább az atomháború kockázatának természetét: alábecsülni a nukleáris háború kitörésének valószínűségét annyi, mint egyetlen kis kockázatú befektetésben elhelyezni a pénzünket, miközben nem kötünk olyan üzleteket, amelyek ellensúlyoznák veszteségünket, ha az első nem jönne be. Ezzel valójában nagy kockázatot vállalunk, mert ha a minimális negatív esély valóban bekövetkezik, akkor egy csapásra elveszítjük minden pénzünket. Míg a Discover Magazine szerzője abban lát veszélyt, hogy atomfegyvereket építeni manapság egyre könnyebb és olcsóbb: Irán, Törökország és Szaúd-Arábia jó eséllyel húsz éven belül rendelkezhet ilyen eszközökkel. Észak-Korea folytatja nukleáris fegyverei felhalmozását és javítja ezek hordozóeszközeit. A Kínában, Oroszországban és az USA-ban is fejlesztett új generációs, hiperszonikus sebességű cirkáló rakétákkal útjukra indított atombombák észlelése után pedig csupán percei maradnak a döntéshozóknak reagálni az ellenük indított atomcsapásra

Újabb, egyre veszélyesebb vírusok

Modern történelmünk során már végigsöpört néhány halálos vírus környezetünkben, ami becslések szerint néhány évtized alatt a Föld lakosságának tizenöt százalékával végzett. Stephen Petranek, "A világvége tíz válfaja" című TED-es előadásában a harmadik helyre sorolta egy új világjárvány felbukkanását. A felvételen többek között arról is beszél, hogy az 1918-as influenzajárvány húszmillió halálos áldozatot követelt az USA-ban, ekkor a lakosság lélekszáma százmillió körüli volt. A középkorban az európai bubópestis minden negyedik európaival végzett, az AIDS visszatérőben van, ahogy az ebola is túl gyakran felütötte már a fejét. Míg a régóta ismert betegségek, például a kolera antibiotikum-rezisztenssé válnak. Azt pedig idén a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, mekkora pánikot okozhat egy számunkra ismeretlen jelenség, esetünkben a koronavírus.

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyeit egyébként a WHO 2019-es jelentése is részletesen taglalja: eszerint nincs időnk várakozni, és hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Csak egy a számos példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (huszonhatféle) antibiotikummal szemben rezisztens volt.

Az ilyen baktériumtörzseket pánrezisztensnek nevezik, amik jóformán az összes antibiotikummal szemben ellenállóak.

A tanulmány szerzői kiemelték, hogy világszerte hétszázezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint harmincezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re tízmillióra emelkedhet, az antibiotikum-rezisztencia pedig a világ vezető halálokai közé kerül.

A robotok és a mesterséges intelligencia uralma

Vegyük bármelyik, a jövő témáját boncolgató filmet, szinte ugyanazt látjuk: az emberek előbb intelligens robotokat fejlesztenek, amelyek aztán szépen ellenük fordulnak és átveszik a hatalmat a világ felett. Noha a filmvásznon évtizedek óta láthatunk hasonlókat,  a valóságban ez mostanáig még nem történt meg. Hans Moravec, a Carnegie Mellon Egyetem robotikai tanszékének egyik alapítója azonban továbbra is ezen elmélet híve:

szerinte 2040-re a gépek intelligenciája eléri az emberekét, sőt addigra talán már önálló tudattal is rendelkeznek.

Más előrejelzések a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésében látnak potenciális fenyegetést: becslések szerint ötven százalék az esély arra, hogy a mesterséges intelligencia 2050-re képes lesz a legtöbb feladatot ugyanolyan jól ellátni, mint az emberek, és legalább öt százalék az esélye annak, hogy intelligenciája pár évvel később lekörözi az emberi intelligenciát.

További cikkek a Rakétán:

Mi az a nosztalgista és mivel foglalkozik a kiborg pszichológus? Íme a jövő munkahelyei, amikről még nem is hallottál Egy tanulmány szerint a mai gyerekek 65%-a olyan munkakörben fog dolgozni, ami ma még nem is létezik. De mik lesznek ezek egyáltalán, és miért nem kell attól félnünk, hogy a robotok elveszik a megélhetésünket?

Csak évtizedek múlva kellene megtapasztalnunk, ami most a bolygón zajlik A klímaváltozás olyan következményeivel nézünk szembe, aminek elvileg csak 2050-ben jött volna el az ideje. De akkor mi lesz velünk később?

Vajon mivé válik Szeged 2050-re, Mad Max-vidékké vagy hangulatos, modern európai várossá? Szegedi grafikusok szegedi klímakutatók útmutatása alapján rajzoltak meg két lehetséges jövőt.

(Fotó: Pixabay)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.