Az Európai Bizottság által létrehozott, 2020-ban érvénybe lépett Green Deal (hivatalos nevén European Green Deal, Európai Zöld Megállapodás) elsődleges célkitűzése az Európai Unió tagállamainak összefogásában a karbonsemlegesség elérése az évszázad közepére, amelynek megvalósítása érdekében számos olyan intézkedést vezettek be, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos redukálását teszi lehetővé, és egyúttal, kötelezővé az országok számára. Az egyik legjelentősebb lépést a Klímatörvény megalkotása jelentette, amit tavaly áprilisban, egész éjszakán át tartó tárgyalások és viták során fogadtak el: a törvény értelmében a 27 tagállam mindegyike a maga tempójában, de el kell, hogy érje 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentést, amit akár szén-dioxid-megkötési és - tárolási módszerek alkalmazásával is elősegíthetnek.

Az Európai Bizottság azonban az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos ügyek mellett más területeken is radikális változtatásokat sürget, amelyek a Green Deal eddigi irányával összhangban állnak, de szélesítik a természetet védő és kötelezően betartandó intézkedések sorát: a legújabb javaslatok a vegyi növényvédő szerekkel való leszámolást és Európa károsodott zöld területeinek helyreállítását szolgálják. A bizottság június 22-én hozta nyilvánosságra a leendő jogszabályokól szóló részleteket, ami alapján körvonalazódnak az elkövetkező évek természetvédelmi tevékenységeit meghatározó célok és elvek: a cél egyrészt a vegyi növényvédő szerek 50%-kal való csökkentése 2030-ig, másrészt az ökoszisztémák regenerálása 2050-ig.

A vegyi növényvédő szerek kivezetése

"A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv jelenlegi szabályai túl gyengének bizonyultak, és végrehajtásuk is egyenlőtlenül valósult meg.

Az integrált növényvédelem, valamint más alternatív megközelítések alkalmazása terén sem történt elegendő előrelépés. " - írja az EB a jóval szigorúbb jogszabály javaslat megalkotásának indoklásaként, hozzátéve, hogy Farm to Fork (termelőtől a fogyasztóig) stratégia részeként a vegyi anyagok használatának csökkentése a fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítését segíti elő. Az újabb szabályok szerint a tagállamokban:

• a vegyi növényvédő szerek csak a végső megoldást jelenthetik, a használatuk előtt minden más alternatívát meg kell vizsgálni és lehetőség szerint alkalmazni a termelőknek
• bizonyos érzékeny, az emberek mindennapi életének színtereihez közeli vagy védett területeken és ezek három méteres körzetében teljes mértékben tiltott lesz a peszticidek alkalmazása, beleértve a nyilvános parkokat, játszótereket, szabadidős vagy sportpályákat, nyilvános utakat és a Natura 2000 hálózat területeit, valamint a veszélyeztetett beporzók számára megőrzendő, ökológiailag érzékeny régiókat
• az integrált kártevő kezelési rendszer (Integrated Pest Management, IPM) keretében a gazdáknak kötelező lesz megismerkednie azokkal a módszerekkel, amelyek együttes erővel hatékonyan válthatják ki a vegyi szereket, ilyen többek között az ellenálló fajok telepítése, a biológiai kontroll vagy a termesztési gyakorlatok módosítása

A szabályokat az egyes államok saját belátásuk szerint integrálhatják a már meglévő törvényi rendszerükbe, de a cél elérése és a minimum 35%-os csökkentés mindenki számára kötelező lesz. Azt, hogy valóban betartják-e az országok a szabályokat és milyen mértékben csökken a vegyi növényvédő szerek használata, a bizottság az eladási statisztikák ellenőrzésével fogja vizsgálni: az erről szóló adatokat minden ország évente átadja a szervezetnek, ezután a 2015-ös, 2016-os és 2017-es évek statisztikáival összehasonlítva nézik meg, hogy mekkora előrelépés történt az 50%-os redukálás felé. A peszticidekben található vegyi összetevők veszélyessége alapján négy kategóriába sorolják a hatóanyagokat és súlyozzák majd az elért csökkentés eredményeinek felmérése során a kevésbé kockázatos és nagyon káros anyagok mennyisége alapján az eladott termékek értékesítésében érzékelhető változásnak a célhoz való hozzájárulását (a kevesebb vagy kevésbé veszélyes káros anyagot tartalmazó szerek eladásának csökkentése kevesebb súllyal esik a latba).

A szabályok betartása lehetséges, hogy nem lesz egyszerű a gazdák számára, ezért a CAP (közös agrárpolitika) támogatási rendszerének keretében próbálják majd meg fedezni a megemelkedett költségeket, hogy ne az élelmiszerárak növekedése legyen az ára az egészségesebb termelési módszerek ösztönzésének.

Visszanyert természet

A másik fontos terület, ami a bizottság szerint nagyobb figyelmet igényel a jövőben a természetvédelemhez kapcsolódik, de nem kifejezetten a védekezésre összpontosít, hanem a zöld területek regenerációja és a károsodott ökoszisztémák helyreállítása a fókuszpont. A kontinens természeti élőhelyeit különböző módszerekkel tervezik a jelenleginél jobb állapotba hozni, a fontosabb célok:

• a beporzópopulációk csökkenésének visszafordítása 2030-ig és a populációk számának növelése
• a zöld városi területek nettó veszteségének megállítása 2030-ig, majd 5 %-os növekedés elérése 2050-ig, legalább 10 %-os lombkorona-fedettség minden európai nagyvárosban, városban és külvárosban, valamint az épületekbe és infrastruktúrába integrált zöldterületek nettó növekedése
• a biodiverzitás növelése a mezőgazdasági ökoszisztémákban
• a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása
• a biológiai sokféleség általános növelése az erdei ökoszisztémákban
• a tengeri élőhelyek (tengeri fűágyak, fenéküledék) helyreállítása, valamint az ikonikus tengeri fajok: delfinek, barnadelfinek, cápák és tengeri madarak élőhelyeinek helyreállítása
• a folyók gátjainak megszüntetése, hogy 2030-ra legalább 25 000 kilométernyi folyószakaszon valósulhasson meg a szabad vízáramlás

A tagállamok, akárcsak a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentésében, úgy ezekkel a célokkal kapcsolatban is részben szabad kezet kapnak, vagyis egyedileg valósíthatják meg a határokon belül az ökoszisztémák regenerálását: ennek érdekében nemzeti helyreállítási terveket kell majd kidolgozni nem csak a tudományos szakértők, hanem a nyilvánosság aktív bevonásával.

"A helyreállítás a társadalom minden rétegét közvetlenül érinti és szolgálja.

Inkluzív folyamat keretében kell végrehajtani, különösen azokat bevonva, akik életében a különösen pozitív hatást fog gyakorolni, mert megélhetésük tekintetében az egészséges természettől függenek, ideértve a mezőgazdasági termelőket, az erdészeket és a halászokat. " - írja az EB.

Az új természethelyreállítási jogszabály értelmében 2050-re a nem megfelelő állapotban lévő területek 80%-át kell majd helyrehozni, részcélként pedig 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek legalább 20%-át regenerálni.

(Fotó: Pixabay/B. Zocholl, kangbch, Getty Images/FrankRamspott)

Megszületett az Európai Klímatörvény - mostantól kötelező lesz betartani a Green Deal célkitűzéseit Egész éjjel zajló tárgyalások után megszületett a megegyezés: az Európai Uniónak 2030-ra nem csak 40%-kal, hanem 55%-kal kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyes országok eltérő határidőre teljesíthetik a célt, de a 27 ország összességében el kell, hogy érje a klímasemlegességet 2050-re.