Ahogy tavalyi cikkünkben írtuk, a terminál elsődleges funkciója, hogy átrakodják az ide beérkező vasúti szállítmányokat, amire azért van szükség, mert míg Európában 1435 milliméteres nyomtávú vasúti síneket használnak, addig Oroszországban és számos más ázsiai országban az 1520 milliméteres nyomtáv terjedt el. Az intermodális csomóponton emiatt összesen tíz kilométernyi normál és széles nyomtávú vasúti pályát építettek ki, ami mellett az East-West Gate (EWG) kamionokat és félpótkocsikat is tud fogadni. A terminált és az ahhoz tartozó logisztikai központot felépítő East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. sajtóközleménye szerint a 2021 januárjában megkezdett építkezés rekordgyorsasággal, alig egy év alatt fejeződött be, a féléves tesztidőszakot követően pedig október közepén már be is gurulhatott a csomópontra az első szerelvény, amely Ukrajnából szállított mezőgazdasági terményeket.
A háború sújtotta országból érkező szállítmányok a jövőben is meghatározó szerepet fognak játszani a terminál működésében, hiszen az EWG novembertől már óránként 800 tonna gabona és 450 köbméter napraforgóolaj kezelésére lesz képes, ezáltal az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a terminál átadásán azt hangsúlyozta, hogy az alternatív útvonalak telítettsége miatt az EWG-nek meghatározó szerepe lesz abban, hogy az ukrán gabonaexport eljusson az adriai kikötőkbe. A terminál ezen túlmenően is jelentős szerepet fog betölteni a kelet-nyugati irányú áruszállításban: a terminál évente mintegy egymillió húszlábas konténer átrakodására alkalmas, így mind kapacitásában, mind pedig 85 hektáros méretével Európa legnagyobb szárazföldi vasúti termináljának számít. Tálosi János, a beruházó cég vezérigazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az East-West Gate megépítésével "Magyarország visszakerült a nemzetközi vasúti logisztika térképére". A közlemény emlékeztet rá, hogy a térségben 1990-ig jelentős áruforgalom haladt át, az elmúlt évtizedekben azonban leépült a teherforgalom.
A kombiterminál technikailag is egyedülálló Európában, hiszen a kontinensen elsőként itt irányítják a darukat a távolból privát 5G-hálózaton keresztül. A terminálon egy 41 méter széles valamint két 28 méter széles, sínen guruló óriásdaru és egy 20 méter magas gumikerekes daru üzemel, amelyeket egyenként 20 darab nagy felbontású kamerával szereltek fel - ezeknek a képe az ötödik generációs mobilhálózat segítségével szinte késleltetés nélkül jut el az operátorokhoz, így azok pontosan úgy tudnak dolgozni, mintha a fülkében ülnének. Az ehhez szükséges privát hálózatot a Vodafone Magyarország építette ki a Huawei Technologies Hungary hálózati eszközeinek a segítségével.
A Szabad Európa beszámolója szerint ezzel kapcsolatban Lendvai Tünde és Tóth András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy nemrég publikált tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a legtöbb európai országban információbiztonsági és adatvédelmi megfontolásból ma már igyekeznek mellőzni a nem átláthatóan működő (így többek között a kínai hátterű) beszállítókat a kritikus infrastruktúrák kiépítésénél, mint amilyen a fényeslitkei terminál is. A Huawei erre reagálva a lapnak küldött közleményében leszögezte, hogy semmilyen adatot nem tárolnak a fényeslitkei terminállal kapcsolatban, és "semmilyen olyan bizonyítékot nem mutatott be soha senki, ami arra utalna, hogy a Huawei eszközeibe bármilyen hátsó kaput építettek volna".
Az ipari 5G-hálózatnak köszönhetően az EWG-nél az is lehetségessé vált, hogy létrehozzák a terminál háromdimenziós digitális mását, amelyen valós időben követhető minden, ami a létesítmény területén történik. A MaxWhere által kifejlesztett szoftver a logisztikai központ valamennyi alrendszerének információját képes valós időben megjeleníteni, ezzel segítve a folyamatok tervezhetőségét és a hatékonyság növelését. Hogy a "virtuális ikertestvérnek" elnevezett rendszer mennyire pontosan működik, azt jól szemlélteti, hogy a MaxWhere szoftverével még a területen tartózkodó munkások is pontosan beazonosíthatóak, de ugyanígy nyomon követhető vele az egyes konténerek tartalma és állapota, a daruk pozíciója és minden más esemény is.
Az East-West Gate a beruházó szerint teljes egészében magánbefektetésből valósult meg, a tavaly közölt számoknál jóval drágábban, több mint 40 milliárd forintból. Az intermodális csomópontot építő részvénytársaságban 2019 óta 50-50%-os tulajdonrésze van Tálosi cégének, a Trusty Business Management Zrt.-nek, valamint a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft.-nek, amelynek tulajdonosa az a Rahimkulov Ruszlan, aki a Forbes legutóbbi összeállítása szerint jelenleg Magyarország ötödik leggazdagabb embere. Bár korábbi hírek szerint a beruházást a magyar állam is támogatta hárommilliárd forinttal, a vállalat a Szabad Európának ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy bár a kormány valóban megítélte a munkahelyteremtő támogatást a projektre, ám ők ezt a nem vették igénybe.
(Fotó: East-West Gate)