Évente több százezer ember hal meg a légszennyezés miatt Európában

2023 / 09 / 14 / Bodnár Barna
Évente több százezer ember hal meg a légszennyezés miatt Európában
Csak a légszennyezés miatt évente közel 300 ezer európai hal meg idő előtt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint a városok lakosságának mintegy 96 százaléka lélegzik be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által egészségtelennek minősített levegőt. A levegő minőségének javítása érdekében az Európai Parlament tegnap az uniós levegőminőségi szabályok felülvizsgálatáról szavazott.

A WHO felmérése szerint a világon 10-ből 9 ember szennyezett levegőt lélegzik minden nap és nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma. Az EEA jelentése szerint Európában évente mintegy 300 ezer idő előtti halálozást okoz a légszennyezettség, míg Magyarországon ez a szám 8–14 000-re tehető.

Az Európai Parlament által megszavazott új szabályok tíz év alatt több mint 55 százalékkal fogják csökkenteni a fő szennyezőanyag, a PM2.5, vagyis a levegőben szálló finompor magas szintjéből eredő halálesetek számát. A képviselők szigorúbb, 2030-ig teljesítendő határ- és célértékeket határoztak meg több szennyező anyagra, a PM2.5 mellett a PM10-re, a nitrogén-dioxidra, a kén-dioxidra és az ózonra. A szabályozás előírja a tagállamok számára, hogy a feketeszén, az ammónia és a higany ellenőrzését olyan helyeken végezzék, ahol az ilyen szennyező anyagok magas koncentrációja valószínűsíthető, és növeli a levegőminőségi mintavételi pontok számát. Az irányelv szerint a levegőminőségi mutatóknak valamennyi tagállamban összehasonlíthatónak kell lenniük, valamint az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a levegőminőség javítását célzó finanszírozási intézkedések prioritást élvezzenek a büntetésekből származó bevételek felhasználása során. Az irányelvek felülvizsgálata az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaihoz jobban igazodó, 2030-ra vonatkozó ideiglenes uniós levegőminőségi normákat határoz meg, amelyek

hozzásegítik az EU-t, hogy legkésőbb 2050-re - az éghajlat-semlegességre irányuló erőfeszítésekkel összhangban - elérje a nulla víz-, talaj- és légszennyezettséget.

Mi az a PM2.5?

A szálló finompor (PM) nem egyetlen anyag, hanem számos kémiai vegyület, szilárd anyagok és aeroszolok összetett keveréke. A részecskék mérete, alakja és kémiai összetétele széles skálán mozog, tartalmazhat szervetlen ionokat, fémvegyületeket, elemi szenet, szerves, vagy földkéregből származó vegyületeket. A részecskéket átmérőjük alapján határozzák meg a levegőminőségi szabályozás érdekében. A 10 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék (PM10) a tüdőbe jutva káros egészségügyi hatásokat okozhatnak. A meghatározása szerint a 2.5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék (PM2.5) finompornak számítanak, tehát a PM2.5 a PM10 anyagok egyik csoportja. A kanadai egészségügyi hatóság (Health Canada) számítása 2015-ben világszerte csaknem 9 millió halálesetet okozott a finompor. Ezen anyagok belélegzése a tanulmányok szerint jelentősen növeli az agyvérzés, COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), tüdőrák, isémiás szívbetegség és az alsó légutak fertőzését.

Az új irányelv ügyvivője az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI), amely Javi Lópezt (S&D, Spanyolország) nevezte ki előadónak. A képviselőt a Rakéta a szabályozás részleteiről kérdezte.

López szerint

a légszennyezés gyakorlatilag egy lassú mozgású világjárvány, jelenleg a legnagyobb fenyegetés az emberek egészségre és a közegészségügyre nézve.

Az Európai Unió évtizedek óta küzd a légszennyezés ellen, és ez alatt az idő alatt komoly eredményeket ért el, így most is világos, mi a teendő, azonban az utolsó jogszabályok és normák 15-20 évvel ezelőtt lettek létrehozva. Így az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) keretében elindította a nulla szennyezésre vonatkozó cselekvési tervet (Zero Pollution Action Plan), amiben új irányelveket, szigorúbb szabályokat határozott meg a víz- föld- és légszennyezéssel kapcsolatban. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt évtizedekben sokkal több adat lett elérhető, sokkal több tudás áll rendelkezésre ebben a témában, főként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóvoltából. Ezekkel az információkkal összhangban szigorúbb követelményeket kell megfogalmazni, javítani a nyomon követést, a szabályok érvényre juttatását, tette hozzá Javi López.

A változás végrehajtása persze mindig kihívásokkal jár, ez most sincs másként. Az új irányelvek, határértékek megszabása a dolog egyszerű része, viszont a tagállamokat nehezebb rávenni, hogy szigorítsanak a szabályozáson, főleg, ha ez szembe megy az ipari szereplők, illetve a gazdaság érdekeivel. Azt fontos megérteni, hogy a légszennyezés közegészségügyre, az emberek egészsége gyakorolt hatása, illetve az ahhoz kapcsolódó költségek mértéke nagyobb, mint az új irányelvekhez való alkalmazkodással járó kiadások. Számos, a lakosságot sújtó komoly, kezelést igénylő betegség van összefüggésben a levegő minőségével. Ilyen többek között a csökkent tüdőkapacitás, a gyermekkori asztma, de a légszennyezés jelentősen növeli a szív- és érrendszerei megbetegedés, a stroke, és a tüdőrák kockázatát is, hangsúlyozta López. Az új jogszabály biztosítja, hogy a polgárok a magas légszennyezettségi szintek idején (és a kötelező riasztási küszöbértékek elérése előtt) megvédhessék magukat. A légszennyezettséghez kapcsolódó tünetekről és a szennyező anyagok jelentette egészségügyi kockázatokról egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani a lakosságnak.

Egy másik nehézség, egyben megoldandó feladat a képviselő szerint, a konzisztens, egységes adatgyűjtés minden tagállamban a levegő minőségével kapcsolatban, ami azért fontos, hogy reprezentatív információ álljon rendelkezésre, amelynek segítségével be tudják tartatni az új szabályokat az egész EU területén. Az irányelv ennek érdekében előírja, hogy növelni kell a levegőminőségi mintavételi pontok számát. A városi területeken kétmillió lakosonként legalább egy, az általános városi lakosság kitettségét mérő szuperközpontot kell létrehozni.

Milyen a levegő minősége a városomban?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség térképén ellenőrizhetjük, hogy milyen volt a levegő minősége az adott európai városban az elmúlt két évben, és összehasonlíthatjuk azt Európa más városainak levegőminőségével.

A Rakéta kérdésére, hogy milyen eszközei vannak a tagországoknak a levegőminőség javítására, a képviselő azt mondta, az egyik legfontosabb dolog a közlekedés elektrifikációja, az autók szén-dioxid-kibocsátásnak csökkentése, és a tömegközlekedés fejlesztése, népszerűsítése. Persze a tagállamok ezt nem egyedül, hanem az Európai Unió által biztosított források és támogatások segítségével kell, hogy megtegyék.

Biztosan tudjuk, hogy a légszennyezéshez nagyban hozzájárulnak a belső égésű motorokkal rendelkező autók. "Ez nem azt jelenti, hogy nekem személyesen bajom lenne ezekkel a járművekkel, az én hazám Spanyolország, az egyik legnagyobb autóiparral rendelkező nemzet az EU-ban, Németország után rögtön a második, amire büszkék vagyunk." - mondta Javi Lopez. Ezzel együtt azonban az iparnak és az embereknek is alkalmazkodni kell az új környezeti körülményekhez, az egészség által támasztott követelményekhez. A Seat nemrégiben bejelentette, hogy beszünteti a fosszilis üzemanyagot használó autók gyártását, és erőforrásait az új, elektromos autókat gyártó márkára, a Cupra-ra összepontosítja.

Az autóipar alkalmazkodása nem csak egészségügyi szempontból fontos, hanem azért is, mert az autógyártás több százezer ember megélhetését biztosítja,

így az ipar a gyárak modernizálásával, új körülményekhez és igényekhez igazításával nem csak a környezetet védi, hanem az állásokat, azzal együtt pedig az emberek megélhetését is. Az a munka és erőfeszítés teszi holnap versenyképessé Európát, amelyet ma az elektrifikációért tesz. A jövőben Európa komoly versenyhátrányba kerülhet a kínai és amerikai autógyártókkal szemben, hiszen mindkét országban jelentős állami támogatást kapnak az autóipari cégek, mutatott rá López.

Arra a kérdésre, hogy mely nemzetek vannak a legnehezebb helyzetben, López azt mondta, az egyik legrosszabb helyzetben lévő tagország épp Spanyolország. A képviselő elmondta, hogy Barcelonából származik, ahol rendkívül rossz a levegőminőség, de számos dél- és kelet-európai ország küzd a légszennyezés kérdésével. Sok tennivaló lesz ezeken a helyeken, az Uniónak együtt kell működnie a helyi önkormányzatokkal, kormányokkal, vezetőkkel, akiknél sok esetben a kibocsátás visszaszorításával járó szigorúbb szabályozás érzékeny téma, mondta a képviselő.

Szerdán 363 képviselő szavazott igennel, 226 nemmel és 46 tartózkodott a szavazáson, amely szigorúbb határértékeket és célértékeket határoz meg 2035-re több szennyező anyagra, köztük a szálló porra (PM2.5, PM10), NO2-re (nitrogén-dioxidra), SO2-re (kén-dioxidra) és O3-ra (ózonra). Ezzel az Európai Parlament készen áll az Európai Tanáccsal való tárgyalásokra a jogszabály végleges formájáról.

A Rakéta.hu az Európai Parlament meghívására és támogatásával vett részt az EP májusi plenáris ülésén.

(Borítókép: Getty Images/Carlos Cairo)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Nyugat felé mozog a titokzatos “csillagdűne” a Szaharában
Nyugat felé mozog a titokzatos “csillagdűne” a Szaharában
A csillagdűnék páratlan természeti képződmények, amelyek ráadásul nem csak ezen a bolygón találhatóak meg – épp ezért fontos, hogy az egyik legősibbnek most megfejtették a titkait.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.