Az evolúció következő lépcsőfoka, a viselhető robotváz
2020 / 03 / 01 / Bobák Áron
Az evolúció következő lépcsőfoka, a viselhető robotváz
Bár exoszkeletonokkal, vagyis az ember testére csatolható külső robotvázzal már a hatvanas évek óta kísérleteznek, a technológia igazán csak az elmúlt évtizedben kezdett valódi alakot ölteni. A robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően az ilyen eszközök ma már az élet számos területén könnyítik meg az emberek mindennapjait, többek között stroke-on átesett betegeknek segítenek újra járni, vagy egyenesen szupererőt adnak a használójuknak.

Kevés olyan területe van a technológiai fejlődésnek, ami annyira látványos és olyan világosak az előnyei, mint az exoszkeletonoknak. Az ember testére rögzíthető, jellemzően motorral hajtott robotváz gyakorlatilag azt nyújtja a testnek, amit a mesterséges intelligencia a szellemnek, korábban elképzelhetetlen mértékben terjesztve ki az emberi teljesítőképesség határait. Bár a technológia még ma is gyerekcipőben jár, az már világosan látszik, hogy hatalmas fejlődési potenciál van benne, és a főbb felhasználási területek is egyre inkább letisztulnak.

Ahogy az exoszkeletonok elkezdtek átkerülni a mozivásznakról a hétköznapi valóságba, három elsődleges felhasználási terület kezdett körvonalazódni, a robotvázak a katonai célú felhasználás mellett az egészségügyi és az ipari területen bizonyultak különösen hasznosnak. A Ford, a Boeing, a Toyota, a BMW vagy éppen a Hyundai gyáraiban már ma sem számít szokatlan látványnak az exoszkeletonnal felszerelt munkás, akik jóval nehezebb dolgokat tudnak megemelni az egészségük kockáztatása nélkül.

A MarketsandMarkets piaci elemző már a 2017-es előrejelzésében is 25 különböző céget sorolt fel, akik érdekeltek az exoszkeletonok gyártásában, és ezek csak a komolyabb játékosok a piacon. Bár az egyes piaci elemzők között nincs tökéletes egyetértés abban, milyen ütemben fog bővülni az exoszkeleton-piac, abban mindenki egyetért, hogy a szegmens robbanásszerű növekedés előtt áll, és a mai, néhány százmillió dolláros piac a 2020-as évek közepére több milliárdos piaccá fejlődhet.

Jönnek az emberi robotok

A fejlődés egyik mozgatórugója az exoszkeletonok árának csökkenése lehet, hiszen egy fejlettebb, az ember egész testét megtartó motorizált váz ma még nem csak egy átlagos ember számára megfizethetetlenül drága, de egy cégnek is komoly anyagi kiadást jelent. Természetesen léteznek ennél olcsóbb megoldások is, például az olyan vázak, amik csak a láb vagy a karok munkáját segítik, és az úgynevezett passzív exoszkeletonok, amik mozgatómechanizmus nélkül képesek részlegesen tehermentesíteni az ember egyes testrészeit. Az ilyen jellegű, sokkal olcsóbb és megfizethetőbb külső vázak már ma is igen elterjedtek például Japánban, ahol elsősorban az idősebb, de még aktívan dolgozó emberek használják őket.

Az aktív exoszkeletonok általában valamilyen hidraulikus, pneumatikus vagy motorizált mozgatómechanizmussal vannak felszerelve, ennek megfelelően nehezebbek, drágábbak, de a felhasználási körük is jóval szélesebb. Ennek egyik legfuturisztikusabb példája a Sarcos Robotics Guardian XO-ja, amit a januári CES elektronikai kiállításon a Delta Airlines standjánál próbálhattak ki a látogatók. Az ipari felhasználásra szánt robotruha valódi szuperképességekkel ruházza fel a használóját, aki akár 90 kilogrammot is képes megemelni a segítségével. A gyártó szerint a robotváz nagyjából huszadára csökkenti a terhet, vagyis ez belülről úgy érződik, mintha 4,5 kilogrammot emelgetnénk. A Transformers robotjaira hajazó exoszkeleton nyolc órán keresztül használható egy feltöltéssel, vagyis nagyjából egy teljes műszakot le lehet benne nyomni anélkül, hogy lemerülne.

A robotláb segít újratanulni a járást

Egész más úton indult el az Ekso Bionics, akik a héten a Budapesten rendezett Digital Health Summiton mutatták be az exoszkeletonjuk továbbfejlesztett változatát, az Ekso GT-t. A stroke-os és gerincsérült betegek rehabilitációjához készített exoszkeleton első változatát több mint tíz éve, 2009-ben fejlesztették ki eLEGS néven, és ma már több mint 170 rehabilitációs intézményben használják az eszközeiket.

Az eszközt Stephan Aderhold, a kaliforniai cég alelnöke mutatta be, aki elmondta, hogy az Ekso GT több szenzorral figyeli a beteg mozgását, és mindig csak annyit segít, amennyit feltétlenül szükséges, így sarkallva folyamatos fejlődésre a pácienseket. Az exoszkeleton legnagyobb előnye, hogy amíg a hagyományos rehabilitáció három terapeuta folyamatos munkáját igényli, az Ekso GT-vel történő rehabilitációhoz elég mindössze egy terapeuta, aki ellenőrzi a haladást. Az Ekso GT a Vodafone IoT szenzoraival gyűjti össze az adatokat és tölti fel a felhőbe, így az orovosok valós időben tudják figyelni, hogyan halad a páciens a rehabilitációval, és ennek tükrében tudják tervezni a személyre szabott gyakorlatokat.

A bemutatót követő panelbeszélgetésen Dr. Fazekas Gábor, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet osztályvezető főorvosa elmondta, hogy Magyarországon évente mintegy harmincezer ember kap stroke-ot, ebből nagyjából tízezernek van szüksége rehabilitációra. Emiatt nem jut minden betegre elég terapeuta, így az exoszkeletonok használata jelentősen felgyorsíthatja a betegek felépülését.

A bemutatón élesben is megmutatták, hogyan zajlik a rehabilitáció az Ekso GT-vel. László Tamás tavaly év elején egy autóbalesetben sérült meg olyan súlyosan, hogy egyáltalán nem tudta mozgatni a végtagjait, a megkezdett rehabilitációt viszont májustól már az Ekso Bionics exoszkeletonjával folytatták a romániai Marosvásárhelyen. Ennek köszönhetően a gerincsérüléséből lábadozó fiatalember a Digital Health Summiton már képes volt önállóan felállni, tenni egy kört a színpadon, majd visszaülni a helyére - természetesen mindezt egy terapeuta ellenőrzése mellett.

Magyarországon az Ekso GT exoszkeletonja egyelőre még nem áll rendelkezésre, az ilyen jellegű kezelést a társadalombiztosítás sem támogatja. A panelbeszélgetésen elhangzott, hogy az országban jelenleg két exoszkeleton van használatban, az egyik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, a másik pedig Pécsen, de ezeket egyelőre csak kutatási célokra használják. A bemutató után Kóbori Győző, az Ekso Bionics magyarországi partnerének, a Med Device Kft.-nek a képviselője kérdésünkre elmondta, hogy mivel többféle eszköz is létezik, és tartozik hozzá egy komplex képzés is, ezért az exoszkeleton áráról nehéz konkrétumot mondani, de általánosságban egy jobb személyautó árába kerülnek az ilyen eszközök. Mindazonáltal remélik, hogy Magyarországon is eljön az ideje, hogy valamelyik rehabilitációs intézmény hozzájut egy ilyen exoszkeletonhoz, ezzel támogatva a rászorultak kezelését.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.