Ez akár fájhat is az Ubernek: Kaliforniában megindult a „gig economy” felszámolása
2020 / 10 / 23 / Felkai Ádám
Ez akár fájhat is az Ubernek: Kaliforniában megindult a „gig economy” felszámolása
Csütörtökön született meg Kaliforniában a fellebbviteli bíróság határozata, amely szerint az Uber és a Lyft vállalkozásoknak dolgozó sofőrök alkalmazottak, nem pedig független vállalkozók.

A jogi csatározás májusban indult, Kalifornia állam ugyanis ekkor indított pert a fenti két cég ellen, mivel azok megsértették az államban elfogadott, vonatkozó jogszabályt. A mostani döntés fontos mérföldkő, ráadásul kihatással lehet azokra a tervekre is, melyekkel az Uber megpróbálta kikerülni a mostani per alapját adó szabályozást – írja a CNN.

Hakni Gazdaság

Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen most májusban perelte be az állam a két céget, mikor azok évek óta űzték a tevékenységüket. A válasz pedig, hogy azért mert 2020. január 1-jén lépett érvénybe Kaliforniában az törvény, mely az elsők közt szabályozná az úgynevezett gig economy-t. A gig economy, vagy ahogy a Randstad oldalán olvasható a magyarítása: „hakni gazdaság” olyan munkaerőpiaci résztvételt jelent, amelynek keretében az egyén „egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződik, és általában digitális piactereken keresztül bérlik fel alkalmi munkára.” Rengeteg egyéb eufemisztikus kifejezés is született az ilyen típusú munkaerőpiaci résztvételre: igény szerinti, kortárs vagy platform gazdaság mind-mind szép jelzős szerkezetek, de a lényeg röviden annyi, hogy az ilyen formában „alkalmazott” munkavállalók után a megbízót nem terhelik a bejelentett munkára vonatkozó pénzügyi és jogi kötelezettségek. A másik oldalon pedig a dolgozót természetesen nem védi semmi.

El lehet azon filozofálni, hogy mennyire szerencsés ez a helyzet, vagy szabadabb-e így a dolgozó, az viszont biztos, hogy a munkáltatónak mindez nagyon megéri. A kérdés csak az, hogy akkor miért nem tér át mindenki, aki teheti, a foglalkoztatás ilyetén módjára. A válasz pedig, hogy nyilván át fog térni. Legalábbis úgy tűnt, amíg meg nem született a fent említett AB-5.

Az AB-5

Az Assembly Bill 5 (röviden AB-5) jogszabály tehát idén január elsején lépett hatályba Kaliforniában, de az odáig vezető folyamat jóval korábban, 2018-ban kezdődött egy bírósági ítélettel. A Dynamex Operations West nevű szállítmányozási cég sofőrjei azt állították, hogy a független vállakozóként történő alkalmazási formájuk ellenére ők valójában alkalmazottai az adott cégnek. 2018. április 30-án a legfelsőbb bíróság egyhangú döntése pedig a sofőröknek adott igazat. Ez a döntés vezetett el az AB-5-höz. Az AB-5 értelmében pedig rengeteg, a gig-economy-ban érintett munkást alkalmazottként kell foglalkoztatni.

A foglalkoztatási formát innentől a kibővített ABC-teszt figyelembe vételével kell eldönteni. A teszt három tényezőt jelent:

  • A: A szolgáltató tevékenysége az adott szolgáltatásban a szerződés szerint és ténylegesen is független az adott vállalat iránymutatásától.
  • B: A nyújtott szolgáltatás kívül esik az adott vállalkozás fő tevékenységi körén.
  • C: A szolgáltató rendszeresen végez munkát az őt leszerződtető vállalattól függetlenül az adott tevékenységi körben akár munkavállalói, akár vállalkozói akár egyéb minőségben.

Az AB-5 kimondja azt is, hogy január elsejétől a munkavégzők alapból alkalmazottnak lesznek tekintve, hacsak nem bizonyítják ennek ellenkezőjét. Ezen bizonyítás terhe viszont a munkáltatókra hárul.

A fellebbviteli bíróság mostani ítélete

Az Uber és a Lyft számára a fenti szabályozás radikális változást jelent, hiszen vállalkozásuk lényege az a masszív flotta, amelyet független vállalkozóként bejelentett sofőrök vezetnek. Az ügyben augusztusban született ítélet azzal zárult, hogy a bíróság utasította a két vállalatot, hogy a sofőrjeiket innentől vegyék fel alkalmazottnak. Akkor mind a két cég úgy nyilatkozott, hogy le kell húzniuk a rolót, amennyiben a bíróság ezt a lépést kikényszeríti. A két cég megtámadta az augusztusi ítéletet, ám az akkori döntést most a fellebbviteli bíróság is megerősítette. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Lyft és az Uber ezt az ítéletet is megtámadja-e, de a CNN Business úgy értesült, hogy az Uber fontolóra veszi, milyen opciók jönnek szóba a fellebbezésre.

Proposotion 22

2018 és 2020 közt két év is eltelt, az Uber és a Lyft pedig nem is tétlenkedett ebben az időben: válaszuk a készülődő törvényre a Proposition 22 (röviden Prop. 22). A Proposition 22 mögött az Uberhez és Lyfthez hasonló, az AB-5 által nagyon is érintett cégek állnak. Az említett két vállalkozáson kívül a DoorDash, valamint az Uber által birtokolt Postmates együttesen 188 millió dollárt égetett el a Proposition 22 szavazási kezdeményezésre. A Proposition 22 lényege pedig röviden annyi, hogy a fenti cégeknek tevékenykedő sofőrök mentesüljenek az AB-5 szabályozás alól. A Proposition 22 viszont megpróbálja annak látszatát is kelteni, hogy a sofőrök innentől jobb feltételek mellett dolgozhatnak, de természetesen az alkalmazotti lét előnyeit messze nem élvezhetnék. Inkább olyasmiről van szó például, hogy a sofőrök úgynevezett „minimum kereseti garanciát” kapnak, ami a „részvételi idő” (engaged time) függvénye, de ebbe nem tartozik bele például a várakozási idő, tehát amíg a sofőr éppen újabb fuvarra vár. Vagyis bizonyos, szigorúan áru- vagy személyszállítással töltött idő után garantált lenne egy minimum összeg. Ez tehát épp annyiban hasonlít a minimálbérre, mint amennyiben különbözik tőle, de kellően jól hangzik talán ahhoz, hogy néhány embert meg lehessen a segítségével győzni, hogy az Uber-sofőrök nem maradnának teljesen kiszolgáltatottak.

A fellebviteli bíróság döntését követően a Lyft szóvivője úgy nyilatkozott, hogy most különösen fontos, hogy szavazók kiálljanak a sofőrök mellett, és a Prop. 22 szavazásán az igent húzzák be. Az Uber szintén ehhez hasonló mód fogalmazott. Szerintük ha a Prop. 22 elbukik, akkor a rideshare vállalkozások autósai munka nélkül maradnak, sőt ez az utazási forma nagyrészt el fog tűnni Kaliforniában. A Propositions 22-re a mostani elnökválasztáson, tehát november 3-án lehet majd szavazni az államban.

Etikátlan nyomásgyakorlás

Közben csoportos pert indítottak a San Fransisco-i legfelsőbb bíróságon az Uberrel szemben a vállalat sofőrjei pár nonprofit szervezettel közösen. Állításuk szerint az Uber extrém és helytelen mód gyakorolt nyomást a sofőrjeire, hogy a Prop. 22-re szavazzanak, illetve az igen szavazatra buzdítsanak másokat is. A benyújtott kereset szerint ez a fajta nyomásgyakorlás ütközik a Kalifornia államban érvényes munkaügyi szabályozással, mely szerint a munkáltató semmilyen mód nem irányíthatja, vagy próbálhatja befolyásolni a dolgozók politikai tevékenységét.

A keresetről elsőként hírt adó Washington Post információi szerint a per azon az alapon indult, hogy az Uber arra kényszeríti a sofőrjeit, hogy álhíreket olvassanak a szavazás állásáról, a munkájuk megszűnésével fenyegeti őket abban az esetben, ha a Prop. 22 nem menne át, és nyomást gyakorol rájuk, hogy álljanak ki a Prop. 22 mellett. Az Uber a pert abszurdnak tartja, és szerinte az érintettek csak a média figyelmét szeretnék magukra irányítani. Szerintük azonban ez a per sem homályosíthatja el a tényt, hogy sofőrök elsöprő többsége támogatja a Prop. 22-t.

Mit hozhat a jövő?

November 3-án tehát sok minden eldől majd az Uberrel, a Lyfttel és úgy általában a hakni gazdaság jövőjével kapcsolatban, mivel Kaliforniát jó eséllyel követik majd egyéb államok is. Amennyiben a Prop. 22 átmegy, úgy is kérdéses lesz a helyzet, de nem kizárt, hogy végső soron az állami törvénykezést épp azok tudják majd sikeresen megtorpedózni, akiknek a megregulázására ezt meghozták.

Ha a Prop. 22 elbukik, úgy viszont igencsak érdekes szituáció áll elő.

Az Uber és a Lyft vezérigazgatói úgy nyilatkoztak múlt hónapban, hogy amennyiben a fellebbviteli bíróság döntése az előző döntéssel azonos véleményt fogalmaz meg, valamint a Prop. 22 is elbukik, akkor engedelmeskedni fognak az AB-5-ben foglaltaknak. Az egyik tényező tehát teljesült, a fellebbviteli bíróság megerősítette a korábbi döntést. Ha pedig a Prop. 22 esetén a „nem” szavazatok győznek, úgy az Uber vezérigazgatója szerint a cégében minimum alapvető változásokra fog sor kerülni. Ez például azt jelenti, hogy drámai mértékben leszűkül azon sofőrök száma, akiket a cég ebben a formában alkalmazni fog tudni. A Lyft CEO-ja ennél is apokaliptikusabban fogalmazott: szerinte ezt követően a rideshare, mint szolgáltatás eltűnne Kaliforniában, vagy legalábbis az állam bizonyos részein. Itt viszont érdemes visszatérni a San Franciscóban indított perre: a fenti és az ahhoz hasonló kijelentések nyilván befolyásolják azokat, akiknek fő vagy jelentős bevételi forrásuk a rideshare sofőrködéshez köthető. Szigorúan véve tehát a befolyásolási kísérlettől mentes politikai döntési szabadság már eleve egy illúzió ezen cégek dolgozói számára.

Azonban nem árt leszámolnunk egy másik illúzóval is: az Uber nem egy új, szabadabb munkaformát kívánt megteremteni, mivel a cég számára a sofőrök eddig is csak útban voltak, mivel ők jelentik már most is a legnagyobb kiadást az Ubernek. Persze sofőrök nélkül az Uber sem létezhetne. Legalábbis ma. Mint a CNBC elemzése írja ugyanis, a profitabilitáshoz vezető út a vállalat számára az önvezető autók bevezetése. A gond csak az, hogy ez a technológia még nem áll olyan szinten, hogy átvegye a munkát az emberi sofőröktől. Tavaly ősszel például azzal került be a vállalat a hírekbe, hogy több mulasztás, egyebek mellett a biztonsági sofőrök számának kettőről egyre csökkentése vezetett odáig, hogy az egyik tesztben résztvevő önvezető autó halálra gázolt valakit.

(Címlapkép: Flickr/Adam Fagen/Tony Webster, wikipedia commons/Dllu)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.