Ezen a szigetcsoporton majdnem fél éven át teljesen sötét van, mégis használnak napelemeket

2023 / 09 / 20 / Bodnár Barna
Ezen a szigetcsoporton majdnem fél éven át teljesen sötét van, mégis használnak napelemeket
A Svalbard nevű szigetcsoport (másnéven a Spitzbergák) Európa és Norvégia legészakibb földterülete, emellett pedig a Föld legészakibb pontja, ahol földi napelemeket használnak annak ellenére, hogy a régió minden évben október elejétől február közepéig teljes sötétségbe borul.

Az Északi-sarktól mindössze 1.300 kilométerre elhelyezkedő régióban a téli időszakban sarki éjszaka uralkodik, vagyis október 26-tól február 15-ig szinte teljes a sötétség, csak a telihold fényét visszaverő hó ad némi természetes fényt. Ez nem zavarta a Store Norske szakembereit, az állami tulajdonú norvég energetikai cég ugyanis 360 darab napelemet telepített, hogy árammal lássa el a helyi, egykori Isfjord rádióállomás épületét, amely manapság szállodaként üzemel.


Isfjord Radio Adventure Hotel (Fotó: Visit Svalbard AS)

A kísérleti projekt célja, hogy segítsen a sarkvidéki közösségeknek a zöld energiára való áttérésben. Ennek érdekében az eddig dízel generátorokkal működő épület tetejére további 100 darab napelem elhelyezését is tervezik, amelyek a hely villamosenergia-szükségletének mintegy felét fedezik majd, ezzel jelentősen csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást.

Bár a Spitzbergákon télen a sötétség az úr, a nyári hónapokban azonban szó szerint le sem megy a Nap: a fővárosban, Longyearbyenben április 20-tól augusztus 23-ig a napsütésé, az „éjféli Napé” a főszerep. A napelemek hatékonyságát ilyenkor az albedó hatás, azaz a hó és a jég fényvisszaverő ereje, valamint az alacsony hőmérsékletet is növeli. Ez persze nem segít azon, hogy a téli sötétség miatt az épület nem tud teljesen felhagyni a fosszilis üzemanyag használatával, a Store Norske éppen ezért más alternatívákat is mérlegel, például szélerőművek építését, hogy elősegítse a zöld energiára való átállást. Ha ez sikerül,

a technológia az Északi-sarkvidék további mintegy 1500 olyan településén és közösségében alkalmazható lesz, amelyek nincsenek bekötve a hagyományos villamosenergia-hálózatba, és szintén átállhatnak a zöld energiára.

Ez azért is lenne fontos, mert egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része, ami a jég gyorsabb olvadását és helyi ökoszisztémák felborulását okozta. Ez a tengerszint emelkedésével és szélsőséges időjárási eseményekkel mind a helyi lakosságot, mind a világ többi részét érinti. Norvég Éghajlati Szolgáltató Központ (NCSS) adatai szerint 1970 és 2020 között a Spitzbergákon az átlaghőmérséklet 4, a téli hónapokban pedig 7 fokkal emelkedett. 2020. július 25-én új, 21,7 fokos hőmérsékleti rekordot mértek a szigetcsoportban, ami egyben a valaha itt mért legmagasabb hőmérséklet.

Borítókép: LongyearByen, Norvégia (Fotó: Getty Images/Fredrik Meling / 500px)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Az óceáni vastrágyázás kísérlet 2026-ban indulna, és akár 10 ezer négyzetkilométert is érintene az óceánon. A módszer viszont elég ellentmondásos.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.