Ezer embert küldene a Vénuszra a Titanicnál szerencsétlenül járt tengeralattjárót üzemeltető cég alapítója

2023 / 08 / 02 / Bobák Áron
Ezer embert küldene a Vénuszra a Titanicnál szerencsétlenül járt tengeralattjárót üzemeltető cég alapítója
Guillermo Söhnlein 2016-ban szállt ki az OceanGate Expeditions-ből, hogy a figyelmét teljes egészében a Vénusz meghódításának szentelhesse.

Alig egy hónapja, hogy az OceanGate Expeditions Titan nevű tengeralattjárója tragikus balesetet szenvedett az Atlanti-óceánon, amikor a Titanichoz tartó út során egy mindeddig ismeretlen hiba miatt a hajótest összeroppant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó összes utas, köztük a cég alapítója és vezérigazgatója, Stockton Rush is életét vesztette, aki 2009-ben Guillermo Söhnleinnel együtt alapította meg a céget.

A társalapító, aki 2016-ban hagyta maga mögött az OceanGate-et, most a Business Insidernek nyilatkozott a terveiről, amelyek még a korábbi elképzeléseinél is sokkal merészebbek:

2050-re ezer embert küldene a Vénuszra, akik egy 50 kilométerrel a bolygó felszíne felett lebegő kolóniában élhetnének a bolygón.

Ez még a meglehetősen távoli céldátummal együtt is hatalmas vállalásnak tűnik, hiszen a Vénuszon olyan szélsőséges körülmények uralkodnak, hogy még a bolygóra eddig küldött leszállóegységek is legfeljebb percekig, vagy legjobb esetben egy óráig maradtak üzemképesek. Az égitest atmoszférája 96%-ban szén-dioxidból áll, a bolygót pedig sűrű, kénsavból képződő felhők borítják, amelyek szintén hozzájárulnak az üvegházhatáshoz. Ennek következtében a Vénusz felszínén a hőmérséklet a 475 Celsius-fokot is elérheti, miközben a légnyomás nagyjából kilencvenszerese a földinek - vagyis nagyjából akkora, mintha másfél kilométer mélyre merülnénk az óceánba.


Így néz ki a Vénusz felszíne a Magellán szonda által rögzített adatok alapján (Fotó: Lee Corkran/Sygma via Getty Images)

Emiatt Söhnlein is elismeri, hogy a Vénusz meghódításának tervére még az űrszektoron belül is “sokan felhúzzák a szemöldöküket”, ám a feladat szerinte mégsem lehetetlen. Ahogy ő mondja, az eddigi kutatási adatok alapján a Vénusz felszínétől nagyjából 30 mérföldre van egy vékony sáv, ahol mind a hőmérséklet, mind pedig a légnyomás megfelelő lehet, így az állomás tervezésénél a legnagyobb kihívást a kénsavból álló felhők jelenthetik. Söhnlein azt nem részletezte, hogy miért tartja fontosnak, hogy emberek menjenek a Vénuszra, az Insidernek erről csak annyit mondott, hogy 11 éves kora óta a hivatásának érzi, hogy az emberiséget multiplanetáris fajjá tegye. A vállalkozó azt is hozzátette, hogy bár az ötlet elsőre valóban elég meredeknek tűnik, de véleménye szerint még mindig kevésbé valószerűtlen, mint 2050-re egymillió embert eljuttatni a Marsra - ezzel a megjegyzésével minden bizonnyal Elon Musk terveire utalt, aki korábban többször is hangoztatta, hogy nem csupán az a célja, hogy embereket küldjön a Marsra, de az évszázad közepére egy kiterjedt, önfenntartó kolóniát is szeretne létrehozni a bolygón.

A Naprendszer bolygói közül a Vénusz volt az első, amit az emberiségnek sikerült egy űreszközzel megfigyelnie: az amerikai Mariner-2 űrszonda már 1962-ben sikeresen küldött vissza fotókat a bolygóról, miközben elhaladt mellette, ám a Földhöz legközelebbi bolygó iránt az érdeklődés az 1990-es évektől látványosan visszaesett. Ebben nagy szerepe volt a Szovjetunió szétesésének is, hiszen a Vénuszra irányuló küldetések mintegy kétharmadát a Roszkoszmosz hajtotta végre. Ebből kifolyólag a bolygó felszínének kutatásában is főként a szovjetek jeleskedtek, akik a Venera valamint később a Vega missziók során már tulajdonképpen rutinszerűen landoltak a leszállóegységeikkel a bolygón, igaz, ezek az eszközök a barátságtalan környezetben csak nagyjából 50 percig tudtak adatokat továbbítani a Földre.

Bár az 1984-es Vega-2 küldetés óta senki sem kísérelt meg leszállni a bolygón, elképzelhető, hogy ez már a közeljövőben megváltozik. A Vénusz irán az elmúlt években ismét fokozódott az érdeklődés, különösen azután, hogy 2020-ban egy nemzetközi kutatócsapat bejelentette, hogy a bolygó felhőiben foszfin nyomaira bukkantak, ami földi körülmények között erős indikátora lenne az élet jelenlétének. A nagyobb űrügynökségek közül a az ESA és a NASA tervei között is szerepel, hogy a következő években újabb űreszközöket küldjenek a bolygóhoz, az amerikai űrügynökség DAVINCI missziója pedig egy atmoszférikus szondát is magával visz majd, ami a bolygó légkörének tanulmányozása mellett ideális esetben akár a felszínt is elérheti. A Vénusszal kapcsolatos kutatásokat a jövőben felgyorsíthatja, hogy a jelek szerint a privát szektor is elkezdett érdeklődni a bolygó iránt, a tavaly bejelentett Venus Life Finder misszió pedig már kifejezetten azzal a céllal indulhat útnak, hogy az élet nyomaira bukkanjon a bolygó felhői között.

(Borítókép: CORBIS/Corbis via Getty Images)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Űrbéli hadgyakorlatra készül az amerikai űrhaderő
Űrbéli hadgyakorlatra készül az amerikai űrhaderő
A Victus Haze misszió során az Egyesült Államok azt fogja tesztelni, hogy képesek lennének-e időben befogni egy ellenséges űreszközt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.