Mi az: akkora mint egy SUV, henger alakú és alumíniumból készült? A válasz: ez az Europa Clipper, a legnagyobb NASA űrszonda, amelyet valaha bolygó-küldetésre fejlesztettek ki. A pőre számok nyelvén mindez a következőt jelenti: az űrhajó 3 méter magas és 1,5 méter széles, és ha kinyílik rajta a napelem, akkora lesz, mint egy kosárlabda pálya. Az űrhajó, és ezzel együtt az egyik legígéretesebb kutatás a Földön kívüli élet után pedig fontos állomáshoz érkezett: az eszköz legfőbb komponense, maga a központi géptest érkezett meg a NASA Jet Propulsion Laboratory nevű intézményébe Dél-Kaliforniába – áll a NASA sajtóközleményében.

Elkezdték összeszerelni a szondát, ami földönkívüli óceánról gyűjt adatokat A Jupiter egyik holdjának több tíz vagy száz kilométer mély óceánját térképezi fel az Europa Clipper szonda.

A Clipper két évet tölt majd el itt, ahol a mérnökök és a technikusok kézzel szerelik majd teljesen össze a szondát, ezt követően pedig indulhat a tesztelés folyamata. A Clipper műszerei lassan már becsordogáltak a JPL-be, ahol március óta tart az összeszerelési, tesztelési és indítási műveletek elnevezésű szakasz. Az eszközök közül az Europa-UVS nevű ultraibolya spektrográf márciusban érkezett meg, ezt követte az űrszonda hőemissziós képalkotó eszköze, az E-THEMIS. Az E-THEMIS egy kifinomult infravörös kamera, amelyet arra terveztek, hogy feltérképezze az Európa hőmérsékletét, és segítsen a tudósoknak nyomokat találni a hold geológiai tevékenységéről – beleértve azokat a területeket is, ahol folyékony víz lehet a felszín közelében. 2022 végére várhatóan a repülési hardver nagy része és a többi tudományos műszer is készen fog állni.

A kilövés 2024 októberében lesz esedékes, és a tervek szerint az Europa Clipper 50 átrepülést hajt végre a hold közelében. Az Europa egyébként azért birizgálja ennyire a kutatók fantáziáját, mert elég valószínű, hogy a jeges kéreg alatt hatalmas óceán található, amelynek a víz mennyisége a duplája annak, amit a Föld összes óceánja együttesen tesz ki. Ez az óceán pedig alkalmas lehet arra, hogy az általunk ismert életnek helyt adjon. Az űrhajó kilenc műszere ennek megfelelően adatokat fog gyűjteni az Europa légköréről, felszínéről és belsejének az összetételéről – olyan információkat, amelyek alapján a tudósok megállapítják az óceán mélységét és sótartalmát, a jégkéreg vastagságát, valamint a felszín alatti vizet a felszínre juttató kilövelléseket – ezekről korábban egyébként mi is írtunk:

Záporozik a víz a Jupiter holdján Úgy tűnik, hogy a különös, toll alakú vízgőz kitörések az Európa felszínén valóságosak. És most végre sikerült egyet megfigyelni.

Az Europa Clipper teste valójában két egymásra helyezett alumínium henger, amelyeken menetes lyukak találhatók az űrhajó rakományának – tehát a rádiófrekvenciás modul, a sugárzásfigyelők, a meghajtó elektronika, az áramátalakítók és a vezetékek rögzítéséhez. A rádiófrekvenciás alrendszer nyolc antennát fog táplálni, köztük egy hatalmas, 3 méter széles antennát is. A Jupiter környékén tapasztalható, intenzív sugárzásának ellenálló, az elektronikát védő burkolatot a tudományos műszerekkel együtt integrálják az űrhajó fő szerkezetébe. Az űrszonda fő testében két üzemanyagtartály is található – az egyik az üzemanyag, a másik az oxidálószer tárolására szolgál. A kettő együtt hozza létre a tolóerőt a 24 hajtóműben.

A hajtóművek feladata egyébként kettős: nagyobb manőverek kivitelezésére is képes a szonda a segítségükkel – ezekre például akkor lesz szükség, amikor az Europa Clippert a Jupiter körüli pályán rögzítik. Kisebb manőverekre is szükség lehet azonban az űrhajó magasságának a szabályozásához, valamint épp az Europa feletti átrepülések finomhangolásához.

Az Europa Clipper egyike azon misszióknak, amelyek hozzájárulhatnak az asztrobiológia tudományterületének a fejlődéséhez – ez utóbbi lényegében a távoli világokat kutatja az általunk ismert élet nyomai után. Bár az Europa Clipper közvetlenül nem keres életet, részletes felderítést fog végezni az Europa holdon, és megvizsgálja, hogy a jeges égitest a felszín alatti óceánjával képes-e fenntartani az életet. Ez pedig nem csak az Europa miatt, de a földi élet kialakulásának a megértése miatt is fontos lehet, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben hol érdemes élet után kutatni a világűrben.

A 2024-es kilövést követően az Europa Clipper hat év alatt éri majd el a célját, ami idő alatt körülbelül 3 milliárd kilométert tesz meg – az óceánhold felderítése pedig a következő évtized elején, 2031-ben indulhat.

(Kép: NASA/JPL-Caltech/Johns Hopkins APL/Ed Whitman)