Ahogy arról a BBC beszámolt, a kanadai törvényhozás felsőháza, azaz a Szenátus által múlt csütörtökön elfogadott Online News Act (C-18) várhatóan fél éven belül lép hatályba, a törvény által érintett vállalatok viszont a jelek szerint már most drasztikus lépéseket fontolgatnak arra az esetre, ha a jogszabály a jelenlegi formájában törvényerőre emelkedik. Míg a Google egyelőre csak annyit közölt, hogy álláspontjuk szerint a szabályozás betarthatatlan, de együttműködnek a kanadai kormánnyal, addig a Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta kategorikusan kijelentette, hogy a törvény miatt a kanadai felhasználók számára többé nem fognak híreket megjeleníteni a platformjaikon.

"Az Online News Act egy alapjaiban hibás jogszabály, amely nem veszi figyelembe, hogyan működik a platformunk, az azt használó emberek preferenciáit, és hogy milyen értéket nyújtunk ezzel a kiadóknak" - írja a Meta június 22-én kiadott közleménye, amely szerint az oldal a felhasználók egy kisebb hányadánál tesztjelleggel már el is kezdték korlátozni a hírekhez való hozzáférést. A közlemény ugyanakkor azt nem részletezi, hogy milyen akadályai vannak a törvény betartásának, ami egy független elemzés szerint évente mintegy 329 millió kanadai dollárral, vagyis közel 85 milliárd forinttal gazdagíthatná a kiadókat. Ugyanígy nem adott érdemi választ a kérdésre a Meta szóvivője sem, aki márciusban a Reutersnek úgy nyilatkozott a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy egy olyan jogszabályi keret, amely értelmében fizetniük kéne a mások által közzétett linkekért vagy tartalmakért "nem működőképes", a felhasználók pedig elsősorban amúgy sem emiatt használják a platformjaikat.

Eltűntek a hírek a Facebookról Ausztráliában Sőt, más országokban sem lehet ausztrál cikkeket látni vagy megosztani. Újabb kör a digitális média legfontosabb szkandermeccsében.

Ennél részletesebben fejtette ki az aggályait a Google, akik szerint a törvény alapvetően veszélyezteti az információk szabad áramlását az interneten, emellett pedig pont azokat a kiadókat nem fogja hatékonyan segíteni, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Richard Gringas, a Google News vezetője egy május elején tartott szenátusi meghallgatáson beszélt a törvény általuk kifogásolt pontjairól, amellyel szerinte a legnagyobb probléma, hogy a kanadai kormány az eddig is alkalmazott és jól bevált szerzői jogi megállapodások helyett közvetlenül az ingyenes linkekre rakna árcédulát. "Ha fizetnünk kell a kiadóknak pusztán azért, hogy hivatkozzunk az oldalukra, és így minden egyes kattintással pénzt veszítünk, akkor ésszerű, ha mi vagy más vállalkozások átgondoljuk, hogy folytassuk-e ezt a tevékenységet" - mondta Gringas, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a Google keresője mintegy 3,6 milliárdszor hivatkozott kanadai híroldalakra, amellyel számításaik szerint közvetetten mintegy 250 millió dolláros bevetélt generáltak ezeknek az oldalaknak hirdetési bevételek és a fizetős tartalmakhoz való hozzáférések formájában. Gringas azt is hozzátette, hogy a Google már több mint száz kanadai hírszájttal kötött olyan megállapodást, amelynek keretében licencdíjat fizetnek a Google News Showcase-ben megjelenő tartalmaikért és pozitív példaként említette az Európai Unió szerzői jogi törvényét, amelynek keretében már több száz kiadóval - köztük magyar oldalakkal is - kötöttek megállapodást a kompenzációról. Érdemes megjegyezni, hogy a Google az európai szabályozással kapcsolatban hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban, ám a 2021 júniusában életbe lépett törvényből végül a legproblémásabb részek kimaradtak, így például a linkek újraközléséért és nem kereskedelmi célú megosztásáért nem kell díjat fizetnie a platformoknak.

A Kanadában most elfogadott törvény a jogalkotót szándékai szerint azt tenné lehetővé, hogy a médiavállalatok eredményesebben tudjanak tárgyalni az őket megillető kompenzációról az olyan "közvetítőkkel", amelyeknek a platformjain megjelennek a kiadó által elállított tartalmak - ilyen például a Google keresője vagy a Facebook hírfolyama. A jogszabály csak azokra a platformokra vonatkozik, amelyeknél "szignifikáns különbség mutatkozik" a két oldal alkupozíciójának tekintetében, de bizonyos esetekben ezek a cégek is kaphatnak felmentést a törvény hatálya alól, például ha már kötöttek külön megállapodást a kiadóval a kompenzációról. A törvény lehetővé teszi, hogy a jogosultsági körbe tartozó médiavállalatok szervezett keretek között tárgyalásokat kezdeményezzenek a közvetítőkkel, ha pedig a tárgyalások nem járnak eredménnyel, akkor egy független bizottság állapítsa meg azt a "végső ajánlatot", amelyet a közvetítőnek ki kell fizetnie a kiadó tartalmainak használatáért. A törvény támogatói szerint erre azért van szükség, mert a médiavállalatok hirdetési bevételei az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek, ezek a pénzek pedig jelentős részben a Google-höz és a Metához vándoroltak. Egy független elemzés szerint a törvénynek köszönhetően a médiavállalatok mintegy 329 millió kanadai dolláros bevételhez juthatnak majd évente, a törvény kritikusai ugyanakkor arra figyelemztetnek, hogy ennek a pénznek a jelentős része nem a különösen kiszolgáltatott nyomtatott és online híroldalakhoz, hanem a nagy műsorszolgáltatókhoz fog kerülni, ráadásul a jogszabály visszaélésekre is lehetőséget ad.

Emlékezetes, hogy 2021-ben az ausztrál parlament is elfogadott egy, a kanadaihoz hasonló törvényt, amelyen végül azért is kellett az utolsó pillanatban változtatni, mert a Facebook tiltakozásképpen néhány napra teljesen eltüntette a híreket az ausztrál felhasználók hírfolyamából. A törvény a megalkotói szerint ennek ellenére sikeres lett, és már az első évben mintegy 200 millió ausztrál dollárt hozott a kiadóvállalatoknak.

(Borítókép: Fabian Sommer/picture alliance via Getty Images)