Cenzúra és mémtelenítés

Az új szabályozás igyekszik jogharmonizációt teremteni az uniós tagországok között a szerzői jog hatálya alá eső tartalmak felhasználásának tekintetében. Ezentúl például pozitív diszkrimináció alá esnek a digitális és online oktatás résztvevői, a digitális közkincsek védelme, valamint a kutatási célú szöveg- és adatbányászat. A változásokról szóló vita főképp a zeneipar szereplői, a technológiai óriás vállalatok, a média vállalatai, és a szabad internet védelme mögé felsorakozott erők között zajlott. Az EP új irányelveit 2019 június 6-án fogadták el, a tagországok pedig két évet kaptak a saját jogszabályok kialakítására.

A határidő lejártakor három országban léptek már hatályba a jogszabály-módosítások: Hollandiában, Németországban és Magyarországon, a magyar Országgyűlésben 2021 április 28-án szavazták meg a törvénymódosítást.

A változások következményeképp a Facebook és a Youtube is (a többi nagy tech cég mellett) automatikus szűrőkkel szűri majd a képeket és a szöveges tartalmakat, ami a CDSM-irányelv 15. és 17. cikkének való megfelelés hatása. A 15. cikk a sajtótermékek kiadóit védi. Az online cikkek kivonatát (címmel, képpel, rövid részlettel) mostantól csak a sajtótermék kiadójától kapott licenc birtokában jeleníthetik meg az internetes keresők, a közösségi média szolgáltatók vagy híraggregátor oldalak (Google, Facebook, Twitter, stb).

Egy új tanulmány szerint a közösségi média kihozza belőlünk az állatot. Konkrétan a patkányt Egy új tanulmány szerint az emberek ugyanolyan szenvedélyesen hajszolják a “lájkokat” a Facebookon, az Instagramon, és hasonló platformokon, mint ahogyan a patkányok kutatnak élelem után.

A kiadók védelmében, a kis kiadók kárára

A szabályozás visszaadja saját tartalmaik újraközlése feletti kizárólagos jogot a kiadóknak, (amit beleegyezésük nélkül vettek el tőlük), és így megvédi őket valamelyest a hirdetési piacokat uraló nagy technológiai cégektől. A jogvédelmet furcsa mód csak a jogi személyként működő gazdasági entitások élvezhetik, a nonprofit szektor (pl. Wikipédia) és a nem monetizált blogok már nem fértek be az ernyő alá. A védelem ugyanakkor nem időben korlátlan, mindössze 2 évig tart a megjelenést követő év első napjától számítva, az információszabadság védelmére hivatkozva.

A technológiai vállalatok továbbra is megoszthatnak "néhány szavas részleteket vagy nagyon rövid kivonatokat” melynek konkrét formája még kialakulóban van. A Facebookon ma már csak a címet és a linket lehet megosztani, a Google Hírek kis képet és egy kétsoros ajánlót is megjelenít.

A szkeptikusok szerint a szabályozás előnybe hozza majd a tech vállalatok partnereiként megjelenő nagy médiavállalatokat, a kisebb kiadók pedig hátrányba kerülnek a versenyben, mivel szükségük van a Google és a Facebook által generált forgalomra. Így ezek a cégek ingyen is átadják majd a tartalmaikat.

Új globális közösségi oldal indult Mediaspace néven médiásoknak A social distancing jegyében fogant új, globális közösségi oldal a média-, reklám-, marketing-, tech- jogi és szabályozási szakemberek közti távolság csökkentésére, tájékozódásuk megkönnyítésére, tudáscserére, üzleti és szakmai kapcsolatteremtésre, egyéni szakmai ambíciók támogatására jött létre a globalizálódó médiapiacon.

Lehetetlen helyzet

A 17. cikk „online tartalommegosztó szolgáltatóknak" minősíti a videomegosztó oldalakat, melyek ezentúl közvetlenül felelőssé tehetőek a rajtuk megjelenő tartalomért. A jövőbeni perek alanyaiként is ezek a videomegosztó oldalak (Youtube,  Google, Facebook) kerültek megjelölésre.

Ahhoz, hogy ennek megfeleljenek, ezeknek az oldalaknak a feltöltések előtt be kellene szerezniük a jogvédett tartalmak felhasználását engedélyező licenceket, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

A jövő (jelen?) gyakorlata egyelőre nem világos, de valószínűnek tűnik az eddig is alkalmazott automatikus, szoftveres tartalomszűrők használata. Természetesen a Youtube mellett a Spotify, a Twitch, és a TikTok is felelőssé vált a felkerülő tartalmak jogsértéseiért.

A nagy mentőöv a jogszabály "kivételek" szekciója: a paródia, a karikatúra, a humor, a kritika (tehát a mémek is) megengedett, „a cél által indokolt terjedelemben.” Németországban ez a terjedelem 15 másodperc, ami ellen sok zenész azonnal tiltakozott, az online platformokat hibáztatva a műveik internetes felhasználása után járó jogdíjak elmaradásáért.

A 17. cikk helyzete még változhat, mivel Lengyelország kérése alapján az Európai Unió Bírósága vizsgálja, hogy nem veszélyezteti-e a szólásszabadságot. A bírósági főtanácsnok véleményét július 15-én hirdetik majd ki.

(Forrás: Qubit, Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Tervezett elavulás? Régen minden jobb volt? Az EU polgárai most jogot kaphatnak a javításhoz Az Európai Unió fogyasztóinak automatikusan joga lesz megjavíttatni készülékeiket, ahelyett, hogy eldobnák azokat az Európai Bizottság által bemutatott új kezdeményezés alapján.  

A világ egyik leghaladóbb állatvédelmi törvényét vezetik be Angliában Az Egyesült Királyság kormánya a világ egyik leghaladóbb állatvédelmi törvényét készül bevezetni, ami az együttérzés és az emberin kívüli élet szeretete és tisztelete tekintetében, már-már a Dalai Láma által képviselt magasságokat ostromolja.

A Google mindent, de mindent összeszedett az elektronikus zenéről új online kiállításában A Google úgy döntött, hogy egy hatalmas interaktív digitális kiállítást épít az elektronikus könnyűzene előadói, eszközei, és története köré, oktatóanyagokkal, játékosítással, és persze rengeteg jó zenével.