Fejlett asztrológia a bronzkori Európából, avagy négy aranysisak és egy háromezer éves rejtély
2021 / 04 / 23 / Justin Viktor
Fejlett asztrológia a bronzkori Európából, avagy négy aranysisak és egy háromezer éves rejtély
Az aranykalapok olyan egyedülálló bronzkori leletek, melyek előkerülése több kérdést vetett fel a régészetben, mint amennyire választ adott. Európa bronzkorának ősi varázslói használhatták őket több mint háromezer évvel ezelőtt akik a kalapok segítségével előre meg tudták határozni a nap és a hold jövőbeni mozgását.

Négy bölcs aranykalap

Az eddig előkerült négy aranykalapot Németországban, Franciaországban és Svájcban találták meg. A tekintélyes méretű, nagyjából fél kilós, kúp alakú fejfedőket egyértelműen nem hétköznapi viseletnek szánták, a felületüket pedig bonyolult hold- és napjelekkel díszítették.

Egyes szakértők szerint a süvegek alkalmi viseletként szolgálhattak a bronzkori szertartások alkalmával, esetleg létezhettek hozzájuk való páncélruhák is. A Berlini Őstörténeti és Korai Történeti Múzeum szakértőinek legújabb kutatásai szerint talán nagy hatalommal és befolyással bíró társadalmi vezetők, úgynevezett király-papok viselhették a sapkákat az ünnepi tevékenységek alatt.

Akárki is viselte őket, a közösség természetfeletti hatalmat tulajdoníthatott neki, mivel a kalapok segítségével képes volt megjósolni  - illetve kiszámolni - a vetés, az ültetés, és a növények betakarításának pontos idejét. A berlini múzeum arany kalapja vert aranyból készült, és Svájcban került elő 1995-ben, a múzeum pedig egy régiségvásáron jutott hozzá. A kalapon 1739 nap- és holdszimbólum található, a kis vésetek olyan bonyolult kódrendszert alkotnak, ami egybeesik a Metón-ciklussal.

Metón-ciklus

A csillagászati időtartam 19 évből áll, ami akkor indul újra, mikor a Hold fázisa ismét az évnek ugyanarra a napjára esik, mint a ciklus első napján. Metón görög csillagász alkotta meg i.e. 433 körül, bár már a babiloni csillagászok is használták. A matematika nyelvére lefordítva, a ciklust alkotó 235 holdhónap hossza majdnem pontosan azonos 19 tropikus év (napév) hosszával. 235 holdhónap 6939,689 napig tart, míg 19 tropikus év 6939,602 napot ölel fel. A különbség 87 ezred nap, ami 2 óra időtartamot jelent. Metón a ciklust további 12 darab 12 hónapos évre és 7 darab 13 hónapból álló évre osztotta fel. A Metón-ciklust a középkortól kezdve a keresztény húsvét időpontjának kiszámításához is használták, az ókori kínai naptárban is megjelent, és ma is használják a zsidó naptárban.

Bronzkori logaritmus

A berlini kutatók nem kevesebbet állítanak, mint hogy a kalapokba vésett szimbólumok logaritmikus táblázatként használhatók, a nap és a hold mozgásának előzetes kiszámításához, ami azt jelentené, hogy

a nagyjából hatezertől háromezer évvel ezelőttig élt bronzkori ember képes volt hosszú időtávon alkalmazott absztrakt asztrológiai megfigyeléseket végezni, rögzíteni azokat, és felhasználni közösségeinek életvezetéséhez.

A legfiatalabb lelet a berlini kalap, amit i.e. 1000 és 800 közé datáltak, ötszáz évvel megelőzve Metón munkásságát. A legidősebb a Schifferstadti aranysapkának elnevezett aranykalap, ami Németországban bukkant elő Speyer városa mellett, és nagyjából i.e. 1300 és 1100 között készülhetett.

Bronzkor

A bronzkor kronológiája földrészenként és kultúrrégiónkként változik, a Kárpát-medencében a korai bronzkor első ismert kultúrája a harangedényes kultúra vándorló népéhez köthető, az i. e. 3. évezred közepétől. A bronzkorban fejlődött a legtöbbet a fémmegmunkálás, még nem bányászták, csupán fellelték az érctartalmú ásványokat, majd kiolvasztották belőlük a rezet és ónt, és ezeket ötvözve készítettek bronzot. A bronzkort néhol rézkor követte, máshol a újkőkor-bronzkor-vaskor háromkorszak-rendszerébe tagozódott, sőt Fekete-Afrika nagy részén nem is volt bronzkor, ott az újkőkort rögtön a vaskor követte.

Németországban ezeken felül Eseldorf-Buchban került még elő egy hasonló lelet, Franciaországban pedig Avantonban találtak kúpos aranykalapot, ez a két kalap az előzőekkel ellentétben sérült és hiányos.

 

Nem csak a négy eddig említett aranysisak létezéséről tudunk, öt hasonló lelet előkerült Írországban is a XVII. és a XVIII. században, de mára ezek elvesztek a történelem viharaiban. Hasonló kódrendszert találtak a Walesben előkerült, és ma a British Museum tulajdonában lévő vert arany Gold Cape of Mold (kb. arany köpenyforma) felületén is.

(Forrás: DW, Wikipédia Kép: Wikipédia)

Ez is érdekelhet:

A középkori dobozágyak reneszánsza A dobozágy, francia nevén a lit clos, egy bútorba épített ágy, és 600 évvel ezelőtt ez a fekhely nagy népszerűségnek örvendett, manapság pedig nem várt reneszánszát éli, igaz, ma már nem csak ugyanazért viszik, mint annak idején.

{{}https://raketa.hu/ujra-felfedeztek-a-vampir-tintahalat-mely-az-1956-os-magyar-forradalom-soran-tunt-el}}

Batman létezett a Közép-Amerikai mitológiában, és Camazotznak hívták Az emberiség története mesék és mitológiák története, néhány főbb mítoszunkat a képregények és a belőlük készült filmek formálják, ám a mítoszok többnyire egymásra épülnek, így a képregény történetek mögött is ott ásít a múlt mélységes kútja.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.