Fél év forróság
A kutatók azt jósolják, hogy ha nem teszünk semmit az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében, akkor az évszázad végére a nyarak elérhetik a fél év hosszúságot, a tél pedig kevesebb, mint két hónapig tart majd.
A balós előrejelzés az északi félteke 1952 és 2011 közötti történelmi éghajlati adatai alapján készült, a kutatók az évszakok hosszának változását tanulmányozták. A vizsgált években a 25 százalék legmagasabb hőmérsékletű időszakot vették figyelembe a nyár beköszöntének megállapításához, és a legalacsonyabb 25 százalékot a téléhez.
A szóban forgó 59 év alatt a nyarak hossza 78 napról 95 napra nőtt, többi évszak napjainak száma pedig zsugorodott. A telek 76 napról 73 napra csökkentek, az ősz 87 napról 82 napra, a tavasz 124 napról 115 napra ment össze.
Változnak az évszakok: rossz idők
„A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek a tél rövidebb és melegebb a globális felmelegedés miatt. Számos tanulmányban mutatták már ki, hogy a változó hosszúságú évszakok környezeti és egészségügyi kockázatokat jelentenek. A hosszabb nyarak valószínűleg meghosszabbítják a pollenszezont, ami súlyosbíthatja az allergiát” - magyarázta a tanulmány szerzője Yuping Guan.
Az említett változások az északi félteke átlagát jelentik, néhol azonban ennél is drasztikusabbak. A nyarak hosszának növekedési üteme a Földközi-tengeren és a Tibeti-fennsíkon volt a legnyilvánvalóbb.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a ma rendelkezésre álló klímamodellek szerint a különböző klímaváltozást érintő problémakezelési forgatókönyvek szerint mi várhat ránk. Ha nem változtatunk semmin, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása marad úgy, ahogy most van, az évszázad végére a tavasz és a nyár is legalább egy hónappal korábban kezdődik majd, mint tíz esztendeje. Ehhez igazodik majd az ősz és a tél is, mindkettő nagyjából fél hónappal később érkezhet.
Pusztuló ökoszisztéma
Ez igazi katasztrófa-forgatókönyv, hiszen drasztikusan nőhet az aszályok, a tűzvészek és más természeti katasztrófák száma, az elnyúló kánikulák miatt. A telek rövidülése és melegedése gyakoribb viharokat okozhat, melyek sokkal hevesebbek lehetnek a maiaknál.
A változó évszakokhoz a növényvilág is kénytelen lenne alkalmazkodni, már persze az a része, amelyik nem specializálódott egy határon túl élőhelyének környezeti viszonyaihoz, mert ezek a fajok valószínűleg egyszerűen kihalhatnak. Ahogy mindennek, ideje van a csírázásnak, virágzásnak és magzásnak is, és ha ez felborul, vele borulhatnak az ökológiai rendszerek, akár dominószerűen, pusztító trofikus kaszkádokat szenvedve el.
Ha a növényvilág ökoszisztémái az éves ciklusok leállásával összeomlanak, velük borulhat a szoros szimbiózisban létező állatvilág is. A tanulmányt a Geophysical Research Letters című folyóiratban tették közzé.
(Forrás: Livescience Kép: Unsplash, Pixabay)
