A Regent (Regional Electric Ground Effect Naval Transport) vállalatot Billy Thalheimer és Mike Klinker alapították, miután évekig együtt dolgoztak az Aurora Flight Science-nél. A mérnökök olyan utasszállítót szerettek volna létrehozni, ami megoldja a kikötők közötti utazást, kicsit gyorsabban és hatékonyabban, mint a mostani kompok. A logikus választás a repülő járműre esett, mivel így a tengeri forgalom megkerülésével, vagyis átrepülésével sokkal gyorsabban lehet célba érni, viszont elméletileg soha nem szükséges igazán magasra emelkedni, elég pár méterrel a vízfelszín fölött egyenletesen siklani, ezzel pedig energiát lehet spórolni és az útvonal tervezése is leegyszerűsödik.

A repülőhajó neve Seaglider (tengeri siklórepülő) és a tervek szerint az elektromos motorokkal egyszerre 290 kilométeres távolságot tud majd megtenni 290 km/h-ás sebességgel, vagyis jelentősen gyorsabban, mint a hagyományos, vízen közlekedő kompok. Az ultra-alacsony utazási magasság azt jelenti, hogy a működtetéséhez nem a repülési hatóságok (az Egyesült Államokban ez az FAA, Szövetségi Repülési Hivatal), hanem a partőrség engedélyére van szükség, mivel technikailag hajónak számít.

Az ilyen típusú járműveket wing-in-ground-effect (WIG) vehicle-nek, magyarul határfelület-repülőgépnek hívják, de szokták ekranoplánnak is nevezni és egy speciális jelenséget, a párnahatást használják ki a repüléshez. Az ekranoplánok felszállása sokkal nehezebben zajlik és több energiát igényel, mint a földről induló gépek esetében, de ha legyőzték a kezdeti ellenállást és már a levegőben vannak, a vízfelszín és a repülő szárnyai között megnövekedett nyomás és ennek következményeként kialakuló felhajtóerő, a párnahatás, könnyed siklást tesz lehetővé, ezért kevesebb energiával is beérik. Ez az elektromos gép működése szempontjából különösen kedvező faktort jelent, mivel így ritkábban kell megállni tölteni az akkumulátort és sokkal távolabbi kikötők között is kényelmesen tud szállítani, főként, ha a parton valamilyen töltőállomást is kialakítanak számára.

Az ekranoplánoknak egy igazi ellenségük van csak: a hullámzás, ami megtörheti a párnahatást, ekkor pedig a gép kénytelen magasabbra emelkedni és rendes repülőként viselkedni. A jelenleg működő határfelület-repülőgépek általában csak utasok szállítására képesek, bár már tesztelik a rakomány fuvarozására is alkalmas verzióikat. A nagyobb teherbírású gépekkel az a fő probléma, hogy értelemszerűen sokkal méretesebbre kell őket építeni, nagyobb szárnyfesztávolsággal, ami komplikálja a levegőbe emelkedés folyamatát. A szovjeteknek sikerült az 1980-as években egy valódi szörnyeteg ekranoplánt létrehozniuk, legalábbis ez volt a beceneve: a Kaszpi-tenger szörnyént híresült el.

A gép rá is szolgált a nevére, hiszen hatalmas méretekkel büszkélkedhetett: 500 tonnás súly, 45 méter szárnyszélesség, közel 100 méter hosszúság, 550km/h repülési sebesség, amit tíz gázturbinás (turbofan) hajtómű biztosított. Számára még a két méteres hullámok sem jelentettek ellenfelet. Az óriás repülő a párnahatás miatt ugyanolyan könnyedén tudott siklani a víz felett, mint kisebb társai és ezt is tette több, mint 15 évig, amikor a Szovjetunió összeomlása után már nem gyártottak hasonló gépeket többet. Az ősi monstrumok közül az egyiket tavaly októberben húzták el a 30 éve nyughelyéül szolgáló Kaszpijszk bázisról, hogy ne rozsdásodjon tovább, hanem múzeumi kiállítási tárgy lehessen belőle a száz kilométerrel távolabbi Derbent városában.

Visszatérve a Seagliderre, a Regent cég a repülőt (hajót) még ebben az évben elkezdi tesztelni egy kisebb, négy méter fesztávolságú prototípussal, a végső verzió üzembe helyezését pedig 2025-re ígérik. A tervek szerint Boston és New York, Los Angeles és San Francisco, valamint a Hawaii szigetek kikötői között szállít majd utasokat. Bár a kompoktól azt szoktuk meg, hogy járműveket is el lehet helyezni a fedélzetükön, de a cég arra egyelőre nem tért ki a Seaglider leírásában, hogy erre lesz-e lehetőség, vagy inkább amolyan repülő vízitaxi lesz-e majd a járműből, de az utóbbi a valószínűbb, mivel a végső változat előreláthatólag 20 méter körüli fesztávolsággal rendelkezik majd.

(Fotó: Regent)

További cikkek a témában:

Másodszor is levegőbe emelkedett a világ legnagyobb repülőgépe Több mint két évet kellett várni rá, de csütörtökön végül újra felszállt a Startolaunch, ami arról vált híressé, hogy ez a világ legnagyobb szárnyfesztávolságú repülőgépe.
Autó, helikopter és repülőgép egyben: az ASKA öt év múlva gyártásba is kerülhet Az ASKA képes lesz autóként, repülőgépként és helikopterként is közlekedni.
Elárasztottak minket az elektromos hajók, te is észrevetted? Elektromos jacht, elektromos motorcsónak, elektromos szörfdeszka: az idei budapesti Boat Show-n minden a hobbihajók villamosításról szól.